• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Bevallások székhely,telephely megszűnés, változás esetén | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 1. 0:00

    Évközben székhelyet más településre áthelyező vagy telephelyet közigazgatási területünkön megszüntető, de más településen vállalkozói tevékenységet tovább folytató vállalkozónak mikor kell a záró bevallást beadnia?

    Kérem, szíveskedjenek a vonatkozó jogszabályt közölni.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Iparűzési adó csökkentése | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. augusztus 7. 0:00

    Egy társasházat építő kft. bizonyos munkafolyamatok elvégzésére (liftszerelés, nyílászárók beszerelése) külső céget bízott meg. Velük alvállalkozói szerződést kötött. A társasház elkészültével kétféle elszámolási módot is alkalmazott az évek folyamán:

    1. A vevők felé 70.11.11 szolgáltatást, mint lakásépítést számlázott ki, de adásvételi szerződést kötött velük.

    A helyi adóbevallásnál, mint alvállalkozói teljesítést, adóalapot csökkentő tételként vette figyelembe ezeket a beszámlázott szolgáltatásokat.

    2. Saját termelésű készletként vette figyelembe az elkészült lakásokat. Az építkezéshez felhasznált anyagot anyagköltségként, a vállalkozók által számlázott építőipari szolgáltatásokat, pedig igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásként könyvelte.
    A helyi adóbevallásnál, mint bérmunkát vette figyelembe adóalapot csökkentő tételként. Értelmezése szerint az „alvállalkozói teljesítést beépítette a saját teljesítményébe”.

    Az iparűzési adónál érvényesíthető-e adóalapot csökkentő tételként valamelyik megoldás?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.

    Közvetített szolgáltatás dokumentálása az iparűzési adó alap csökkentése miatt | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2014. október 9. 9:15

    Ügyfelünk, egy autósiskola vállalkozás gépjárművezető oktatást, vizsgára való felkészítés tevékenységet végez. Az iparűzési adó kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címén adóalap csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjármű oktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját.

    A közlekedési hatóságnak képző szerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki a vizsgadíjról szóló számlát. A vállalkozás értelmezése szerint a képző szerv a tanulók helyett jár el (84/2009.KHEM r.), ezért a hatóságnak a számlát nem a vállalkozás nevére kellene kiállítani.
    A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztár bevételi bizonylatot állít ki.

    A vállalkozás szerint az autósiskolák a fentiek szerint járnak el az iparűzési adó alap csökkentése során, ezért megkérdőjelezi a könyvelőiroda alábbi álláspontját.

    Közvetített szolgáltatásnak három feltétele van az iparűzési adó alap csökkentésnél:
    - a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre,
    - a továbbértékesítés lehetőségét a megrendelővel (tanulóval) kötött szerződés tartalmazza,
    - a közvetítés tényét a tanulónak kiállított számla tartalmazza.

    Az áfa törvény szerint a vállalkozás mentesülne a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert az oktatás mentes az áfa alól.

    A közvetített szolgáltatás összegét akkor lehet levonni az iparűzési adó alap számításnál:
    Ha a tanuló csak az oktató díjáról kapja a számlát és ezt a számlán feltüntetik.
    Ha a tanuló az oktató díját és egyéb jogcímen fizetett díjat elkülönítetten tartalmazza és a közvetítés tényét a számlán feltüntetik.
    Ha a számla nem csak a vizsgadíjat tartalmazza, hanem más tevékenységet csak abban az esetben lehet közvetített szolgáltatás, ha a tanuló részére készült számla elkülönítetten tartalmazza a vizsgadíjat.
    Ha a tanuló részére kibocsátott számla nem részletezi a fizetendő összeget, akkor nem közvetített szolgáltatás.
    Ha az oktató több tanuló oktatását számlázza, akkor az is feltétele a közvetített szolgáltatásnak, hogy az oktatói díj, illetve annak arányos része a tanulóhoz összegszerűen is dokumentáltan hozzárendelhető legyen.
    A közvetített szolgáltatásnál feltétel a változatlan formában történő értékesítés, de nem feltétel a változatlan ár.

    Kérjük, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy a vállalkozás álláspontja szerint csökkenthető-e az iparűzési adó alapja, illetve mi a helyes eljárás?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Építményadó elszámolása egyéni vállalkozó esetén | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2008. szeptember 29. 0:00

    Egyéni vállalkozó asztalosműhelye a székhelyén (lakóhelyén) van. Megfizeti az építményadót. Elszámolhatja a vállalkozó teljes mértékben a vállalkozás költségeként?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Iparűzési adóra vonatkozó bevallás társasági időszakkal egybevont előtársasági időszak e | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2008. szeptember 19. 0:00

    2008-ban alakult egy kft. Az előtársaság időszakában a cégnek nem volt bevétele, csak ügyvédi költség, közzétételi díj, és illeték. Így a cégnek nem kellett készíteni beszámolót. Iparűzési adóra vonatkozó bevallást sem kell kitölteni az előtársasági időszakra?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    termékdíj kötelezettség levonása | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 20. 12:54

    Tisztelt Adószakértő!

    Csomagolóanyagot gyártó válallkozás a számlában felszámított termékdíjat levonhatja e valamilyen szabály alapján az iparűzési adóból, mert így olyan összeg után kell az adót megfizetni, amit befizet a költségvetésbe.

