• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakás építési és használatba vételi engedély | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 23. 14:28

    Kérem szíveskedjenek válaszolni, hogy miként kell értelmezni az Adó Ellenőrzési értesítő 2016. évi 2. számának 45. oldalán található gyakorlati kérdésekre adott 3. pont szerinti választ
    Vonatkozik-e az áfa mértékének csökkenése az ingatlan építéshez felhasznált anyagok számlázására? Válasz szerint nem, mert nem tartozik az áfa törvény 3. számú mellékletben.
    A hivatkozott törvény 3. számú mellékletének 50-51. pontja az újépítésű ingatlanokra vonatkozik, ehhez pedig anyagokat kell beépíteni, tehát egy ház anyaggal épül fel.
    - A lakás építési engedélyét és használatba vételi engedélyét a magánszemély kéri meg az illetékes hatóságtól vagy ebben az esetben az építést végző társaságnak kell ezt megtennie?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ingatlan építés áfája | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 23. 14:16

    Egy társaság foglalkozni szeretne ingatlan építéssel, melyhez bejelentkezett az ingatlan értékesítés áfa kötelezettség alá.
    A társaság magányszemély megrendelőjével olyan szerződést kíván kötni, hogy felépíti és kulcsra kész állapotban átadja az ingatlant, s addig minden költséget vállal, finanszíroz. A megállapodásban előszámlázás lehetőségét kötnek ki a munka készültségi fokának megjelölésével.
    Kérdéseim a következők:
    - a társaság által vásárolt anyagok számláin feltüntetett áfa értéke levonásba hlyezhető
    - a társaság által, az alvállalkozókkal - szakipari munkára - kötött szerződésekben a fordított áfát kell alkalmazni, mivel építés engedély köteles munkáról van szó
    - ha a lakás elkészült - a megrendelő igénye szerint kulcsra kész - és átadásra kerül sor, akkor a társaság a telek árát 27%, az épület árát (anyag, munkadíj, szállítás, alvállalkozók, szakipari munkák) pedig 5% áfával számlázza ki a magánszemélynek. Helyes-e ez az elgondolás?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    KATA végelszámolás | Egyéb adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 17. 16:11

    KATA hatálya alá tartozó BT elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. Kisadozónak beltag volt bejelentve,ő dolgozott, kültag nem dolgozott a BT-ben nyugdijas. Végelszámoló a beltag lett, végelszámolásért dijat nem kap. Végelszámolás alatt a BT még működik.
    Jól gondolom, hogy a végelszámolás kezdő napjával a KATA hatálya alól kikerül a cég, a BT visszakerül a TA- és SZT hatálya alá, és mivel a cég még működik a beltag után meg kell fizetni a mindenkori minimálbérnek megfelelő járulékot?
    Végelszámolás elhatározása márc. 18., márciusban meg kell fizetni a havi 50000,-ft-ot a KATA miatt, de mivel kikerül a KATA hatálya alól, 0318-ával a beltag után már a mindenkori minimálbér arányos járulékát is meg kell fizetni?
    A végelszámolás időszaka alatt, ha már nem működik a cég, van e járulékfizetési kötelezettség a végelszámoló/beltag/ után, mivel a végelszámolást ingyenesen látja el?
    Tehát a végelszámolás időszakára TA adóbevallás is kell, ha lesz nyereség le kell adózni?
    KATA hatálya alá tartozó vállalkozónak a 16T201T nyomtatványon be kell jelenteni a kATA megszünést és a végelszámolás kezdetét?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    egészségprogram adózása | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 17. 10:44

    Tisztelt Szakértő!

    Cégünk annak érdekében, hogy a dolgozók figyelmét felhívja az egészséges életmód fontosságára, programsorozatot szervezett. Ennek keretében pl. volt stresszkezelés tréning, gerinctorna-bemutató, egészséges ételek elkészítésének bemutatója. A programokat külső cégek szervezték, és minden dolgozó térítésmentesen részt vehetett rajtuk. A programsorozat részeként, a tréningek lezártát követően is a cég hetente egyszer gyümölcsöt rendel az irodai dolgozóknak, nem irodában dolgozók pedig bizonyos értékhatárig vehetnek maguknak gyümölcsöt, amit a cég számla ellenében megtérít.

    A kérdésünk az lenne, milyen adóvonzatai vannak az ingyen gyümölcs biztosításának?

