Hogy szerepel az árfolyamváltozás a könyvekben?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) szerint az éves beszámolóban az adatokat – néhány kivételtől eltekintve – forintban kell megadni. A gazdálkodóknak azonban kiterjedt export-, importkapcsolataik vannak, amelyeket valutában, devizában bonyolítanak, sőt belföldiekkel is köthetnek devizás szerződéseket, megállapodásokat. A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: devizás tételek) forintra kell átszámítani a Számviteli törvényben meghatározott devizaárfolyam-változatok közül való választással. A vállalkozó által választott devizaárfolyam esetenként jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás eredményét, a vállalkozó gazdasági döntéseit. Az adó szaklap írása a döntésekhez, illetve következményeik elszámolásához kíván segítséget nyújtani.


Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a devizás tételek évközi állománycsökkenésekor

  • A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket érintő év közbeni gazdasági események alapvetően a következők lehetnek:
  • külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír devizaértéke kiegyenlítésre kerül,
  • a valutát, devizát forintra átváltják,
  • a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget, tartozást a vállalkozó kiegyenlíti akár devizában, akár valutában vagy akár forintban.

Az előzőekben említett gazdasági események megtörténtekor a (pénzügyi) kiegyenlítés napjára meghirdetett, a vállalkozó által választott devizaárfolyamon számított érték, valamint a külföldi pénzértékre szóló eszköz, illetve kötelezettség könyv szerinti értéke között általában árfolyam-különbözet keletkezik. A devizás tételek évközi állománycsökkenéseihez tartozó árfolyam-különbözeteket pénzügyileg realizált árfolyam-különbözeteknek nevezzük.

Az évközi pénzügyileg realizált árfolyam-különbözeteket árfolyamnyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között, árfolyamveszteség esetén pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.

Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a devizás tételek mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelésekor

A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket év végén, a mérlegkészítéskor ismételten értékelni kell. Ezen devizás tételek év végi (azaz mérlegkészítéskori) értékelésénél az állományba vételkor a vállalkozó által választott árfolyam mérlegfordulónapi árfolyamértékét kell alkalmazni.

A mérlegfordulónapi értékelést megelőzően először az értékvesztést és annak esetleges visszaírását kell meghatározni és elszámolni. Majd ezt követően kell elvégezni a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelést. A könyv szerinti érték és a mérlegfordulónapi árfolyamon számított érték különbözetét függetlenül attól, hogy annak értéke összevontan jelentős vagy sem, könyvelni kell az alábbiak szerint.

Ha a különbözet összevontan veszteség, egyenlegében azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiként kell elszámolni árfolyamveszteségként. Ha a különbözet összevontan nyereség, egyenlegében azt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni árfolyamnyereségként.

A mérlegfordulónapon fennálló devizás tételek értékelése és az árfolyam-különbözetek elszámolása a mérlegfordulónapra vonatkozóan tehát a következőképpen történik:

  • első lépésként a külföldi pénzértékre szóló eszközök tekintetében az értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását kell meghatározni és elszámolni, ezzel meghatározásra kerül a külföldi pénzértékre szóló eszköz értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti értéke,
  • második lépésként minden devizás tételre vonatkozóan meg kell állapítani a mérlegfordulónapra vonatkozó, a vállalkozó által választott devizaárfolyamon átszámított forintértéket,
  • harmadik lépésként össze kell hasonlítani a könyv szerinti értéket a mérlegfordulónapi értékkel, azaz meg kell állapítani az árfolyam-különbözeteket – amit értékelési különbözetnek nevezünk – minden devizás tételre külön-külön,
  • negyedik lépésként az egyes devizás tételekre külön-külön meghatározott értékelési különbözeteket össze kell vonni (össze kell adni), és meg kell állapítani az összevont árfolyam-különbözet értékét,
  • ötödik lépés: az összevont árfolyam-különbözet könyvelése egyenlegében:
  • ha a különbözet összevontan veszteség, akkor az árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között,
  • ha a különbözet összevontan nyereség, akkor az árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell szerepeltetni.

 

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a valutakészleteknél

A valutakészleteknél keletkező árfolyam-különbözet és annak elszámolása

A valutának a mérleg fordulónapján meglévő állományát forintban kifejezve, a beszámoló mérlegében a forgóeszközök, ezen belül a pénzeszközök között kell szerepeltetni. A vállalkozónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak keretében történik, forint esetén a forintpénztárban, valuta esetében pedig a valutapénztárban. A valutapénztárban a vállalkozó a külföldi fizetési eszközöket (valutákat) valutanemenként kell, hogy nyilvántartsa, természetesen forintban is kifejezve azokat. A valutapénztáron keresztül bonyolítható a vállalkozó külföldi, illetve a belföldi valutaforgalma.

