• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Sorrend osztalék kifizetésnél | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 21. 14:14

    Egy Társaság 2017. januártól átlép a KIVA hatálya alá. A Társaság rendelkezik KIVA időszak előtt, még a társasági adó hatálya alatt keletkezett Eredménytartalékkal. A Katv. 20.§ (3) b) értelmében a KIVA adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni: …” az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot)”. Van-e bármilyen előírás arra vonatkozóan, hogy amikor a Társaság tagjai az éves beszámoló elfogadásakor osztalék kifizetésről határoznak, akkor milyen sorrendben kell a tárgy évi adózott eredményt, ill. az eredménytartalékot osztalék kifizetésre felhasználni?
    Példa: a Társaság 2018. évi adózott eredménye 1.000 Ft, a 2017. évben KIVA hatálya alatt adózott eredményből keletkezett Eredménytartalék 2.000 Ft, a KIVA hatálya előtt 2016-ban keletkezett Eredménytartalék 3.000 Ft. Van-e arra lehetőség a 2018. évi beszámoló elfogadásakor, hogy a Társaság tagjai úgy döntsenek, hogy a 2016-ban keletkezett 3.000 Ft Eredménytartalékot használják fel osztalék kifizetésre és a 2017. évi KIVA időszak alatt keletkezett Eredménytartalékot, valamint a 2018. évi adózott eredményt nem osztják fel?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    folyamatos szolgáltatás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 8. 14:13

    Tisztelt Szerkesztőség!

    Cégünk nyílászáró gyártással és ennek az értékesítésével foglalkozik. Az értékesítést kereskedelmi ügynök megbízásával folytatja.
    Ehhez határozatlan időre szóló "önálló kereskedelmi ügynöki szerződés"-t kötöttünk az egyéni vállalkozóval.
    Az ügynök az általa szerzett/közvetített szerződések/megrendelések (értéke) után számlát bocsát ki cégünknek. A számlázás havonta történik, mindig az előző hónap tényleges teljesítése alapján. Előfordul olyan hónap, amikor nem történik tényleges megrendelés, szerződés kötés (közvetítés), ezáltal a vállalkozó nem jogosult adott hónapra számlát kiállítani.
    Szerződésünk szövege a megbízási díjra vonatkozóan:
    "A díj a kereskedelmi ügynök által a számviteli szabályoknak megfelelően kiállított, a teljesítési határidőt is tartalmazó számla, Megbízó által történő átvételét követő 8 napon belül esedékes. Felek a jutalék tekintetében havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kötelesek egymással elszámolni."
    A szerződésben nincs feltüntetve, hogy az elszámolás határozott idejű elszámolásnak minősül.

    Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:

    A fenti ügyletet tekintve a Megbízott ügynök számláján melyik a helyes teljesítési időpont:
    -az elszámolási időszak utolsó napja vagy
    -a fizetési határidő?
    Válaszukat előre is köszönjük!
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    IMPORT ÁFA | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 8. 13:52

    Tisztelt Szakértő!

    Társaságunk vámkezelésénél az MNB árfolyamot használják, így van megállapítva az áfaalap és az áfa is. Az áfát ez alapján vallom be a bevallásban és ez alpján is könyvelem.

    Az ÁFA tv. szerint a " termék importja esetében , ha az adó alapja külfödli pénznemben kifejezett, a forintban történő átszámításához azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték megállpításánál kell alkalmazni."

    Társaságunk az adó alapjának forintban történő megállapítására az adott pénzintézet eladási árfolyamát választotta.

    Kérdésem, ha a vállalkozás számviteli politikájában a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség forintra történő átszámításánál az ÁFA törvény szerinti adóalap forintban történő megállapítása van, akkor az import adóalapot milyen árfolyamon kell számolni. Az adott pénzintézet eladási árfolyama szerinti vagy az MNB?

    Köszönettel: Kis M.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    apport | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. november 29. 9:08

    Tisztelt Szakértő,

    a következő összetett kérdésben szeretném a segítségét kérni:

    "Alapító" társaság létrehozna egy új céget, melybe apportálna két egyéb ingatlant. Az ingatlanok értékét ingatlanszakértői értékbecslés támasztja alá. A piaci érték (100.000 eur) jóval magasabb, mint a könyv szerinti érték (5.000 eur). A vásárlás fordított adózás szabályai szerint történt, és az Alapító cég be van jelentkezve egyéb ingatlan tekintetében az áfa kötelezettség alá.

    1. a.)Az apportálás vonz-e magával áfafizetési kötelezettséget? Vagy amennyiben az új cég vállalja a jogutódlást az ingatlan tekintetében, nem kell áfát fizetni?
    b) Illetve illetéket kell-e fizetni? Vagy ha kapcsoltak közti az átadás és az új cég fő tevékenysége az ingatlanhasznosítás, akkor nincs illeték?