    Köszönettel
    Balogh Dorottya
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Konszern és konszolidálás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 16. 14:53

    Tisztelt Szakértő,

    Számviteli szempontból nem kapcsolt (egymásban részesedésük nincs) társaságok konszolidációs kört szeretnének alkotni, ami a tervezett konszern létrehozásának alapja lenne.

    Arra szeretnék rákérdezni, hogy a Számviteli törvény 3§ (2) d. pontja alapján részesedések nélkül is létrehozható konszolidációs kör?
    Anyavállalatként értelmezhetővé válik egy részesedéssel nem bíró különálló társaság, ha a tulajdonosok döntése, akaratnyilatkozata alapján kötött szerződéssel a tulajdonosi jogok átirányításával, a döntő irányítás és ellenőrzés gyakorlásának átdelegálásával szerzi meg a számviteli törvényi feltételt? Vagy szükséges hozzá még valami?
    Ez esetben a konszolidálás során a tőkekonszolidáció elvégzése véleményem szerint nem értelmezhető.

    Ebben kérném a megerősítésüket.

    Köszönettel
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Elengedett munkáltató kölcsön | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 14. 14:53

    A Társaságunk Ft alapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011.12.28-án kelt szerződés alapján, melynek folyósítása 2011.12.30-án történt meg. A kölcsön összege 4.800.000 Ft, kamata változó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026.12.31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlásra felvett deviza alapú hitel végtörlesztésének kifizetésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény és lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a Társaság.
    A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015.09.14-én megszűnt, melyet követően a Társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét. A kölcsön elengedésére vonatkozó szerződés 2015.12.21-én lett a felek által aláírva, a kölcsön fennmaradó összege 2015.12.21-én 3.728.400 Ft. A munkavállaló a kölcsön elengedésére vonatkozó szerződés aláírásának napján már nem állt munkaviszonyban a Társaságnál.

    Kérem állásfoglalásukat, hogy a Társaság által elengedett kölcsön után - mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás - nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell-e megfizetni az adókat, járulékokat? Kérem állásfoglalásukat, hogy a Társaságot és a volt munkavállalót milyen mértékű adó és járulékfizetési kötelezettség terheli.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Összetett ügyletek áfa, és számviteli kérdései | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 14. 9:36

    Tisztelt Szakértő!
    Társaságunk takarmánykeverő üzemek, berendezések létrehozásával foglalkozik, a tervezéstől a kivitelezésig. A munka komplex termék értékesítés és szolgáltatás csomag összessége.
    A fordított áfa bevezetése óta társaságunk tevékenysége is ebbe a körbe került, abban az esetben ha az ügylet építési engedély köteles. Tehát szolgáltatás nyújtásnak minősül. Ebben az esetben az egész ügyletet egyben kezeljük szolgáltatásként az áfa tv. alapján. A szerződéshez viszont kapcsolódik egy műszaki melléklet, amelyből látszik, hogy a szerződés 60-70%-át saját gyártmányok ill. általunk beszerzett import gépek teszik ki. Természetesen ezek a termékek csak összeszerelve, működőképesen vállnak takarmánykeverő berendezéssé, ezért az értékesített csomag szolgáltatási része is nagyon fontos. Az áfa tv. szerint a jellegadó tevékenység az összeszerelés. Szerződés szerint általában az első részszámlát akkor bocsáthatjuk ki, amikor a gépek leszállításra kerülnek. Számunkra gondot a számviteli megítélés okozza. Ebben az esetben az értékesített gépeket is szolgáltatásként könyveljük? Cégünk fő tevékenysége a gépgyártás.
    A másik problémánk a szolgáltatások közvetítése.
    Minden esetben az épület vagy torony amiben a gépsor beszerelésre kerül. Az általunk elkészített tervek alapján alvállalkozó gyártja le, és a helyszínen össze is szereli. A másik ilyen alvállalkozói munka a gépsor elektromos összekötése, és számítógépes vezérlése. Ezt a munkát is egy erre szakosodott cég végzi.
    Kérdésünk az lenne, hogy közvetített szolgáltatásnak minősülnek-e ezek a munkák?
    Szerintünk ezek a munkák is szorosan hozzátartoznak a jellegadó tevékenységhez, önmagában egyik sem piacképes, beépülnek a szolgáltatásaink közé.
    A közvetített szolgáltatás azért is fontos számunkra, mert az iparűzési adóban 500 M árbevétel felett nem nem vonható le minden esetben 100%-ban.
    Szállítási költségek:
    Értékesítéseink jellegéből következik, hogy egy-egy projekt komoly szállítási költséget tartalmaz. Mi a feltétele annak, hogy közvetített szolgáltatásként az iparűzési adóból levonható legyen? Minden esetben van írásbeli szerződés. A megrendelővel kötött szerződésben is kell nevesíteni, és a szállítási díjban megállapodni?
    Válaszukat előre is köszönjük.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Szövetkezeti tag egészségbiztosítása | Társadalombiztosítás