A valutakészletekkel kapcsolatosan alapvetően két jogcímen jelentkezhet árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség:

  • egyrészt az év közbeni valutaforgalom (a valutakészlet növekedéséhez, illetve csökkenéséhez kapcsolódóan) miatt, mint realizált árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség,
  • másrészt a valutakészletek év végi, mérlegfordulónapi értékeléséhez kapcsolódóan, mint nem realizált árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség.

Az árfolyamnyereséget az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményét érintően kell kimutatni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, az árfolyamveszteséget pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai jogcímen.

A realizált és a nem realizált árfolyam-különbözetek könyvviteli elszámolásához a számlatükör megbontása a következők szerint javasolható:

  • az árfolyamveszteség elszámolására:

876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség

8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége

8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége

8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége,

  • az árfolyamnyereség elszámolására:

976. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamnyereség

9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége

9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége

9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége.

A valutakészletek állományba vétele és évközi változásai

A valuta állományba vételekor meghatározott forintérték attól függ, hogy a valuta milyen forrásból származik. A valuta megszerzésének lehetséges formái és a számított forintérték:

  • valuta ellenében történő értékesítésből származó valuta esetében: a valuta adott napon (megszerzés napján) érvényes, a vállalkozó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintérték,
  • forint ellenében történő valuta vásárlása esetében: a ténylegesen fizetett forintellenérték, ami gyakorlatilag a lebonyolító hitelintézet által alkalmazott, adott napon érvényes valutaeladási árfolyamon számított forintérték,
  • a meglévő devizaszámláról történő valutafelvét esetében: a meglévő deviza könyv szerinti nyilvántartási árfolyamán számított forintérték,
  • elszámolásból visszavételezett valuta esetében: a visszafizetés napján érvényes, a vállalkozó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintérték.

A valuta állományba vételekor meghatározandó forintérték előző szabályai a Számviteli törvény tételes előírásaiból levezethetőek, viszont a törvény nem tartalmaz tételes előírásokat a valutapénztár állományában bekövetkezett évközi változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámítására.

A valutakészletek évközi elszámolására a vállalkozók az alábbi elszámolási lehetőségek közül választhatnak:

  • a valutakészletekben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamok felhasználásával számolják el a vállalkozók oly módon, hogy
  • a növekedéseket a valuta megszerzéséért fizetett, illetve számított értéken számolják el,
  • a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére a vállalkozó által választott adott napi árfolyamon, gazdasági eseményenként számolják el a keletkező árfolyam-különbözetekkel együtt, vagy
  • a csökkenéseket a meglévő valuta könyv szerinti (nyilvántartási) árfolyamán számolják el a vásárolt készletek elszámolásánál ismert átlagárfolyam, vagy a FIFO módszer alkalmazásával, e változatnál nem az állományváltozáshoz kapcsolódik árfolyam-különbözet,
  • a valutakészletben bekövetkezett változásokat egy úgynevezett elszámoló árfolyam alkalmazásával számolják el, amelyben az elszámoló árfolyam egy, a korábbi időszakok információinak felhasználásával megtervezett árfolyam, az elszámolás pedig a vásárolt készletek elszámoló áron történő nyilvántartásához hasonlóan, egy valutaár-különbözet számla közbeiktatásával történne oly módon, hogy a keletkező árfolyam-különbözet a vállalkozó által választott időszakonként (havonta, negyedévente, vagy év végén) kerülne felosztásra, a valutakészletre és a valutafelhasználásra eső részre.

 

A valutakészletek év végi értékelése

A valutakészletek év végi (mérleg-fordulónapi) értékelésénél a devizás tételek év végi értékelésénél leírtak szerint kell eljárni, azaz minden egyes devizás tétel, így a valutakészlet esetében is meg kell állapítani a mérlegfordulónapra vonatkozó, a vállalkozó által választott árfolyamon átszámított forintérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet, ezt összesíteni kell, megállapítva az összevont árfolyam-különbözet értékét. Ha az összevont árfolyam-különbözet egyenlegében veszteség, akkor ezen árfolyamveszteséget a következők szerint kell elszámolni:
T 8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi értékelésének összevont árfolyamvesztesége
K 382. Valutapénztár
K 383. Csekkek (deviza).

