• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Klimaszerelés klimaértékesitéssel | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 20. 8:26

    Egy kft klimaszerelésre szakosodik. Raktárkészletre vásárol klimákat nagykereskedőtől, amit szereléssel együtt
    értékesit. Külön klimát nem ad el. Ebben az esetben kisker tevékenységnek minősül-e a klimák megvétele, vagy
    anyagbeszerzésként lehet elszámolni? Ha kisker, mivel üzletet nem tudnak-és akarnak fenntartani, elég a szám-
    lákat havonta lejelenteni az adóhatóságnak, vagy kötelező a pénztárgép?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kamattal növelt értékesítési ár | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 16. 7:46 Még nincs megválaszolva!Válasz legkésőbb: 2017. március 23. 23:59

    Mezőgazdasági cég vagyunk, a kistermelőknek a termeléshez szükséges input anyagot cégünk megfinanszírozza.
    A termelő elviszi az input anyagot halasztott fizetéssel.
    Kérdésem: A halasztott fizetés kamatát beépíthetjük-e a termék értékesítési árába, vagy külön sorba kötelező feltüntetni a számlában. Ha az értékesítési árba kerül beépítésre akkor már az árbevételt növeli és nem kamat bevétel.
    Előírja-e valamilyen törvény, hogy külön kell kezelni a kamatot?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Adomány és támogatás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 25. 10:03

    Egy közhasznú egyesülettel kapcsolatban kérdezném, hogy mi a különbség az adomány és a támogatás között, ha azt ingyen nyújtott szolgáltatásként adják?
    Ki adhatja és milyen papírok kellenek hozzá, hogyan könyveljük és milyen értéken (piaci értéken)?
    1,/ Úgy gondolom, hogy az adományt a szervezet cél szerinti közhasznú tevékenységéhez nyújtják és kell hozzá adományozási szerződés. Pl. tevékenysége oktatás, akkor az oktató ingyen oktat.
    2,/ A támogatás tágabb fogalom, azt nem feltétlen a közhasznú tevékenységhez adják. Itt támogatási szerződés szükséges. Pl. a szervezet számára ingyen biztosít számítógép használatot vagy ingyen szerkeszti a weboldalát.
    Ha igazolás is szükséges, akkor melyik esetben mit kell igazolni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ügyvédi díj az üzletrész bekerülési értékének része-e? II. | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 23. 9:58

    Tisztelt Győri Éva!

    Köszönöm a tájékoztatást, lehetőség szerint másik irányból is érdeklődni szeretnék a bekerülési értéket illetően.
    Pontosítanám ezért a helyzet leírását és a kérdést.

    Korábban 50-50%-ban voltak a magánszemélyek tulajdonosok a Kft-ben. Az adásvétel során az eladó eladta az üzletrészét, a vevő pedig megvásárolta azt, de a vevő nem a másik magánszemély, hanem a cég, tehát a Kft. vásárolta meg az eladó 50%-os üzletrészét.
    A közreműködő ügyvéd megbízási szerződés szerinti feladatai a cég és üzletrész értékelésre, a szerződések letárgyalására és elkészítésére, valamint az üzletrészek megvásárlásához kapcsolódó adótanácsadásra terjed ki. Az ügyvédi díj egy összegű, átalányáras; a vevő, a cég viseli.

    Kérdésem a következő: a cég könyvelésében az ügyvédi díjat költségként kell elszámolni, vagy az üzletrész bekerülési értékének részeként kell könyvelni?

    A 2000. évi C. törvény a számvitelről a 47. §-ban részletezi, hogy mi tekintendő a bekerülési értéknek (bár konkrétan az ügyvédi díj nincs nevesítve); az abban foglaltakra tekintettel úgy gondoljuk, hogy a fenti említett tartalommal megkötött ügyvédi megbízási szerződés szorosan kapcsolódik az üzletrész megszerzéséhez, annak érdekében merül fel, így nem költségként, hanem az üzletrész bekerülési értékének részeként kellene kezelni.

