• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Magánszemély követelés vásárlása | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 18. 16:42

    Egy magánszemély 100 mFt értékű követelést vásárolt 10 mFt-ért. A vásárolt követelésből 50 mFt-ot tudott behajtani, a fennmaradó rész behajthatatlan.

    Kérdéseink a következők:
    - jól értelmezzük, hogy a magánszemélynek így 40 mFt egyéb jövedelme keletkezett, és ezen összeg után kell fizetnie 15 % szja-t?
    - az eho tv 3 § -a szerint ez árfolyam-nyereségnek számító bevétel, melynek 14 % EHO tartalma van, melyre vonatkozik a 450,000 Ft -os felső értékhatár?
    - Ha nem nem árfolyam-nyereségnek minősül, akkor milyen egyéb adófizetése keletkezik a magányszemélynek, milyen adóalap után?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Zárt körűen kibocsátott kötvényből származó kamat után van-e EHO kötelezettség. | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 5. 15:31

    A SZJA 65§(1) b szerint nyilvánosan forgalombahozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó bevétel kamatjövedelem és ami nincs máshova besorolva az egyéb jövedelemnek minősül. Ezek alapján zárt körűen kibocsátott kötvényből származó kamat egyéb jövedelem.

    EHO tv. 3/A. § (2) szerint Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól
    b) az Szja tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem.

    Az EHO törvény nem definiálja a kamatjövedelem fogalmát, amennyiben konkrétan az Szja törvény szerinti kamatjövedelemre hivatkozik akkor konkrétan jelzi, hogy az Szja tv. 65§ szerinti kamatjövedelem.

    Kérdésünk: Az EHO törvény 3/A. § (2) (b) szerinti mentesség vonatkozik-e a zárt körűen kibocsátott vállalati kötvény kamatára? Jól gondoljuk-e, hogy ajelzett paragrafusban "Szja tv szerinti" jelzés nem a kamatjövedelemre, hanem az EGT-államra vonatkozik, azaz szerintünk mentes bármilyen kötvénykamat az EHO alól.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Bíróság által utólagosan megítélt munkabér után fizetendő járulékok | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 10. 0:00

    Egy 2005. januárjában hozott bírósági ítélet alapján egy személynek 2001. és 2003. közötti munkabérét utólagosan ki kell fizetni. Gyakorlatilag 2001. óta a személy nem dolgozik.

    A kifizetéskor érvényes szabályok szerint kell-e a járulékokat megállapítani? Azaz a 2005. évi járulékokat kell figyelembe venni?
    A kifizetett összegből ugyanúgy le kell vonni a biztosított által fizetendő járulékokat?
    Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni az összeg után?
    Eho-t kell-e fizetni és milyen időszakra?
    A 2005. éves bevallásban kell szerepeltetni a járulékokat, és a kifizetés hónapjában kell beállítani?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    EHO fizetési kötelezettség | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2007. március 20. 0:00

    Gazdasági társaság választott tisztségviselője után fizetni kell-e a tételes EHO-t, amennyiben, munkaviszonyban, vagy egyéb jogviszonyban nem áll.?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakképző iskolások járulékfizetése | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2007. március 20. 0:00

    2007.01.01-től mennyi járulékot kell fizetni a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók esetében?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni EHO fizetése | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2007. március 20. 0:00

    A teljes jövedelem, vagy csak az 1 millió forintot meghaladó összeg után kell megfizetni a 14 %-os EHO-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Eho fizetési kötelezettség lakás bérlés költségtérítése esetén | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 10. 0:00

    Német-magyar tulajdonú kft. ügyvezetője részére, aki a német cégnél áll jogviszonyba, a kft. magyarországi székhelyén lakást bérel. Az ügyvezető magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik. A lakás és az ehhez kapcsolódó költségek az ügyvezető egyéb jövedelme, melyből pénzbeli jövedelem hiányában személyi jövedelemadót levonni nem tudunk. A magyar cégnél semmilyen pénzbeli jövedelme nincs. A költségekről negyedéves bontásban kimutatást adunk az ügyvezetőnek, ami alapján ő a személyi jövedelemadóját bevallja.
    Az egyéb jövedelem után kit terhel 11%-os eho fizetési kötelezettség (a kifizetőt vagy az ügyvezetőt)?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Zenésszel megkötött megbízási szerződés spanyolországi koncertre | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 6. 0:00

    Ügyfelem megbízási szerződést kíván kötni egy zenésszel spanyolországi koncertre. A hölgy adószámmal rendelkező magánszemély.

    Jól értelmezem-e a következőket:

    1. Szja tv. 47. § (2) b) alapján, amennyiben a hölgy nyilatkozatot ad felénk, hogy az adóelőleg fizetését ő magánszemélyként teljesíti, a cégnek szja előleget nem kell vonnia a tiszteletdíjból (megbízási díjból);
    2. Ez esetben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik ügyfelemnek
    (hiszen nincs adóelőleg számításnál jövedelemként figyelembe vett összeg);
    3. Keletkezik-e eho fizetési kötelezettség, vagy elegendő, ha nyilatkoztatjuk a megbízott művésznőt arról, hogy az eho-t ő fizeti?
    4. Kell-e szakképzési járulékot fizetni a megbízási díj összege után ügyfelemnek?
    5. Jelent-e bármilyen problémát, hogy a koncert helyszíne nem Magyarország, hanem az EU egy másik tagállama?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Holland állampolgárságú nyugdíjas bt. beltag járulékai | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 14. 0:00

    Magyarországon bejegyzett külföldi tulajdonú bt. beltagja holland állampolgárságú nyugdíjas. Személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet. Kell-e eho-t vagy egyéb járulékot fizetnie?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Eho fizetési kötelezettség több munkaviszony esetén | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2007. március 12. 0:00

    Egy munkavállaló az X társaságnál 6 órában dolgozik, a rá jutó tételes EHO-t (részmunkaidős) a cég megfizeti. Ugyanez a munkavállaló Y társaságnál 2 órát dolgozik, a cég nem fizet EHO-t utána az EHO tv.7§ (2) bek.alapján. Helyesen számol el az Y társaság?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok