• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adófelajánl | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 17. 23:08 Még nincs megválaszolva!Válasz legkésőbb: 2018. január 24. 23:59

    Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell könyvelni a szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatást adófelajánlás esetén?
    A szponzori szerződés alapján a támogatott reklámfelületet biztosít az adózó részére, mely szolgáltatás ellenértékét 2017.12.20-án ÁFA-val növelt összegben kiszámlázta az adózó részére. Az adózónak azonban csak az ÁFA összegét kell kifizetnie, a számla nettó értékét az adófelajánlás terhére a NAV utalja át a támogatott részére. A szponzori megállapodás 2017.12.20 -2018.06.30 időszakra vonatkozik. Az adózó az adófelajánlást 2017.12.20-án megtette, és számla alapján az ÁFA értékét 2017. évben átutalta a támogatott részére (Az ÁFA teljesítés időpontja szintén 2017.12.20 volt).
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Méltányolható lakásigény meghatározása munkáltatói lakáscélú támogatáshoz | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 17. 16:09

    Az SZJA törvényben meghatározott méltányolható lakásigény meghatározásakor figyelembe kell-e venni, ha a támogatásban részesített munkavállaló tulajdonában más lakóingatlan is van, vagy csak és kizárólag azt az ingatlant, amelynek vásárlásához, építéséhez, felújításhoz a támogatást lakáscélra igénybe veszi?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Storno számlák kezelése | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 17. 13:41 Még nincs megválaszolva!Válasz legkésőbb: 2018. január 24. 23:59

    A Társaság nagy értékű berendezéseket értékesít. A megvásolt termékeket megvásárolja, amelyeket a műhelyében üzembe helyez és úgy adja át a vevőnek. Szolgáltatásokat végez az üzembe helyezés során, amelyhez anyagokat is felhasznál a saját raktárából. Különböző felszereléseket, kiegészítőket ad a berendezéshez. A végzett szolgáltatásokat és felhasznált anyagok a kimenő számlán külön nem jelennek meg, csupán a berendezés egy tételben. A vevőkkel előzetesen megállapodnak, hogy a berendezést milyen felszereltséggel kéri. Készleteiről nyilvántartást vezet.
    A berendezés értékesítéséről kimenő számla a munkalap/szállítólevél alapján készül zárt rendszerben. A készletmozgások rögzítése automatikusan történik a lezárt munkalapok/szállítólevelek alapján.

    Miután a berendezést átadták, lezárják a munkalapot/szállítólevelet, elkészül a kimenő számla. Előfordul, hogy a kimenő számla kinyomtatása, átadása után derül ki, hogy nem pontosan vezették fel a végzett szolgáltatásokat, felhasznált anyagokat. Ez az eladott berendezés árát nem befolyásolja, azonban a készlet nyilvántartást módosítani szükséges. Ezt csak úgy lehet megtenni -a rendszer zártsága miatt- hogy stornozzák a szállítólevelet/munkalapot és a kimenő számlát is és a módosítás után új szállítólevélet/munkalapot és kimenő számlát készítenek.

    Ezzel kapcsolatban merült fel az a kérdés, hogy mi a helyes eljárás a storno számlák kezelésével kapcsolatban? Különös tekintettel arra, hogy nem változik a számla tartalma semmiben, kizárólag a készlet nyilvántartás pontosítása éredekében történik a stornozás és az új számla kibocsátására. Jellemzően a hiba észlelésekor a vevő már nincs személyesen a Társaságnál, ezért személyesen átadni a storno és új számlát nem lehetséges. A számla kelte változik, ha nem a teljesítés napján végzik el a módosításokat.

    A vevőnek rendelkezésére kell bocsátani a storno és az új számlákat? Ha igen, elegendő egyszerű postai levélben?
    A számla kinyomtatásának tényét a számlázó program jelzi. Ha ki sem nyomtatják a storno és az új számlát az helyes?
    Ha kinyomtatják a storno és az új számlákat és azokat megőrzik az elévülési időn belül, az helyes megoldás?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Tárgyi eszköz bekerülési értéke | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 16. 21:55 Még nincs megválaszolva!Válasz legkésőbb: 2018. január 23. 23:59

    Egy Kft tárgyi eszköznek minősülő használt gépet szerez be Angliából. A gépet előzetesen az internetes adatok alapján kiválasztották, viszont a megvásárlás előtt két munkatárs kiutazott Angliába, hogy azt megnézze és megfelelőségéről meggyőződjön. A helyszíni megtekintés sikerrel járt, a Kft a gépet ennek alapján megvásárolta.
    Kérdés: a két munkatárs angliai útjának költségei, úgymint: repülőjegy, szálloda, autóbérlés, abba vásárolt üzemanyag, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és az utána megfizetett SZJA és EHO (mint egyes meghatározott juttatás után), részét képezi-e a gép bekerülési értékének? ha igen, akkor a munkatársak Angliában töltött munkaidejének bér- és járulékait is ide kell-e számolni? és ha igen, ettől saját rezsis beruházássá válik-e?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    Üzletrész átruházás | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 15. 21:32 Még nincs megválaszolva!Válasz legkésőbb: 2018. január 22. 23:59