    Köszönettel várom tájékoztatását, véleményét!
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Devizacsere elszámolása | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 2. 16:31

    A társaság több hónapra előre fix árfolyamra lekötve EUR/USD swapot kötött a bankjával, mivel a bevételeinek jelentős része euróban érkezik, míg a kiadásainak egy része USD-ben denominált. Mérlegfordulónapon még 4 ilyen le nem zárt ügylet van, mely közül kettő a mérlegkészítés időszakában zárul, míg a másik kettő a mérlegkészítést követően. Kérdésem, hogy a beszámolóban ezekkel az ügyletekkel kell-e számolni, van-e elhatárolás a mérlegkészítés időszakában lezárult ügyletekkel kapcsolatban?
    A társaság nem alkalmazza a valós értékelés szabályait, az ügyletek nem fedezeti elszámolásnak minősülnek.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Bevétel elhatárolás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 12. 14:16

    Egy gazdasági társaság kifejlesztett egy új gyártási eljárást és egy prototípust az új gyártási eljárással készült gépből. Mind a kifejlesztett gyártási eljárást, mind a prototípust kimutatja könyveiben a társaság.
    A gyártási eljárást hasznosítani és értékesíteni is kívánja a társaság úgy, hogy a gyártási eljárás tulajdonjogát megtartja és csak a hasznosítás jogát adja át. Az értékesítés mellett apportálná a gyártási jogot egy újonnan alakuló társaságba a könyv szerinti értéknél magasabb apport értéken (az apportérték értékbecsléssel alátámasztott).

    Kérdésként merül fel, hogy a gyártási jog apportálása miatt kimutatott bevétel (mivel a gyártási jog nem kerül kivezetésre, így az apportérték bevételként csapódik le) esetében alkalmazható-e a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésében rögzített halasztott bevételként történő elszámolás?

    Sztv 45. § (5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Befektetési jegy, részvény helyes elszámolása | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 15. 16:28

    Egy Kft banknál vezetett befektetési számláján az alábbi tételek vannak:
    Euro számlán:
    -Euroért vásárolt, eur alapú befektetési jegy
    -Eur alapú részvény

    Forint számla:
    forintért vásárolt magyar részvény
    befektetési jegy

    A befektetések egy része banki hitelből lett vásárolva.
    A bank havonta
    - prolongációs jutalék címen terhel minket, amit pénzügyi műveletek ráfordítása /T87/?
    - befektetési hitel ktg. címen terhel minket bank ktg /T53/?

    A befektetési jegy, részvény megvásárlása és a visszaváltása díja szintén ktg?

    Az év végén át kell e értékleni az előrelátható nyereséget,veszteséget elhatárolni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Jóváhagyott, elszámoltnak minősülő, de ki nem egyenlített és a kiegyenlítésre még meg nem | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 1. 16:41 Még nincs megválaszolva!Válasz legkésőbb: 2017. február 8. 23:59

    Tisztelt Adó.hu!

    Előfizetőként kérem az alábbi szakkérdés - kizárólag társaságunk részére az előfizetői e-mail címünkre történő - megválaszolását:

    A 2016. évi 66. törvény 206. §-a 2016.06.16. hatállyal módosította a 2000. évi C. törvény 77. § (2) bek. rendelkezéseit, kiegészítve azzal, hogy a járó támogatás bevételkénti elszámolásának már nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d.) pontban foglalt támogatás esetén ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.
    A törvény indoklása számomra akként értelmezett, hogy a jogalkotó az összes körülmény mérlegelése alapján a társaságra ( ha van a társaságnál könyvvizsgáló, akkor a könyvvizsgáló véleményének figyelembe vételével) bízza a bevételkénti elszámolás üzleti évének megállapítása időpontját.

