• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakás bérbeadás EHO számítás | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2013. február 20. 13:48

    Lakás bérbeadásból származó bevétel 1.300.000 Ft felmerült költség 200.000 Ft.
    Tételes költségelszámolást választottam a költségelszámolás tekintetében.
    A 14% EHO alapja 1.100.000 Ft-e?
    (Az 1998 évi LXVI tv 3. § (3) e) szerint az 1.000.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell fizetni, értelmezésem esetén itt jövedelmet kell nézni és nem bevételt, azaz 1.100.000 Ft-t és nem az 1.300.000 Ft-t). Helyes-e az értelmezésem?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    dr. Antalóczy Emese

    adójog, munkajog, cégjog, családjog

    Osztalék után fizetendő eho | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2012. december 21. 8:30

    Kft. tag főállása Ausztriában van, ott adózik. Magyarországon nincs más kifizetőtől jövedelme.
    Amennyiben 4.000.000 Ft osztalék kifizetése történik részére milyen nagyságrendű EHO fizetésére kötelezett?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Osztalékelőleg átminősítése osztalékká | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2012. augusztus 13. 9:14

    Van egy Bt, aki 2011-ben vett ki 2 000 000 Ft osztalékelőleget. Ekkor megfizette az előleg utána szja-t és az azzal csökkentett összeget kapta meg. 2011.12.31-i beszámolóban osztalékká minősítette. Mikor kell az osztalék után az eho-t megfizetni és a cégnek vagy a magánszemélynek? Amennyiben a cégnek, akkor a magánszemélynek vissza kell adni az eho összegét, hogy a cég be tudja fizetni az adóhatóságnak? Ezzel kapcsolatosan van valamilyen bejelentési, lejelentési kötelezettség? A 08-as bevallás melyik sorába kell ezt beírni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Botanoo EHO | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2012. május 21. 10:49

    2011-ben Botanoo-tól (carbon credit kereskedelem) jutalékot kaptam Euró-ban. Ezután a jövedelem után kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem, s igen akkor a SZJA alap kiegészítés alapja a bevétel és költség különbözetének 78%-a?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Adókötelezettség ingatlan bérbeadás esetén | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2012. május 3. 14:07

    Két magánszemély 50-50%-ban tulajdonol egy házat, melynek földszintjét leválasztották és egy vállalkozás részére bérbe adták, a mérőórák azonban közösek. A bérleti díj nettó összege évente 1,5 millió Forint. Ha a tulajdonrész arányában nézzük, akkor viszont fejenként kevesebb mint 1 millió Ft. Ez esetben van-e EHO fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadás után? Mindketten rendelkeznek adószámmal. Hogyan lehet vagy kell a számlát a bérbeadásról kiállítani, illetve hogyan kell ezt az éves szja bevallásban szerepeltetni, külön-külön vagy egyben (amennyiben csak egyikünk állít ki számlát az egész összegről), hogy az eho alól mentesülhessünk? Milyen opciók vannak?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Nappali tagozatos egyéni vállalkozó | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2004. június 29. 0:00

    Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó.
    Kell-e ehot fizetnie? Be kell jelenteni az egyetemen, hogy
    egyéni vállalkozó, hogy ne legyen kettős járulékfizetés?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Egyéni vállalkozó nappali tagozatos diák eho kötelezettsége | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. május 25. 0:00

    Egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemista köteles-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Egyéni vállalkozó cégautó-használata | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2004. június 22. 0:00

    Egyedül dolgozó, alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozó kifejezetten haszongépjárműnek kialakított gyári állapotú tehergépkocsit vásárol kizárólagos vállalkozási célú használatra. A kisáru szállító tehergépkocsi az Áfa tv. szerint az új VTSZ besorolás alapján is tehergépkocsi, s így a beszerzése után az áfa levonható, illetve az egyéb feltételek fennállása esetén visszaigényelhető. Sajnálatos módon viszont az Szja tv. személygépkocsi fogalma miatt az Szja tv. alkalmazása során személygépkocsinak minősül. A vállalkozó a kérdéses járművét a lakásától és így a székhelyétől elkülönült (más helyen található) telephelyén tárolja, s útnyilvántartással alátámasztott módon kizárólag a vállalkozása céljára használja. Az Szja tv. sajátosságaiból adódóan beszerzési érték megtérülése az értékcsökkenési leírás elszámolása érdekében az egyéni vállalkozó kénytelen élni az Szja tv. 70. § (9) bekezdés g. pontjában meghatározott választási lehetőséggel, azaz választja az e § szerinti cégautó-adó fizetést, de kizárólag csak azért, hogy az értékcsökkenési leírást elszámolhassa. A vázolt tényállás alapján a fogalmilag nem értelmezhető, hogy az egyéni vállalkozó saját maga számára mint kifizető cégautó-adó köteles magáncélú használatot juttat, vagy tűr. Az sem merül föl, hogy a példa szerinti egyéni vállalkozó egy teljesen megfoghatatlan, ismeretlen külső erőtől személytől, vagy mástól (saját magától) az Szja tv. 70. §-a szerinti adóköteles természetbeli juttatásban részesül. Így nem merülhet föl az Eho tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott ;Az Szja tv. 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a fizetendő cégautó adó 25 százaléka sem. Így ebben az esetben (és még sok más hasonló, illetve a magáncélú használatot teljes körűen kizáró esetekben) nem valósul meg az Szja tv. 70. § (1) bekezdése szerinti ;természetbeni juttatásnak minősülő cég-autó magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem, melyhez az Eho tv. 4. § (2) bekezdése %-os eho-fizetési kötelezettséget rendel.

