• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Dr. Kártyás Gábor

    munkajog, EU munkajog

    Közalkalmazotti bér | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. augusztus 20. 9:02

    Adott egy Családi Napközi. Tudomásom szerint náluk is kötelező lenne a közalkalmazotti bérezés.
    Ezzel kapcsolatban merült fel kérdésem:
    1,/ Az egyik személy alkalmazott. Elvégezte a Főiskolát, de nyelvvizsga hiánya miatt nincs diplomája. Jár-e neki a közalkalmazotti bér?
    2,/ A másik személy a KFT ügyvezetője, aki személyesen közreműködő tag és így társas vállalkozónak minősül. Nála hogyan valósul meg a közalkalmazotti bérezés?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Dr. Kártyás Gábor

    munkajog, EU munkajog

    Órabéres dolgozó fizetett ünnepe | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. július 3. 15:52

    Munkavállalónknak heti 20 órás munkaviszonya van társaságunknál. Díjazása órabéres. A munkaidő heti beosztása: egyik héten 16 órát, másik héten 24 órát dolgozik, előre egyeztetett napokon. Kérdésünk: ha pl. a heti munkaideje kedd-szerda-csütörtök (24 óra) akkor az előtte lévő hétfői ünnepre jár-e neki fizetés?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Munkaidő korlát | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 17. 0:00

    Ha egy kft. ügyvezetője tagi jogviszonyban van alkalmazva, és nem munkaviszonyban, vonatkozik-e rá a napi 8 óra illetve max. 12 óra munkaidő korlát?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Vissza nem térítendő lakáscélú támogatás | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 13. 0:00

    A munkáltató adhat-e vissza nem térítendő lakáscélú támogatást alkalmazottak részére, hitelintézet útján, annak igazolása alapján?

    Ha ugyanannál a munkáltatónál áll alkalmazásban a férj és a feleség is (akik egyébként 50-50%-ban tulajdonosai is a kft-nek), mindketten ügyvezetői munkakörben, igényelhetnek-e mindketten ilyen vissza nem térítendő támogatást a munkáltatójuktól?
  • Kérdező
    Köbli Attila
    Szakértő

    Behívásos munkaviszony | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2012. július 21. 14:14

    Érdeklődni szeretnék, hogy a NAV-hoz bejelentési kötelezettséggel jár-e, ha egy jelenlegi munkavállaló átkerül behívásos szerződésbe (július 1-töl van erre lehetőség)?

    Ha igen, akkor milyen nyomtatványon tudom ezt megtenni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Végelszámolás miatti felmondás esetén fizetendő végkielégítés | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. november 30. 0:00

    Cégünk főszerkesztőjét határozott időre, 2007. december 31-ig nevezte ki a tulajdonos. Előfordulhat, hogy 2006. december 31-én végelszámolással szűnik meg a cég. Ez esetben milyen pénzügyi kötelezettségem van a főszerkesztő felé?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Végelszámolás előtt álló cég bejelentési kötelezettségei | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2007. március 22. 0:00

    Végelszámolás alatt álló cégnél egy alkalmazott van még. A végelszámolás záró időpontja március 31. A záró beszámoló leadása után szünteti meg a cégbíróság a céget, mondjuk ennek időpontja április 30.
    Mikor szűnik meg a munkaviszonya az alkalmazottnak? Március 31-ével vagy április 30-ával? A munkaviszony megszűnését az Apeh-hoz kell január 1-jétől jelenteni. Milyen teendőim vannak viszont a Tb felé?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Bérszámfejtés, szabadság, betegszabadság munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2009. június 29. 0:00

    Sajnos bennünket is elért a gazdasági válság, s ennek következményeként cégünknél szerződésmódosítással bevezetésre került a 32 órás munkahét és a munkaidőkeret alkalmazása.

    a. Munkaszerződésünkből néhány pont:
    - munkavállaló munkáját a munkáltató által meghatározott 12 hetes munkaidőkeret alapján végzi. A munkaidőkeretben ledolgozandó munkaórák száma 12 x 32 = 384 óra.
    - munkaidőkeret alkalmazása esetén a napi munkaidő egyenetlenül oszlik meg, de nem lehet kevesebb mint napi 4 óra és nem lehet több, mint napi 12 óra.
    - a munkarendet a munkáltató állapítja meg, ……
    - ……megszakítás nélküli pihanőidőt biztosít, ….
    - Rendkívüli munkavégzésnek a munkaidőkereten felüli munkavégzés minősül, amelynek elszámolására a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

