• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Befektetési jegy, részvény helyes elszámolása | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 15. 16:28

    Egy Kft banknál vezetett befektetési számláján az alábbi tételek vannak:
    Euro számlán:
    -Euroért vásárolt, eur alapú befektetési jegy
    -Eur alapú részvény

    Forint számla:
    forintért vásárolt magyar részvény
    befektetési jegy

    A befektetések egy része banki hitelből lett vásárolva.
    A bank havonta
    - prolongációs jutalék címen terhel minket, amit pénzügyi műveletek ráfordítása /T87/?
    - befektetési hitel ktg. címen terhel minket bank ktg /T53/?

    A befektetési jegy, részvény megvásárlása és a visszaváltása díja szintén ktg?

    Az év végén át kell e értékleni az előrelátható nyereséget,veszteséget elhatárolni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ügyvédi díj az üzletrész bekerülési értékének része-e? II. | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 23. 9:58

    Tisztelt Győri Éva!

    Köszönöm a tájékoztatást, lehetőség szerint másik irányból is érdeklődni szeretnék a bekerülési értéket illetően.
    Pontosítanám ezért a helyzet leírását és a kérdést.

    Korábban 50-50%-ban voltak a magánszemélyek tulajdonosok a Kft-ben. Az adásvétel során az eladó eladta az üzletrészét, a vevő pedig megvásárolta azt, de a vevő nem a másik magánszemély, hanem a cég, tehát a Kft. vásárolta meg az eladó 50%-os üzletrészét.
    A közreműködő ügyvéd megbízási szerződés szerinti feladatai a cég és üzletrész értékelésre, a szerződések letárgyalására és elkészítésére, valamint az üzletrészek megvásárlásához kapcsolódó adótanácsadásra terjed ki. Az ügyvédi díj egy összegű, átalányáras; a vevő, a cég viseli.

    Kérdésem a következő: a cég könyvelésében az ügyvédi díjat költségként kell elszámolni, vagy az üzletrész bekerülési értékének részeként kell könyvelni?

    A 2000. évi C. törvény a számvitelről a 47. §-ban részletezi, hogy mi tekintendő a bekerülési értéknek (bár konkrétan az ügyvédi díj nincs nevesítve); az abban foglaltakra tekintettel úgy gondoljuk, hogy a fenti említett tartalommal megkötött ügyvédi megbízási szerződés szorosan kapcsolódik az üzletrész megszerzéséhez, annak érdekében merül fel, így nem költségként, hanem az üzletrész bekerülési értékének részeként kellene kezelni.

    Köszönettel várom tájékoztatását, véleményét!
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Devizacsere elszámolása | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 2. 16:31

    A társaság több hónapra előre fix árfolyamra lekötve EUR/USD swapot kötött a bankjával, mivel a bevételeinek jelentős része euróban érkezik, míg a kiadásainak egy része USD-ben denominált. Mérlegfordulónapon még 4 ilyen le nem zárt ügylet van, mely közül kettő a mérlegkészítés időszakában zárul, míg a másik kettő a mérlegkészítést követően. Kérdésem, hogy a beszámolóban ezekkel az ügyletekkel kell-e számolni, van-e elhatárolás a mérlegkészítés időszakában lezárult ügyletekkel kapcsolatban?
    A társaság nem alkalmazza a valós értékelés szabályait, az ügyletek nem fedezeti elszámolásnak minősülnek.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Bevétel elhatárolás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 12. 14:16

    Egy gazdasági társaság kifejlesztett egy új gyártási eljárást és egy prototípust az új gyártási eljárással készült gépből. Mind a kifejlesztett gyártási eljárást, mind a prototípust kimutatja könyveiben a társaság.
    A gyártási eljárást hasznosítani és értékesíteni is kívánja a társaság úgy, hogy a gyártási eljárás tulajdonjogát megtartja és csak a hasznosítás jogát adja át. Az értékesítés mellett apportálná a gyártási jogot egy újonnan alakuló társaságba a könyv szerinti értéknél magasabb apport értéken (az apportérték értékbecsléssel alátámasztott).

    Kérdésként merül fel, hogy a gyártási jog apportálása miatt kimutatott bevétel (mivel a gyártási jog nem kerül kivezetésre, így az apportérték bevételként csapódik le) esetében alkalmazható-e a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésében rögzített halasztott bevételként történő elszámolás?

