• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Szövetkezet jegyzett tőkéjének könyvelése | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. április 5. 9:28

    Egy hitelszövetkezetnek 1000 tagja volt, a jegyzett tőkéje 300 millió Ft. 2015-ben és 2016-ban a tagok egy része kilépett, a rájuk eső arányos Saját tőke részükre ki lett fizetve. Ennek következtében a jegyzett tőke elvileg lecsökkent. Amikor a kilépett tagokkal az elszámolás megtörtént, akkor a következő tételek lettek lekönyvelve:
    T 411 Jegyzett tőke K 47. Kilépett tagokkal szembeni kötelezettség
    Könyvelt összeg: a kilépett tag részjegyének névértéke

    T 47. Kilépett tagokkal szembeni kötelezettség K 413 Eredménytartalék
    Könyvelt összeg: a kilépett tagnak arányosan járó összeg és a névérték különbözete

    A kilépett tagoknak járó összeg jogszabály szerint elszámolásra került, kifizetése banki átutalással 2016-ban megtörtént.

    A szövetkezet viszont nem jelentette be a Cégbíróságon a jegyzett tőke csökkenést, mivel időközben elkezdődött a szövetkezet végelszámolása. Az éves mérlegben a kilépett tagok részjegyének névértékével csökkentett összeget szerepeltettem a jegyzett tőke soron, hiszen a tagok részjegyének névértékének összege már nem 300 millió Ft, hanem már csak 200 millió. A szövetkezet könyvvizsgálatra kötelezett, a könyvvizsgáló viszont nem fogadja el így a mérleget. Szerinte a jegyzett tőke összegeként a mérlegben az eredeti 300 millió Ft-ot kell szerepeltetnem, és a kilépett tagok részjegyének névértékét pedig szerinte a Követelések között kell kimutatnom. A könyvvizsgáló ezt azzal indokolja, hogy a Cégbíróságnál még nem történt meg a jegyzett tőke leszállítása, és a cégkivonat szerint a jegyzett tőke összege még 300 millió Ft. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez esetben hogyan kell szabályosan szerepeltetni a szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke összegét.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat és osztalék | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. április 18. 15:25

    Lehetséges megoldás-e az, hogy először az összes adózott eredményt eredménytartalékba helyezzük, ezt le is könyvelem, majd az eredménytartalékból számolom el a fizetendő osztalékot.

    Tehát az adózott eredmény felhasználás dokumentumban: csak eredménytartalékba helyezés szerepel. Egy külön határozatban pedig az osztalékfizetésre hozunk határozatot, melynek forrása az eredménytartalék?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Ingatlan bérlet | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 30. 15:06

    Ügyfelem magánszemélytől bérelne ingatlant, telephelynek. A magánszemély nem kötelezett adószám kiváltására emiatt. Természetesen szerződést kötnénk mindenképpen. Kérdésem, hogy a Kft (aki bérbe venné) elszámolhatja-e ilyen formában költségként a bérleti díjat: szerződés alapján és a megfelelő nyilatkozatot mellett szja/eho levonása, kp-vagy banki utalással?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Klimaszerelés klimaértékesitéssel | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 20. 8:26

    Egy kft klimaszerelésre szakosodik. Raktárkészletre vásárol klimákat nagykereskedőtől, amit szereléssel együtt
    értékesit. Külön klimát nem ad el. Ebben az esetben kisker tevékenységnek minősül-e a klimák megvétele, vagy
    anyagbeszerzésként lehet elszámolni? Ha kisker, mivel üzletet nem tudnak-és akarnak fenntartani, elég a szám-
    lákat havonta lejelenteni az adóhatóságnak, vagy kötelező a pénztárgép?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Téves névre kiállított számla elszámolása | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 23. 10:24

    Hogyan lehet a cég könyvelésében a következő esetet kezelni?

    A Kecskeméti Földhivatal véletlenül a cégünk nevére állított ki egy számlát. A számlán helyesen a vevő egy katás egyéni vállalkozó lenne. A vállalkozó kifizette a díjat, őt nem is igazán érdekli, hogy a számla nem az ő nevére lett kiállítva.

    A Kecskeméti Földhivatal viszont nem sztornóz, nem javít számlát. Állítólag a dolgozók utasításba kapták, hogy tilos a számla javítása. A hivatal dolgozója felajánlotta ugyan, hogy a gépi számlát kézzel javítja, de ezt helyesen a cégünk munkatársa utasította vissza.

    Ezzel a helytelen eljárással ezek szerint még mindig nem sikerült felhagynia a hivatalnak. Ez nem az első és valószínűleg nem is az utolsó probléma a hivatal számlázási gyakorlatával kapcsolatban, amit nem egyszer nehezményeztünk és szóvá is tettük a hivatal felé.

    Tisztában vagyunk azzal, hogy a hivatal nem tartja be a számlázással kapcsolatos szabályokat. Cégünk azonban félve attól, hogy a jövőben hátrányt szenved, (hiszen tevékenységünkből kifolyólag napi munkakapcsolatban vagyunk a hivatallal és a múltbéli számlázással kapcsolatos panaszainkat sem vették jó néven) nem szeretnénk ismét egy hosszadalmas, hónapokig tartó vitába bonyolódni velük, aminek igazából csak mi lehetünk a vesztesei.