    Cégünknél havibéres alkalmazottak, akik egy műszakban dolgoznak és háromműszakos órabéres fizikai dolgozók vannak.
    Az öntödében akik három műszakban dolgoznak úgy van kiadva, hogy hétfőtől csütörtökig van termelés, vagyis négy nap, (8 óra/műszak). Ha viszont a rendelésünk úgy kívánja akkor pénteken és hétvégén is dolgozniuk kell. Ez ilyen esetben túlóra lesz? Vagy csak a munkaidőkeret végén válik túlórává?
    Az irodában minden nap kell valakinek lennie, ezért mi úgy oldottuk meg, hogy mindenki négy napot dolgozik, napi 8 órát, a szabadnapot felváltva más – más napokon vesszük ki.


    b. Nálunk jelenleg az alábbiak szerint történik a bérszámfejtés:

    Az alkalmazott aki négy napot dolgozik 8-8 órában, így heti 32 órában, ha van 1 fizetett ünnep és 1 nap fizetett szabadság, mellette 2 munkanap, így már nincs meg a heti 32 órája, mert a fizetett ünnepre és fizetett szabadságra csak 6,4 óra van számfejtve, mert a bérszámfejtésünk azt mondja hogy a heti 32 óra az napi 6,4 óra. Ezáltal, ha valaki ledolgozza a négy napokat, de közben van ünnep, vagy szabadságra megy, akkor nem jön ki a munkaidőkerete. (Pluszban még 1,4 órákat kellene még ledolgozni)
    A fizikai dolgozóknál ezen okok miatt a ténylegesen ledolgozott túlórák száma csökken, ezekkel az 1,4 órákkal.

    A fent vázoltakkal kapcsolatosan kérdéseink:
    1. Ilyenkor hány órát jelent egy nap fizetett szabadság, és fizetett ünnep?
    2. Egy munkanapra hány órát kell elszámolni?
    3. Hány nap szabadságot kell kiírni, ha valaki elmegy pl. két hét szabadságra?
    4. A betegszabadságot a hét minden napjára, (5 napra) kell számolni?
    5. Helyesen történik a bérszámfejtés? Ha nem, hogyan kellene bérszámfejteni?
    6. A tényleges munkavégzés munkaszerződés szerint történik? Ha nem, akkor hogyan kell módosítani azt, hogy a tényleges (általam vázolt) munkavégzéshez igazodjon?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Műszakpótlék | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. november 26. 0:00

    Egy étterem, mely hétvégén is üzemel, és a dolgozók öt naponta váltják egymást, reggel 10 órától este 10-ig dolgozik egy fő. A munkaszerződésükben havi bérként a mindenkori minimálbér van rögzítve és munkaidőkeret, mely 168 óra/hó és túlóra esetén 32 óra. Kell-e hétköznaponként 20%-os műszakpótlékot elszámolni a délután 14 óra után történő munkavégzésre? Valamint jár-e az 50%-os műszakpótlék a szombati, a vasárnapi és a munkaszüneti napokon végzett munkáért?

    A fent említett munkaidőkeret alkalmazása esetén egy dolgozó szabadsága csak akkor adható ki, ha az ötnapos váltásban éppen neki kellene dolgoznia és ilyenkor a helyettesítő váltó társának kell-e valamilyen plusz pótlékot számfejteni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Munkabér összege | Munkaügy

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. november 26. 0:00

    Szabályos-e az a munkaszerződés, melyben a mindenkori minimál bér szerepel havi bérként? Valamint az, ha a dolgozók bruttó bére állandóan változik, mivel a bruttó bér egy része a minimálbér a másik része pedig a havi rendszerességgel járó jutalom, melyen időnként változtatnak?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Veres László

  • Cserteg Rita

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás
  • Dr. Kártyás Gábor

    munkajog, EU munkajog

Újdonságok

  • Orbán

    Külföldi tőke nélkül már nem működhet egyetlen modern ország sem, de alapvető érdek, hogy minél nagyobb számban létezzenek Magyarországon magyar tulajdonban levő nagyvállalatok - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a magyar tulajdonú Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyára kapacitásbővítő beruházásának avatásán.

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.