• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    KKV besorolás | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. május 11. 14:08

    Az alábbi KKV besoroláshoz kérem szíves segítségüket!

    Nagy Kft-ben az üzletrészek:
    - D magánszemély 51 %
    - H magánszemély 25 %
    - Más Kft 20 %
    - K magánszemély 4 %
    Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek

    Kis Kft-ben az üzletrészek:
    - D magánszemély 31,9 %
    - H magánszemély 26,9 %
    - N magánszemély 20,2%
    - Nagy Kft 19,2 %
    - Hné magánszemély (H édesanyja) 2 %
    Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek

    A Tao 4 § 23. f) pontja alapján az ügyvezető egyezőség miatt fenn áll a kapcsolt vállalkozás a két cég között.
    A 2004. évi XXXIV Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft és Kis Kft 3 § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni?
    Kapcsolódó vagy partner vagy egyik sem a Kis Kft a Nagy Kft-nek, és ha igen mely tulajdonlás alapján?
    Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Bérbeadott szgk. javítási számlájának ÁFA-levonhatósága, biztosítós kártérítés eseté | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. május 10. 13:43

    Társaságunk fő tevékenysége személygépjárművek bérbeadása.
    Figyelemmel az ÁFA tv. 125. § (2)/c) pontjába foglaltakra a bérbeadás keretében hasznosított személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybevett szolgáltatások előzetesen felszámított ÁFÁ-ját 100 %-ban levonásba helyezzük, mivel bérleti díjunk úgy kerül megállapításra, hogy (értelemszerűen a normál használattal összefüggően felmerült) ezen szolgáltatásokat is tartalmazzák.
    A gépjárművek teljeskörű casco biztosítással rendelkeznek.
    Szerződésünk értelmében (viszont) káresemény (okozása) esetén felmerülő költségeket a biztosító felé érvényesítjük, a bérbevevő partnerünk kötelezettsége „csak” az önerő (mint ÁFA-körön kívüli tétel) megtérítése.
    Kérdésem: mi a helyes eljárás ebben az - nem normál, hanem káreseményt követő, casco-biztosítást maga után vonó - esetben:
    1. A javítási számla ÁFÁ-ját 100 % levonásba helyezzük, és így a biztosítótól „kárunk” nettó értékével számolunk el, és partnerünk az (általában 50.000,-Ft-nyi) önerőt téríti meg számunkra?, vagy
    2. A javítási számla ÁFÁ-ját – figyelemmel az ÁFA-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltakra – csak 50 %-ban helyezzük levonásba, és a biztosítóval ennek figyelembevételével (tehát nettó+ 50% ÁFA) számolunk el, és partnerünkre az önerőt továbbterheljük (mint ÁFA körön kívüli tétel)!
    3. vagy ha 1. vagy 2. pontban foglalt eljárás sem helyes, akkor milyen eljárás felel meg a hatályos jogszabályoknak (ÁFA-törvénynek)?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. május 4. 9:58

    A társasági adótörvény 22/A. § (1) bekezdése alapján a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

    A 22/A. § (3) bekezdés alapján az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.

    A budapesti székhelyű kkv-nak minősülő adózó Budapesten megvalósult ingatlanprojekt finanszírozására „Többdevizás projekt hitelkeret-szerződés”-t kötött pénzügyi intézménnyel, melynek rendelkezései szerint:

    „A Kölcsön visszafizetése: Az Üzletfél az általa lehívott és még vissza nem fizetett Kölcsön összegét 2013. …… hó 31-ig (ha ez nem banki nap, akkor a következő banki napon) (a „Végső Lejárat Napja”) egy összegben köteles visszafizetni.”

    „A Kölcsön meghosszabbítása: Az Üzletfél kérheti a Kölcsön futamidejének meghosszabbítását, amennyiben ezirányú írásbeli kérését legkésőbb 30 naptári nappal a Kölcsön lejárata előtt írásban közli a Bankkal. Az Üzletfél ilyen irányú kérelmét a Bank a Hitelkeret-szerződést érintő összes körülmény figyelembevételével bírálja el, azonban a meghosszabbításra nem köteles.

    A hitelkeret-szerződést a felek közös megegyezéssel azóta többször módosították, melyben a kölcsön visszafizetésének napja („végső lejárat napja”) mindig módosításra került, s így jelenleg is hatályban van. A felvett hitel után kamatfizetési kötelezettség azóta is terheli az adóalanyt.

    Kérdés, hogy a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény – különösen a 22/A. § (3) bekezdésben foglalt „utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie” kritérium figyelembevételével – a módosításokkal meghosszabbított lejárati idő alatt is igénybe vehető-e (pl. 2017-ben)?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Többes ügynök által, megbízási szerződéssel alkalmazott közvetítői alvállalkozó jutalé | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 24. 11:25

    Ügyfelem, többes ügynökként közvetítői tevékenységet folytat, melyhez igénybe vesz "alvállalkozókat", jutalékos rendszerben.

    Szerződések:
    1. Ügyfelem és megbízója között

    a. Megbízási szerződés pénzügyi szolgáltatás közvetítésére, többes ügynöki tevékenység ellátására (Lakás-takarékpénztári szerződések, és MNB engedély birtokában áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönök/ hitelek közvetítése tárgyában)

    2. Ügyfelem és ügynökei között

    a. Megbízási szerződés pénzügyi közvetítők részére

    A fentiekkel kapcsolatban kérdezem, hogy a fenti "alvállalkozóknak" fizetett díjjal, csökkenthető-e az iparűzési adó alapja.
  • Szakértő

    Bérelt földterület továbbadása bérbe | Adózás rendje

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 23. 16:32

    Adott egy nádas besorolású földterület, amit magánszemélytől "bérbe venne" egy Kft, (nem fizetne érte bérleti díjat, a terület karbantartásért cserében használná)

    A Kft pénzért tovább bérbe adná egy cégnek.