    2. Az Alapító cégnél hogyan történik ennek az ügyletnek a nyilvántartása? (magasabb az apport, mint az eszköz). Az egyéb bevételek közt el kell számolni a különbözetet az átadáskor, és nem kapcsolódik hozzá elhatárolás vagy adóalap módosító tétel?

    Segítségét előre is köszönöm.

    Tisztelt Bálint József,
    Cserteg Rita szakértőnk félig már megválaszolta a kérdést, levelét alább bemásolom.
    Minden jót:
    Bardócz Iván


    Tisztelt Szerkesztő!

    Ebben a kérdésben a számviteli törvényt és az illeték törvényt érintő kérdések is szerepelnek.
    E két kérdés megválaszolását kérem szíveskedjék másik szakértőre bízni. Az áfát érintő válaszom az alábbi:

    Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 17. § (1) bekezdése szerint nem kell áfát fizetni, ha az adóalany a terméket apportként bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az apportálás az Áfa törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. Ezek a jogszabályhelyek úgy rendelkeznek, hogy az apport tekintetében az apportot szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

    a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
    b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
    c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

    Azt is tudni kell, hogy az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli
    a) az apportálót,
    b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg,

    Amennyiben az ismertetett feltételek nem teljesülnek, az apport esetén beáll az áfa fizetési kötelezettség.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Cafetéria keretében adómentesen adott számítógép használat könyvelése | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 5. 9:58

    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Cégünk munkavállalói részére adómentesen kíván számítógép használatot biztosítani cafetéria juttatásként. Két évi használta díját (számítógép bruttó beszerzési árát) a dolgozó cafetéria keretének terhére elszámoltuk. Ebből a célból számítógépeket vásároltunk és az ehhez kapcsolódó áfát nem vontuk le. A számítógépek tárgyi eszközként kerülnek nyilvántartásba és az értékcsökkenést két éven keresztül írjuk le.
    A kérdésünk a következő: Hogyan kell könyvelni a cafetériában ezt az adómentes juttatást?

    Válaszát előre is köszönöm!
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Külföldi kiküldetés bizonylatai | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 9. 12:42

    Tisztelt Szakértő!

    Segítségüket külföldi kiküldetéshez kapcsolódó bizonylatok elszámolhatóságával kapcsolatban kérem.
    Adott társas vállalkozás a munkavállalóját rendszeresen megbízza külföldi partnerek, kiállítások felkeresésével. A munkavállaló az út során, a napidíjon felül, bizonylatokkal is rendelkezik a költségeiről. Ezek a bizonylatok az utazáshoz kapcsolhatóak (vonatjegy, metró vagy villamos jegy), amelyről a kibocsájtó csak a jegyet tudja átadni vagy olyan bizonylatot, amin a kibocsájtón, a szolgáltatás típusán, az összegen kívül más nem szerepel. Kérdésem, hogy elszámolhatóak-e ezek a bizonylatok önállóan vagy valamilyen összesítő nyilvántartással a cég könyvvezetésben vagy ragaszkodni kell a számlához? Az összesítő nyilvántartás, amire felvezetésre kerülnek a költségek (vonatjegy, buszjegy, taxi, stb...) tekinthető e számlával egy tekintet alá eső okiratnak?
    Köszönöm.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Belépőjegy nyugta | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. október 31. 13:12

    Tisztelt Cím !

    A kérdésem az alábbi lenne.
    Alapítvány kulturális programokat rendez alapszabálya szerinti tevékenysége keretében.A rendezvényre belépőket nyomtattat sorszámozással , adószámmal és a rendezvény dátumával. fénymásoló üzletben , nem számlázó programmal.
    Kérdésem használhatja -e nyugta helyett.Ha igen milyen feltételekkel.
    hogyan tudja biztosítani a folytonosságot és sorszámkihagyás nélküliséget?A szigorú számadás hogyan valósul meg?
    Mi a helyzet akkor ha a nyomda ugyanazokat a sorszámokat nyomtatja csak az egyik tömb kék(1-100 ig sorszámmal) a másik sárga(1-100ig).
    A rendezvény belépőjegy használata mentesül a Navtól előre kért sorszám tartományoktól?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Számviteli tv szerinti viszony besorolás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. november 12. 18:05

    Adott Y külföldi magánszemély, aki
    több mint 50%-ban tulajdonosa D külföldi cégnek
    100%-ban tulajdonosa X külföldi cégnek (D és X nem áll egymással közvetlenül semmilyen tulajdonosi viszonyban)

    Adott A magyar Kft, ahol X cég 24,83%-ban, Y külföldi magánszemély 73,5%ban, Z külföldi magánszemély 1,67 %-ban tulajdonosok.

    Adott B magyar Kft, ahol Y külföldi magánszemély 100%-ban tulajdonos.