    A konkrét esetben az érintett társaság közszolgáltatói szerződés alapján működési támogatásra jogosult, a szerződés szerinti szolgáltatását teljesítette, így a támogató önkormányzat a megtérítési igény jogosságát, a támogatás összegszerűségét önkormányzati testületi ülésen felvett jegyzőkönyvben elismerte.

    Kérdés: a megváltozott törvényi előírások szerint a mérlegkészítés időpontjáig az ellentételezés pénzügyi teljesítésére vonatkozó megállapodás hiányában (a közgyűlési határozat akként rendelkezik, hogy a megtérítésről a felek később, de ma még előre meg nem határozott határidőig külön megállapodást kötnek a megfizetésre) a jogosult társaságnál

    1.) el kell számolni a tárgyév javára az igényelt(járó), jóváhagyott támogatást egyéb bevételként?
    2.) indokolt az egyéb bevételkénti támogatás elszámolás?
    3.) pénzügyi teljesítés, valamint az erre vonatkozó megállapodás hiányában az óvatosság elve alapján nem indokolt az elszámolás?
    4.) a jogalkotó a társaság törvényes képviselőjére bízza, hogy a járó, jóváhagyott támogatást elszámolja-e egyéb bevételként pénzügyi teljesítés, illetve a megfizetésre vonatkozó megállapodás hiányában is?

    Kizárólag számviteli szempontból történő gyors válaszukat, véleményüket várva köszönettel
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Bérlettérítés | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 10. 8:55

    A munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazási bérletet a munkáltató szerzi be, annak áfa tartalmát levonásba helyezi, a számla a munkáltató nevére szól. A munkáltató a bérlet árának 86 %-át fizeti költségtérítésként, a 14%-ot a munkavállalók részére kiszámlázza, és az aktuális havi bérükből a számla összegét levonja. A kiszámlázott részt közvetített szolgáltatásként számolja el (bejövő számlán T815., kimenő számlán K91.).
    Kérdés: 1./ Helyesen jár-e el a cég, amikor a bérlet számla teljes áfa összegét visszaigényli? 2./ A bejövő számla alapján a munkáltató által térített részt (86%) az 55. Személyi jellegű költségek közé vagy az 52. Igénybe vett szolgáltatások közé kell-e elszámolni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ügyvédi díj az üzletrész bekerülési értékének része-e? | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 19. 10:05

    Társaságunk tulajdonosi szerkezete átalakult, az egyik tulajdonos megvásárolta a másik tulajdonos üzletrészét. A közreműködő ügyvéd megbízási szerződés szerinti feladatai a cég és üzletrész értékelésre, a szerződések letárgyalására és elkészítésére, valamint az üzletrészek megvásárlásához kapcsolódó adótanácsadásra terjed ki. Az ügyvédi díjat a vevő viseli. Kérdésünk az, hogy az ügyvédi díj a bekerülési érték részét képezi-e?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • teherfuvarozás

    Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely az úthasználati díj megfizetésének elmulasztását úgy bünteti, hogy nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, a szabályok bármekkora megsértése esetén átalányösszegű bírság kiszabását írja elő - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

  • építőmunkás

    Az építőipar tavalyi - Központi Statisztikai Hivatal szerint 19 százalékos - gyengülése után 2017 végére várható a szektor teljesítményének javulása, ami a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatására elindult lakásépítkezések első hullámának köszönhető, ugyanis ezek az építkezések vélhetően 2017 második felére, illetve az év végére futnak majd ki - derül ki az Atradius hitelbiztosító tanulmányából.

  • NAV

    Célszerű a lehető leghamarabb átnézni az szja-bevallási tervezetek számait - javasolja közleményében az adóhatóság.

  • forgalom

    A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget - írja közleményében a WebEye.

  • ellenőrzés

    Az adóhatóság új szokásához híven közzétette, merrefelé és kik számíthatnak fokozott ellenőrzésre.