    Válaszukat köszönöm.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Építményadó kötelezettség megállapítása | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2012. július 25. 18:49

    Egy önkormányzat illetékességi területén vásároltam egy telket rajta egy felépítménnyel (épülettel) 2006. évben. Az épületet nem tudtam használatba venni, mivel egy régi, rossz állapotban lévő nádfedeles istálló épület volt. Ahhoz, hogy az épületet használni tudjam át kellett alakítanom, felújítanom. Ehhez a terv dokumentációt beadtam az építésügyi hatósághoz, aki már 5 éve nem adott ki építési engedélyt és fennmaradási engedélyt sem az épületre annak ellenére, hogy minden szakhatósági jóváhagyást becsatoltam. Az építéshatóság döntéseit a Kormányhivatal már háromszor adta vissza új eljárás lefolytatására az I. fokú építéshatóságnak. A nádfedeles épület teteje egy vihar során megrongálódott és leszakadt. Ezt követően, mivel az építéshatóság engedélyezése elhúzódott a benyújtott kérelemben foglaltaknak megfelelően az építmény átalakítottam, rendes tetőt építettem rá. A munkálatokkal 2009. évben készültem el és lakatos üzemként ekkor vettem használatba.
    Az önkormányzati adóhatóság 2011. évben felszólított, hogy az épületről nyújtsak be építményadó bevallást az adókivetéshez. Ezt a könyvelőm meg tette. Sajnos elkövetett egy kis hibát, ugyanis a bevallásban a használatbavétel időpontjaként a 2006. évet jelölte meg és adómentesként (növénytermesztés céljára szolgáló épület) tüntette fel az épületet.
    Az adókivetést megfellebbeztem, mert nem ismertem el a megállapított hasznos alapterület nagyságát és a vizsgált éveket sem. A Kormányhivatal új eljárás lefolytatására utasította az I. fokú adóhatóságot. Jelenleg az adóhatóság építményadó ellenőrzést folytat, amiben a tényállást próbálja tisztázni és az adókötelezettséget megállapítani.

    A fentiek alapján mikortól áll fenn az építményadó kötelezettségem? Én úgy gondolom, hogy a tényleges használatbavétel időpontjától, tehát 2009. évet követő január 1-től áll fenn az építményadó kötelezettségem. Az adóhatóság jogszerűen 2010-2012. évekre állapíthat meg építményadót az épület valós adóköteles hasznos alapterülete után. Jól gondolom?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Iparűzési adó megosztása telephelyek között | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2008. július 4. 0:00

    Társaságunk több településen rendelkezik telephellyel. Két önkormányzat nem vezette be a helyi iparűzési adót.
    Ezen települések adóalapja utáni adóval mit tegyünk?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Elévülés az iparűzési adóban | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2011. november 22. 0:00

    A Főpolgármesteri Hivatal minden év nyarán kiküldi az adózóknak a folyószámla kivonatukat. Egy 2011.évtől könyvelt vállalkozás folyószámláján azt látom, hogy 2004. és 2005. adóév vonatkozásában hiányzó illetve hibás a bevallás.
    Ennek a jelzésnek (ami már a korábbi folyószámlákon is szerepelt) az elévülésre van-e valamilyen hatása? (Egyébként nagy valószínűséggel arról van szó, hogy az említett két év bevallása nem lett beadva /és nem arról, hogy hibásak lennének). Szerintem a vállalkozást külön levélben kellett volna felszólítania a Hivatalnak, csak akkor szakadna meg az elévülés. Mi erről az Önök véleménye?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Helyi iparűzési adó alapjának eszközérték arányos megosztása | Helyi adók

    Kérdésfeltevés időpontja: 2011. november 25. 0:00

    Az 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja szerint az eszközérték - többek között - a Tao. tv. hatálya alá tartozó vállalkozó esetében a Tao. tv. rendelkezési szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás.

    A fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz esetében mi minősül helyi iparűzési adó alapján eszközértéknek, azaz a Tao. tv. rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírásnak. Pl. 2009. évben 10 MFt fejlesztési tartalékot képeztünk és ezzel 2009. évben csökkentettük is a társasági adó alapját. 2010. évben beszereztünk egy eszközt 10 MFt értékben, teljes egészében fejlesztési tartalékból. Mivel fejlesztési tartalékból szereztük be, Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírást 2010-ben nem számolunk el (az már megvolt 2009-ben, amikor az eszközt még be sem szereztük), tehát az eszközérték 0 lenne a helyi iparűzési adó szempontjából? Ezt az eszközt akkor semelyik évben nem kell figyelembe az iparűzési adó alapjának megosztásakor? Vagy esetleg a számviteli és Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírás mellé számolni kellene egy harmadikat is, az iparűzési adó szerintit, ami abból áll, hogy ennyi értékcsökkenést lehetett volna elszámolni, ha nem veszek igénybe fejlesztési tartalékot?

    Vagy ebben az esetben a helyi adó törvény azon rendelkezését kell alkalmazni, hogy: "Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő."

    Szerint nem igaz az, hogy az "eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg", mert megállapítható, csak 0 az értéke.

    Ugyanígy mi a helyzet a már 0-ra leírt tárgyi eszközökkel? Azoknak sincs már Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírásuk, azokat hogyan kell figyelembe venni a helyi iparűzési adó alapjának megosztásakor?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.