    Megítélésünk szerint, csak a számviteli törvény szempontjából a következő kapcsolatok állapíthatóak meg a cégek között:

    1. D és X nem anyavállalata egyik Kft-nek sem
    2. A és B nem leányvállalata D vagy X-nek és nem közös vezetésű vállalkozások
    3. X és A jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások
    4. X és A társult vállalkozás.
    5. D nem áll sem A, sem B Kft-vel a számviteli tv . Szerint semmilyen kapcsolatban.
    6. A és B Kft sem áll a számviteli tv. Szerint egymással anya-leány, kapcsolt, társult, jelentős vagy egyéb részesedési viszonyban.
    7. B Kft nem áll a számviteli tv. Szerint egyik céggel sem anya-leány, kapcsolt, társult, jelentős vagy egyéb részesedési viszonyban.

    Jól értelmezzük-e a számviteli törvényt?
    Van-e a cégek között a számviteli tv szerint egyéb kapcsolat?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Anyavállalat fogalma | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. november 11. 9:14

    Adott egy magyar Kft, akinek 100%-ban tulajdonosa X.Y magánszemély. A Kft alapít egy céget Romániában, amelyben a Kft 50%-ban lesz tulajdonos. A másik 50%-ot a Kft tulajdonosa X.Y. magánszemély fogja birtokolni.
    Kérdésem: Ebben az esetben anyavállalatnak fog-e minősülni a magyar Kft a román cég vonatkozásában és éves beszámoló készítésre lesz-e kötelezett emiatt?
    Ha szó szerint veszem a Számviteli törvény idevonatkozó előírásait akkor nemmel válaszolnék, de szerintem amiatt, hogy tulajdonképpen a román leányvállalat közvetetten X. Y magánszemély 100 %-os tulajdonában lesz, így a döntő befolyás fennállhat.
    Köszönettel:
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Beszámoló és bevallások utáni felelőség vállalás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. november 2. 10:37

    Tisztelt Szakértők!

    Régi ügyfelem ügyvéd közreműködésével megszerezte egy kft. tulajdonjogát 2016.07.hónapban. Az átvett társaság iratanyaga is megérkezett hozzám a könyvelés továbbvitele végett. Az iratanyag áttanulmányozása végett az alábbi problémával találtam szemben magam:
    - A 2015. évre beadott beszámoló nem a valódiság elve alapján készült, a 2014. záró oszlopát tüntették fel nyitóként és záróként is. A 2015. évben keletkezett bizonylatokat semmisnek vették.
    - A 2015. évi társasági adó bevallást is nullásan készítették el, a mérlegsorokat a 2014. évi bevallással egyezően állították be.
    - 2013-2015. évekre 2016.01.02-én és 201601.03-án 08-as bevallásokkal önellenőrízték az ügyvezető tagi jogviszonyára számfejtett összegeket, ezzel eltüntetve a NAV-nál felgyülemlett 1,6 milliós adótartozást. Természetesen a jogviszony módosítására a 1041-es nyomtatványt is beadták a NAV részére. Annak valódiságát nem áll módomban ellenőrizni.
    - Az önellenőrzés a könyvviteli nyilvántartásokban nem lett lekönyvelve, valamint az önellenőrzés társasági adó vonzatát is figyelmen kívül hagyták.

    A kérésem az, hogy ügyfelem védelme érdekében mi a helyes követendő eljárás, milyen eszközökkel lehet elérni azt, hogy a folytonosság elvét a számvitelben biztosítani tudjuk. Kötelezhető-e a régi ügyvezető az általa aláírt beszámoló javítására és az önellenőrzések végrehajtására. A társaság átvételekor a NAV folyószámla 500 ezer ft többletet mutatott, ami a könyveléssel nem alátámasztott.

    Várom szíves válaszukat.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • Brexit, illeszkedési zavarok

    Theresa May brit miniszterelnök szerint továbbra is szívesen látják az EU-ból érkező vendégmunkásokat. 

  • teherfuvarozás

    A vámfelfüggesztés iránti kérelmek a tavaszi fordulóban 2017 februárjának végéig terjeszthetőek elő az Európai Bizottságnál, amelyre a Közösség feldolgozóiparában tevékenykedő gazdálkodóknak van lehetőségük - bizonyos feltételek együttes fennállása esetén. Az engedélyt megszerző vállalatok az érvényességi időszak alatt mentességet élvezhetnek az adott termékre vonatkozó vámok alól.

  • férfi

    Bár a vezérigazgatók világszerte úgy érzik, hogy az idei év számos aggodalomra okot adó fejleményt tartogat, saját cégük, illetve a világgazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban ismét bizakodóak.

  • complex

    Ismerje meg a legfontosabb idei adóváltozásokat ezúttal piaci szereplők értelmezésében! Az Adónapon az EY, a Deloitte, az Accace, és a PwC szakértői adnak elő, értelmeznek és válaszolnak kérdésekre.

  • Európai Unió Bírósága 3

    A Társaság az integráltjai részére forgóeszköz vásárlásra kölcsönt nyújtott, amelyért cserébe a mezőgazdasági termelők kizárólag tőle vásárolhatták meg az eszközöket. A Társaság a folyósított kölcsön után kamatot számított fel, azonban a kölcsön kamatát nem számította bele az őt terhelő általános forgalmi adó alapjába.