    Sztv 45. § (5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Bérlettérítés | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 10. 8:55

    A munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazási bérletet a munkáltató szerzi be, annak áfa tartalmát levonásba helyezi, a számla a munkáltató nevére szól. A munkáltató a bérlet árának 86 %-át fizeti költségtérítésként, a 14%-ot a munkavállalók részére kiszámlázza, és az aktuális havi bérükből a számla összegét levonja. A kiszámlázott részt közvetített szolgáltatásként számolja el (bejövő számlán T815., kimenő számlán K91.).
    Kérdés: 1./ Helyesen jár-e el a cég, amikor a bérlet számla teljes áfa összegét visszaigényli? 2./ A bejövő számla alapján a munkáltató által térített részt (86%) az 55. Személyi jellegű költségek közé vagy az 52. Igénybe vett szolgáltatások közé kell-e elszámolni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ügyvédi díj az üzletrész bekerülési értékének része-e? | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 19. 10:05

    Társaságunk tulajdonosi szerkezete átalakult, az egyik tulajdonos megvásárolta a másik tulajdonos üzletrészét. A közreműködő ügyvéd megbízási szerződés szerinti feladatai a cég és üzletrész értékelésre, a szerződések letárgyalására és elkészítésére, valamint az üzletrészek megvásárlásához kapcsolódó adótanácsadásra terjed ki. Az ügyvédi díjat a vevő viseli. Kérdésünk az, hogy az ügyvédi díj a bekerülési érték részét képezi-e?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    folyamatos szolgáltatás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 8. 14:13

    Tisztelt Szerkesztőség!

    Cégünk nyílászáró gyártással és ennek az értékesítésével foglalkozik. Az értékesítést kereskedelmi ügynök megbízásával folytatja.
    Ehhez határozatlan időre szóló "önálló kereskedelmi ügynöki szerződés"-t kötöttünk az egyéni vállalkozóval.
    Az ügynök az általa szerzett/közvetített szerződések/megrendelések (értéke) után számlát bocsát ki cégünknek. A számlázás havonta történik, mindig az előző hónap tényleges teljesítése alapján. Előfordul olyan hónap, amikor nem történik tényleges megrendelés, szerződés kötés (közvetítés), ezáltal a vállalkozó nem jogosult adott hónapra számlát kiállítani.
    Szerződésünk szövege a megbízási díjra vonatkozóan:
    "A díj a kereskedelmi ügynök által a számviteli szabályoknak megfelelően kiállított, a teljesítési határidőt is tartalmazó számla, Megbízó által történő átvételét követő 8 napon belül esedékes. Felek a jutalék tekintetében havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kötelesek egymással elszámolni."
    A szerződésben nincs feltüntetve, hogy az elszámolás határozott idejű elszámolásnak minősül.

    Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:

    A fenti ügyletet tekintve a Megbízott ügynök számláján melyik a helyes teljesítési időpont:
    -az elszámolási időszak utolsó napja vagy
    -a fizetési határidő?
    Válaszukat előre is köszönjük!
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    IMPORT ÁFA | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 8. 13:52

    Tisztelt Szakértő!

    Társaságunk vámkezelésénél az MNB árfolyamot használják, így van megállapítva az áfaalap és az áfa is. Az áfát ez alapján vallom be a bevallásban és ez alpján is könyvelem.

    Az ÁFA tv. szerint a " termék importja esetében , ha az adó alapja külfödli pénznemben kifejezett, a forintban történő átszámításához azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték megállpításánál kell alkalmazni."

    Társaságunk az adó alapjának forintban történő megállapítására az adott pénzintézet eladási árfolyamát választotta.

    Kérdésem, ha a vállalkozás számviteli politikájában a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség forintra történő átszámításánál az ÁFA törvény szerinti adóalap forintban történő megállapítása van, akkor az import adóalapot milyen árfolyamon kell számolni. Az adott pénzintézet eladási árfolyama szerinti vagy az MNB?