    A témával kapcsolatosan az APEH által előbb közzétett álláspont a fent leírt, s általam is képviselt álláspontot támasztotta alá. Később állítólag a PM ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett, de álláspontjának konkrét jogszabályi háttere nem vált ismertté, illetve jogszabályi hivatkozással az álláspontját nem támasztotta alá. Az APEH a 2003. évi szja-bevallás kitöltő programban ennek megfelelően; direkt módon összekapcsolta az egyéni vállalkozó által fizetett cégautóadó sorát az ez után fizetendő eho sorral, így minden cégautóadót valló egyéni vállalkozó, aki az Internetes bevalláskészítő programot használta, kénytelen volt eho-t vallani és fizetni. Véleményem szerint, ilyen módon - jogalap nélkül - az állam jogosulatlan eho bevételre tett szert.

    Ugyanakkor több korábban kiadott állásfoglalás fogalmilag kizárja, hogy az egyéni vállalkozó önmagával kifizetői jogviszonyba kerüljön, holott a természetbeli juttatás Szja tv. 69. § (1) bekezdése szerint a természetbeni juttatás alapfeltétele, hogy azt egy kifizető juttassa természetes személy részére.

    Kérdésem: Milyen jogszabályi előírás következtében köteles, vagyis miért kell az egyéni vállalkozónak az általa fizetett cégautóadó után automatikusan %-os eho-t fizetnie? Az Szja tv. 70. § (1) bekezdésében rögzített tényállás hiányában hogyan következik az Eho tv. 2. és 4. §-ból az egyéni vállalkozó által az amortizáció elszámolása érdekében önként vállalt cégautóadó fizetés után az eho-fizetési kötelezettség?

    (Természetesen az egyéni vállalkozó tulajdonát képező cégautónak az alkalmazottja részére, illetve más részére engedélyezett, vagy ki nem zárt magáncélú használat után az egyéni vállalkozót is terheli az Szja tv. 70. § (1) bekezdése következtében az Eho tv. 4. § (2) szerinti eho.)
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szabadalmi oltalom | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2004. június 22. 0:00

    Szabadalmi oltalom alá bejegyzett termék értékesített mennyisége után ún. szabadalmi díjat fizetünk ki a szabadalmasnak negyedévente.
    2003. január elseje óta ez nem járulékköteles, vagyis nem kell megfizetni utána a 29% TB járulékot és az egyénnek sem kell nyugdijjárulékot és egészségbíztosítási járulékot fizetnie. A szabadalmi díjat kapó személynek van heti 40 órás munkaviszonya és utána a tételes egészségügyi hozzájárulást minden hónapban megfizetik.
    Kérdésem, hogy kell-e százalékos (11%) egészségügyi hozzájárulást fizetni a kifizetett szabadalmi díj után?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Ingatlan haszonbérbe adása | EHO

    Kérdésfeltevés időpontja: 2004. május 30. 0:00

    Ingatlan haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti díj után a magánszemély bérbeadó hogyan adózik? A haszonbérleti díj adózhat-e 20%-kal? Ha nem, összevont adóalap utáni adózásnál kell-e 11%-os EHO-t is fizetni?
    Egy bányatelek bányászati célra való haszonbérbeadásáról van szó, ahol a haszonvétek a haszonbérlet az ásványi anyag kitermelésében valósul meg.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • család

    A munkavállaló szabadsága alap-és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadságok száma pedig attól függ, hogy a pótszabadság törvényben felsorolt jogcímei közül melyek irányadóak a munkavállalóra. Ahogy az alapszabadság, a pótszabadság is a munkában töltött idő alapján, azzal arányosan jár.

  • pénz_fizetés

    A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fokozatos és lassúbb adócsökkentést javasol  Romániának - derül ki a washingtoni pénzintézet képviselői által jegyzett egyik dokumentumból, amelyet kedden a Mediafax román hírügynökség ismertetett.

  • felhő, cloud

    A felhő alapú technológiák az elmúlt években nagy karriert futottak be mind a vállalati, mind a magánszférában. A felhő kétségtelenül a 2010-es évek egyik legfelkapottabb technológiája. De vajon megéri-e a belefektetett erőforrásokat?

  • munka

    Bár a”főállás”, „mellékállás” fogalmakat a munkajog nem ismeri, annak – elvben – nincs akadálya, hogy a munkavállalók, közalkalmazottak egymással párhuzamosan több, munkaviszony jellegű jogviszonyt is fenntartsanak – általában egzisztenciális okokból. A „további jogviszony” kifejezést mindig az adott jogviszony szempontjából használjuk, így például két párhuzamos közalkalmazotti jogviszony esetén a másik mindig továbbinak fog minősülni. Azaz: mindkét jogviszonyban külön kell vizsgálni, hogy ahhoz viszonyítva a másik fenntartása lehetséges-e. Végső esetben előfordulhat, hogy a közalkalmazottnak választania kell a kettő közül.

  • ügyvéd

    Az Európai Bíróság szerint egységes termékértékesítés esetén egységes áfa mértéket kell alkalmazni, de kívételek vannak. Az RSM Blog az egyik ilyen esetet ismerteti.  

Szaklap ajánló