    Cégünknek 20%-os üzletrésze volt egy másik Kft-ben ./nem volt bejelentett részesedés/ Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőke emelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle.
    100 000 Ft volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 000 Ft névleges összegért adtuk vissza a Kft-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap növelési kötelezettsége. Árfolyam veszteségként könyveltem le a 90 000 Ft különbözetet.
    Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam és nem kell növelnem ezzel az összeggel a TAO-ban az adóalapot? Mert ha 0 Ft-ért adtam volna át, adóalap növelő lenne, igaz?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Új lakás vásárlást követő átminősítés | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 10. 20:34

    Magánszemély egy kivitelezőtől új lakás ingatlant vásárolt 5%-os áfa tartalommal. A magánszemély a lakás ingatlant hasznosítani kívánja, bérbeadás címén. A bérbevevő a lakást vállalkozási célra kívánja felhasználni, és a tevékenységével kapcsolatos hatóság megköveteli, hogy az ingatlan kerüljön átminősítésre lakáscélú ingatlanból, vállalkozási célú ingatlanná (rendelő).
    Kérdésem az lenne, hogy a fenti átminősítésnek van-e áfa tekintetében - mivel a vásárláskor az 5%-os áfát fizette meg a magánszemély - valamilyen kötelezettsége. A bébeadást a magánszemély áfa mentesen tervezi számlázni.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Határidős ügylet | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 4. 16:28

    Társaságunk a mérleg fordulónapkor határidős devizaügyletekkel fog bírni, amelyek akár árfolyam-nyereséggel, akár árfolyam-veszteséggel is záródhatnak.
    Pl. egy megkötött ügylet szerint 2018. októberében 500.000 eurót fogunk eladni a bankunknak 315 Ft/€ árfolyamon.
    Ezt szerepeltetni kell a beszámolóban valamilyen módon?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Beruházási adóalap-kedvezmény (Tao.7.§(1)bek.zs)p.) | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 4. 15:39

    Egy egész évben belföldi magánszemély tulajdonosi hátterű belföldi jogi személy harmadik országból a múlt évben célgépet szerzett be. A célgép a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálja. Aktiválásra ez év januárban fog sor kerülni, tekintettel arra, hogy a célgép csak ez év januárban került az Unió területére, illetve Magyarországra (szabad forgalomba helyezés), addig hajón szállították. A célgépet korábban még nem vették használatba.
    A célgépről szóló számlát már az előző évben lekönyvelte és kifizette a magyar társaság és mint beruházási számla rögzítette a könyvekben. A várható adózás előtti eredmény meghaladja az igénybe vehető kedvezményt (7.§(12) bek.)
    Kérdésem, hogy a fentiekben leírtakra tekintettel a múlt évre vonatkozóan a célgép beszerzése okán érvényesítheti-e a magyar társaság a Tao. 7.§(1) bek. zs) pontja szerinti kedvezményt? Más korlátozó tényező (ágazati vagy de minimis) nem áll fenn.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Karácsonyi vacsora áfája | ÁFA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. január 4. 15:08

    Társaságunk 250 dolgozóját karácsonyi vacsorára látta vendégül.
    Ennek során egy művelődési otthont béreltünk ki, és egy vendéglátós céggel szerződtünk az ételre és italra.
    A szolgáltatás abból állt, hogy 250 fő számára megterítettek, a saját telephelyükön megfőzött ételt odahozták, a levest pincérekkel felszolgálták, a többi fogás svédasztalos volt, ott szintén pincérek segédkeztek.
    Mi egyértelműen 18%-os áfára számítottunk az ételeknél, azonban ők 27%-kal számláztak. Szerintük ez e helyes.
    Nem tudom miért, talán mert nem helyben főzött volt. Mi az Önök véleménye?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    kapcsolt vállalkozás | Társasági adó

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. december 31. 12:28

    A kft tulajdonosa X (férj) és Y (feleség) 50-50 százalékos arányban. Z magánszemély az ügyvezető.

    B kft ügyvezetője X -aki az A kft-ben tulajdonos-, B kft-ben nem szerepel tulajdonosként.

    A és B kft kapcsolt vállalkozásnak minősül X magánszemélyen keresztül?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Győri Éva

  • Cserteg Rita

  • Bánházi Erika

  • Bálint József

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

Újdonságok

  • nyíl

    Optimizmus jellemzi a magánkézben lévő közepes méretű vállalkozásokat világszerte, a többségük a főbb eredménymutatók javulását várja idén – derül ki a Deloitte Private globális kutatásából. A felmérésben szereplő cégek mintegy kétharmada a bevételben és a profitban is növekedést vár, közel felük ugyanakkor a saját iparágában áttörést jelentő technológia, vagy piaci szereplő megjelenésével számol a következő 2-3 évben.

  • máv dolgozó vasutas

    A MÁV Zrt. és a vasutas érdekképviseletek által 2017-ben kötött, a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jóváhagyott, három évre szóló bérmegállapodás 2018-ra átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést határozott meg. Az idei bérfejlesztés munkaköri kategóriánkénti konkrét megvalósításáról a munkáltató és az érdekképviseletek – konszenzus alapján – az alábbiak szerint állapodtak meg.

  • utazás, kiküldetés

    Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

  • forint_pénz

    Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • naptár

    Januárban számos adminisztrációs határidőt kell betartania mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak a bérszámfejtéshez kapcsolódóan. Alább összegezzük milyen nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy a januári bérek kifizetésekor már érvényesíteni lehessen a munkavállaló fizetésében a megfelelő adókedvezményeket, beállítani a cafeteria juttatásokat és indul a 2017. évi adóelszámolás, a munkaadó a munkavállaló részére kiállítja az igazolásokat.