    Köszönettel: Kis M.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Sorrend osztalék kifizetésnél | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 21. 14:14

    Egy Társaság 2017. januártól átlép a KIVA hatálya alá. A Társaság rendelkezik KIVA időszak előtt, még a társasági adó hatálya alatt keletkezett Eredménytartalékkal. A Katv. 20.§ (3) b) értelmében a KIVA adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni: …” az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot)”. Van-e bármilyen előírás arra vonatkozóan, hogy amikor a Társaság tagjai az éves beszámoló elfogadásakor osztalék kifizetésről határoznak, akkor milyen sorrendben kell a tárgy évi adózott eredményt, ill. az eredménytartalékot osztalék kifizetésre felhasználni?
    Példa: a Társaság 2018. évi adózott eredménye 1.000 Ft, a 2017. évben KIVA hatálya alatt adózott eredményből keletkezett Eredménytartalék 2.000 Ft, a KIVA hatálya előtt 2016-ban keletkezett Eredménytartalék 3.000 Ft. Van-e arra lehetőség a 2018. évi beszámoló elfogadásakor, hogy a Társaság tagjai úgy döntsenek, hogy a 2016-ban keletkezett 3.000 Ft Eredménytartalékot használják fel osztalék kifizetésre és a 2017. évi KIVA időszak alatt keletkezett Eredménytartalékot, valamint a 2018. évi adózott eredményt nem osztják fel?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    apport | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. november 29. 9:08

    Tisztelt Szakértő,

    a következő összetett kérdésben szeretném a segítségét kérni:

    "Alapító" társaság létrehozna egy új céget, melybe apportálna két egyéb ingatlant. Az ingatlanok értékét ingatlanszakértői értékbecslés támasztja alá. A piaci érték (100.000 eur) jóval magasabb, mint a könyv szerinti érték (5.000 eur). A vásárlás fordított adózás szabályai szerint történt, és az Alapító cég be van jelentkezve egyéb ingatlan tekintetében az áfa kötelezettség alá.

    1. a.)Az apportálás vonz-e magával áfafizetési kötelezettséget? Vagy amennyiben az új cég vállalja a jogutódlást az ingatlan tekintetében, nem kell áfát fizetni?
    b) Illetve illetéket kell-e fizetni? Vagy ha kapcsoltak közti az átadás és az új cég fő tevékenysége az ingatlanhasznosítás, akkor nincs illeték?

    2. Az Alapító cégnél hogyan történik ennek az ügyletnek a nyilvántartása? (magasabb az apport, mint az eszköz). Az egyéb bevételek közt el kell számolni a különbözetet az átadáskor, és nem kapcsolódik hozzá elhatárolás vagy adóalap módosító tétel?

    Segítségét előre is köszönöm.

    Tisztelt Bálint József,
    Cserteg Rita szakértőnk félig már megválaszolta a kérdést, levelét alább bemásolom.
    Minden jót:
    Bardócz Iván


    Tisztelt Szerkesztő!

    Ebben a kérdésben a számviteli törvényt és az illeték törvényt érintő kérdések is szerepelnek.
    E két kérdés megválaszolását kérem szíveskedjék másik szakértőre bízni. Az áfát érintő válaszom az alábbi:

    Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 17. § (1) bekezdése szerint nem kell áfát fizetni, ha az adóalany a terméket apportként bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az apportálás az Áfa törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. Ezek a jogszabályhelyek úgy rendelkeznek, hogy az apport tekintetében az apportot szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

    a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
    b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
    c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

    Azt is tudni kell, hogy az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli
    a) az apportálót,
    b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg,

    Amennyiben az ismertetett feltételek nem teljesülnek, az apport esetén beáll az áfa fizetési kötelezettség.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • i

    Elérte az éves egymilliárd eurós értékhatárt az összesített hazai online kiskereskedelmi forgalom.

     

  • határidő, naptár, óra

    2017. április 1-jén hatályba lép az új jövedékiadó-törvény, ami jelentős könnyítéseket, adminisztráció-csökkentést tartalmaz. A hatályba lépés előtt a jövedéki termékkel foglalkozóknak érdemes odafigyelni az engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kapcsolódó határidőkre.

     

  • hotel_szálloda

    Az idegenforgalmi adókból származó bevételek (ifa) után az önkormányzatoknak fizetett állami hozzájárulás 1,55 forintról 1 forintra csökkent az idén, amit a turisztikailag frekventált települések különféleképpen igyekeznek ellensúlyozni - írja a Világgazdaság.

  • büntető jog, bilincs, bírói kalapács

    Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága egy Szabolcs megyei testvérpár ügyében, akik cégcsoportot működtetve, fenyőfűrészáru kereskedelmével csaknem 800 millió forint áfát csaltak el - közölte honlapján az adóhatóság.

  • autópiac

    Amióta visszaigényelhető a pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépjárművek törlesztő részleteihez kapcsolódó áfa, azóta a vállalkozások előszeretettel élnek is ezen beszerzési lehetőséggel.