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 8. 19:35

    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Ha egy szövetkezet tagjának sehol nincs munkaviszonya, biztosítása, és a szövetkezetből nem visz ki semmiféle jövedelmet, nem létesít a szövetkezettel munkaviszonyt, van e lehetőség arra, az egészségbiztosítás "kiváltásra", azaz az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7,050 Ft összegét megfizesse a magánszemély helyett a szövetkezet? Azaz a szövetkezet a tag után megfizeti havonta ezen járulékot, akkor ezzel egészségbiztosításhoz juthat a szövetkezeti tag?

    Válaszukat előre is köszönöm!
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    Kedvezményezett átalakulás | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 7. 13:54

    Tisztelt Szakértő!

    Egy Bt. két belföldi magánszemély tulajdonossal át akar alakulni Kft-vé (tulajdoni arány 50 - 50 %). Az vagyonmérleg (-leltár) tervezet a 2015. december 31-i adatokkal történne. A jegyzett tőkét 3 millió Ft-ra kívánják felemelni, oly módon, hogy a Kft-ben a két magánszemély 40-40 %-os tulajdoni hányadot (az eredménytartalékból történne az emelés), illetve egy új belépő tag 20 %-os üzletrészt szerezne (banki utalással).
    A Bt. nem él az átértékelés lehetőségével. A Bt-ben egy ingatlan (iroda) is van, melyre a Bt. az átalakulás során a kedvezményezett átalakulást kívánja alkalmazni az illetékmentesség miatt. Természetesen, ha alkalmazható, akkor a társasági szerződés tartalmazni fogja a szándékot, illetve a jogelőd is bejelenti az adóbevallásában. (Tao. 16. § (9)-(11) bekezdés).
    Kérdésem: figyelemmel a a NAV -NGM 1002/2011-es (2011.08.02.) tájékoztatójára alkalmazható-e a fenti esetre a Tao. szerinti kedvezményezett átalakulás?

    Köszönettel,
    Szilai László
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    ÁFA teljesítés dátuma továbbszámlázáskor (nincs főszolgáltatás) | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. június 6. 7:39

    Tisztelt Szakértő!

    Abban szeretném segítségét kérni, hogy társaságunknál mind bejövő mind kimenő oldalon vannak olyan továbbszámlázások, melyek nem kapcsolódnak bérleti díjhoz, tehát nem tudja osztani a fő szolgáltatás sorsát.
    Számtalan olyan eset van, hogy a közműszolgáltató május hónapban küld meg pl. januári elszámolási időszakú közmű számlát. Ekkor nekem figyelembe kellene vennem a 60 napos szabályt? (58.§ (1a) b) pont)
    Mert akkor sorozatosan önellenőrzésnek teszem ki magam, hiszen szinte rendre túllépném a 60 napot, mire nálam továbbszámlázásra kerül az adott tétel.

    Köszönöm szépen előre is válaszát!
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Győri Éva

  • Cserteg Rita

  • Bálint József

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Veres László

Újdonságok

  • pénz

    A 2016. június 15-én megjelent 2016. évi LXVI. törvény számos, az személyi jövedelem (szja) adónemen belül az adómentes juttatásokat érintő változást vezet be.

  • fonok

    A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.

  • Harrach Péter

    A párt havi két szabad vasárnapot akar a kereskedelmi dolgozóknak és csökkentené a pelenka áfáját is. 

  • Adó lap

    Miként lehet jogszerűen részt venni a közösségi megosztáson alapuló személyszállításban? Ezt is részletezi legfrissebb számában az Adó szaklap, amelyet itt rendelhet meg.

  • pénz

    A magyar polgári jog rendszerében az ember halálával hagyatéka örököseire száll a törvény erejénél fogva, tehát a jogutódlás külön, a hagyaték elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtétele nélkül bekövetkezik. Öröklés esetén az örökösnek a megszerzett javak után – bizonyos esetekben – illetékkötelezettség keletkezésével is számolnia kell. Az alábbiakban az öröklésre vonatkozó főbb polgári jogi rendelkezések bemutatásán keresztül ismertetjük az öröklési illetékkel összefüggő szabályokat, tekintettel arra, hogy ezek szoros összefüggésben állnak egymással.