Ha az összevont árfolyam-különbözet egyenlegében nyereség, akkor ezen árfolyamnyereséget a következők szerint kell elszámolni:
T 382. Valutapénztár
T 383. Csekkek (deviza)
K 9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésének összevont árfolyam-nyeresége.

Árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a devizakészleteknél

A devizakészletek tartalma és a kapcsolódó árfolyam-különbözetek elszámolása

A devizakészletek forintértékének meghatározása, árfolyam-különbözetének kiszámítása és a könyvviteli elszámolás sokban megegyezik a valutakészleteknél leírtakkal, így az egyezőségekre csupán utalunk, az eltéréseket viszont hangsúlyozzuk.

A Számviteli törvény szerint a pénzeszközök közé tartoznak a bankbetétek, kivéve a tartósan lekötött betéteket, ugyanis azokat nem a forgóeszközök, hanem a befektetett eszközök között kell kimutatni. A devizakészletek tehát a mérlegben alapvetően két helyen találhatók:

  • a forgóeszközök mérlegfőcsoport pénzeszközök mérlegcsoport bankbetétek mérlegtételénél a lekötés nélküli devizabetétek, az egy éven belül lejáró lekötött devizabetétek, a tartósan lekötött devizabetétek közül az egy éven belül felszabaduló devizabetétek,
  • a befektetett eszközök mérlegfőcsoport befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoport tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban, tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban és az egyéb tartós bankbetétek mérlegtételnél az egy évnél hosszabb lejáratra lekötött devizabetétek.

A devizakészletekkel kapcsolatban árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a valutakészleteknél leírt két jogcímen keletkezik. A devizakészletekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözet könyvviteli elszámolása a valutakészletekhez hasonlóan történik, vagyis az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek eredményét érinti (pénzügyi műveletek egyéb bevételei, pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai).

A deviza állományba vétele és évközi értékelése

A deviza állományba vételekor meghatározott forintérték attól függ, hogy a deviza milyen forrásból származik. A deviza megszerzésének lehetséges formái és a számított forintérték a következők lehetnek:

  • deviza ellenében történő értékesítés és devizában kapott előleg esetében: a devizaátutalás teljesítésének napján érvényes, a devizás tételek értékelésére a vállalkozó által választott árfolyamon számított forintérték,
  • forint ellenében történő deviza vásárlása esetében: a ténylegesen fizetett forintellenérték, ami gyakorlatilag a lebonyolító hitelintézet által alkalmazott, adott napon érvényes devizaeladási árfolyamon számított forintérték,
  • már meglévő devizaszámláról történő átvezetés esetében: a meglévő deviza könyv szerinti (nyilvántartási) árfolyamán számított forintérték,
  • folyósított devizahitel jóváírása esetén: a devizaátutalás teljesítésének napján érvényes, a vállalkozó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintérték,
  • devizakamat jóváírása esetén: a kamatjóváírás napján érvényes, a vállalkozó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintérték.

A Számviteli törvény – a valutakészletekhez hasonlóan – nem tartalmaz tételes előírásokat a devizakészletek állományában év közben bekövetkezett változások forintra történő átszámítására. Ezért a devizakészletek évközi elszámolására a vállalkozók ugyanazon elszámolási lehetőségek közül választhatnak, mint amelyeket a valutakészletek évközi elszámolásánál leírtunk, értelemszerűen mindig devizát értve a valuta helyett.

A devizakészletek év végi értékelése

A devizakészletek év végi értékelésére a valutakészletek év végi értékelésénél leírtak érvényesek azzal, hogy az úgynevezett nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolása a következők szerint történik:
(1) árfolyamveszteség esetén:
T 8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi értékelésének összevont árfolyamvesztesége
K 385. Elkülönített (deviza) betétszámlák
K 386. Deviza-betétszámlák
(2) árfolyamnyereség esetén:
T 385. Elkülönített (deviza) betétszámlák
T 386. Deviza-betétszámlák
K 9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyam-nyeresége

Umenhoffer Ferenc az Adó szaklap 2013/10. számában megjelent cikkéből a fentieken túl mindent megtudhat a bekerülési forintérték meghatározásáról a devizás tételek állományba vételekor, valamint arról, miként viselkedik az árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség a követeléseknél és a kötelezettségeknél. Az Adó szaklap 2013/10. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Számlázz.hu: itt a vállalkozások közti fizetési kérelem

Új korszak kezdődött a magyar bankszektorban: a fizetési kérelem általános bevezetése áprilistól lehetővé teszi a fogyasztók és a szolgáltatók részére is, hogy olcsón és egyszerűen intézhessék elektronikus fizetési tranzakcióikat – olvasható a Szamlazz.hu Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.