    A kérdés az lenne, hogy ez lehetséges-e, mi a feltétele, mi kell hozzá, be kell-e jelenteni esetleg a földhivatalba vagy bárhová?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Elsődleges mezőgazdasági termelő TAO 7.§. (1) zs) pont | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 19. 17:23

    Elsődleges mezőgazdasági termelést folytató, illetve mezőgazdasági szolgáltatást végző kisvállalkozás 2017. év folyamán új mezőgazdasági gépeket (kombájnok, traktorok, földművelő eszközök) vásárolt, mintegy 500 millió forint értékben. Az eszközöket az elsődleges mezőgazdasági termeléséhez is, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz is használja. A beruházáshoz kapcsolódóan semmilyen támogatást nem vett igénybe.
    Kérdésem a TAO törvény 7.§. (1) zs) pontjában biztosított adóalap csökkentési lehetőséghez kapcsolódik. A vállalkozás mindenben megfelel a törvényi feltételeknek, ám nem tudjuk értelmezni a törvényhely vonatkozó (12) bekezdésének előírását esetünkben hogyan kell alkalmazni
    Kérdésünk teljesen gyakorlati: A vállalkozás igénybe veheti-e az adóalap kedvezményt, és ha igen akkor mely összegkorlátra kell figyelemmel lennie, a 15.000 EUR felső határ, vagy a 200.000 EUR felső határ alapján állíthat-e be csökkentő tételt az adóbevallásába? Ezt mely rendelet alapján teheti meg, és a 1729-es bevallásban, a1729-02 lapokon hova kell beállítani a „támogatási” értéket:
    a.) ha a vásárolt gépeket tevékenység szerint nem különíti el?
    b.) ha elkülöníti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, és a mezőgazdasági szolgáltatásaihoz kapcsolódó eszközöket, azok költségeit?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Egyéb szálláshely szolgáltatás áfája | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 16. 15:30

    Egy Kft. lakóingatlant vásárolt, melyet az 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenység keretében hasznosítja. (18 %-os áfa kulcs)
    Kérdés: Levonható-e a lakóingatlan felújítása kapcsán számlában szereplő, áthárított 27 %os áfa?
    Az áfa tv 124 § (1) i) pontjában levonási tilalom szerepel a lakóingatlan felújításával kapcsolatosan. A 125 §-ban viszont nem találom ennek feloldását.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Társasági adóalap | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 11. 16:43

    Az alábbi ügyletről szeretném kérni a szakmai véleményüket:
    Adott ’A’ és ’B’ magyar illetőségű nem kapcsolt vállalkozásnak minősülő társaságok.
    ’A’ végleges térítés nélküli pénzeszközt ad át ’B’ vállalkozásnak, 1000e Ft-ot.

    ’B’ vállalkozás adózás előtti eredménye 1300e Ft. (a kapott 1000e Ft-ot tartalmazza)
    Társasági adóalap módosító tétel 1 db van, fejlesztési tartalékot képez az eredménytartalék terhére 600e Ft összegben.
    Ezáltal az adóalap 700e Ft-ra (1300-600) módosul, így az adóalap a kapott pénzeszköz összege alá csökken.
    ’B’ vállalkozás a Tao törvény 3. sz. melléklet A) 13. pont alapján nyilatkozik, mely szerint a bevételt az eredményében elszámolta és adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, e bevételre jutó társasági adót megfizeti.
    A fejlesztési tartalék képzés az adózás előtti eredmény 50%-ig képezhető társasági adóalap csökkentő tételként. Ez a csökkentés van hatással a kiadott nyilatkozatra?
    ’B’ vállalkozás jogszerűen adhatja-e ki a fenti pont szerinti nyilatkozatot ’A’ vállalkozás részére ezen feltételek esetén?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kötelező pénztárgép használat | Adózás rendje

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 11. 11:34

    Teáor 960402 szoláriumkezelő szolgáltatás folytatásához - az üzletben csak szolgáltatás folyik, kereskedelmi tevékenység nem - kötelező-e online pénztárgépet használni, esetleg azt lehet-e helyettesíteni számlakiállítással, vagy elegendő nyugtát adni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Idegen ingatlanon végzett feljújítás | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. április 9. 10:32

    Adott egy kft., aki egy irodát ad bérbe hosszú távra egy másik gazdasági társaságnak. A bérbevevő kft. felújítaná ezt az irodát, így a bérleti díjat nem fizetne, hanem "lelakná". Amennyiben a bérlő elvégzi a felújítást, kimutatja a könyveiben,mint idegen ingatlanon végzett beruházás, és a felújítás végeztével kiszámlázza, mi a helyes könyvelési eljárás? Ebben az esetben is ki kell mutatni a könyveiben? Vagy a kiszámlázáskor ki is vezeti? A számlát a felújítás végeztével szeretné kiállítani egy összegben. A bérbeadó havonta kiállítja a bérleti díjról a számlát szintén áfásan, és így van lehetőség a tartozások összevezetésére? Mi lesz az áfával ebben az esetben? (Mindkét cég áfakörös.) Nincs pénzmozgás, amíg ki nem fut a felújítás költsége. Ezt szerződésben rögzíteni kell, hogy az felújítás összegéig a bérleti díj megfizetése alól mentesül?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Győri Éva

  • Bálint József

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Cserteg Rita

Újdonságok