    A kp számla nem nagy összegről szól, és a katás vállalkozó ki is fizette. Hogyan jelenjen meg a számla a cég könyvelésben, ha a cég nem tudja és nem is szándékozik a javíttatni a tévesen a nevére kiállított számlát?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Közművesítési hozzájárulás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 22. 11:39

    Cégünk továbbértékesítési céllal vásárolt telket, ezért az illetékkel növelt vételáron a telket készletre vette. A telek után a cég megfizette a közművesítési hozzájárulást.

    Ennek elszámolásával kapcsolatban eltérő véleményekkel találkoztam. Ilyen esetben hogyan számolom el a hozzájárulást? A bekerülési érték része vagy egyéb szolgáltatás?

    Olyat is olvastam, hogy ha a hozzájárulást a vevőre nem tudjuk áthárítani, akkor a szolgáltatás költségeként elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt növelni kell. Ez igaz? Ha ez igaz akkor, mikor lesz növelő tétel? Az értékesítés évében?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Kamattal növelt értékesítési ár | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 16. 7:46

    Mezőgazdasági cég vagyunk, a kistermelőknek a termeléshez szükséges input anyagot cégünk megfinanszírozza.
    A termelő elviszi az input anyagot halasztott fizetéssel.
    Kérdésem: A halasztott fizetés kamatát beépíthetjük-e a termék értékesítési árába, vagy külön sorba kötelező feltüntetni a számlában. Ha az értékesítési árba kerül beépítésre akkor már az árbevételt növeli és nem kamat bevétel.
    Előírja-e valamilyen törvény, hogy külön kell kezelni a kamatot?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Befektetési jegy, részvény helyes elszámolása | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 15. 16:28

    Egy Kft banknál vezetett befektetési számláján az alábbi tételek vannak:
    Euro számlán:
    -Euroért vásárolt, eur alapú befektetési jegy
    -Eur alapú részvény

    Forint számla:
    forintért vásárolt magyar részvény
    befektetési jegy

    A befektetések egy része banki hitelből lett vásárolva.
    A bank havonta
    - prolongációs jutalék címen terhel minket, amit pénzügyi műveletek ráfordítása /T87/?
    - befektetési hitel ktg. címen terhel minket bank ktg /T53/?

    A befektetési jegy, részvény megvásárlása és a visszaváltása díja szintén ktg?

    Az év végén át kell e értékleni az előrelátható nyereséget,veszteséget elhatárolni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Báthori Zsuzsa

    adó- és számvitel, felnőttképzés, oktatás

    Bevétel elhatárolás | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 12. 14:16

    Egy gazdasági társaság kifejlesztett egy új gyártási eljárást és egy prototípust az új gyártási eljárással készült gépből. Mind a kifejlesztett gyártási eljárást, mind a prototípust kimutatja könyveiben a társaság.
    A gyártási eljárást hasznosítani és értékesíteni is kívánja a társaság úgy, hogy a gyártási eljárás tulajdonjogát megtartja és csak a hasznosítás jogát adja át. Az értékesítés mellett apportálná a gyártási jogot egy újonnan alakuló társaságba a könyv szerinti értéknél magasabb apport értéken (az apportérték értékbecsléssel alátámasztott).

    Kérdésként merül fel, hogy a gyártási jog apportálása miatt kimutatott bevétel (mivel a gyártási jog nem kerül kivezetésre, így az apportérték bevételként csapódik le) esetében alkalmazható-e a számviteli törvény 45. § (5) bekezdésében rögzített halasztott bevételként történő elszámolás?

    Sztv 45. § (5) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Jóváhagyott, elszámoltnak minősülő, de ki nem egyenlített és a kiegyenlítésre még meg nem | Számvitel

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 1. 16:41

    Tisztelt Adó.hu!

    Előfizetőként kérem az alábbi szakkérdés - kizárólag társaságunk részére az előfizetői e-mail címünkre történő - megválaszolását:

    A 2016. évi 66. törvény 206. §-a 2016.06.16. hatállyal módosította a 2000. évi C. törvény 77. § (2) bek. rendelkezéseit, kiegészítve azzal, hogy a járó támogatás bevételkénti elszámolásának már nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d.) pontban foglalt támogatás esetén ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.
    A törvény indoklása számomra akként értelmezett, hogy a jogalkotó az összes körülmény mérlegelése alapján a társaságra ( ha van a társaságnál könyvvizsgáló, akkor a könyvvizsgáló véleményének figyelembe vételével) bízza a bevételkénti elszámolás üzleti évének megállapítása időpontját.

    A konkrét esetben az érintett társaság közszolgáltatói szerződés alapján működési támogatásra jogosult, a szerződés szerinti szolgáltatását teljesítette, így a támogató önkormányzat a megtérítési igény jogosságát, a támogatás összegszerűségét önkormányzati testületi ülésen felvett jegyzőkönyvben elismerte.

    Kérdés: a megváltozott törvényi előírások szerint a mérlegkészítés időpontjáig az ellentételezés pénzügyi teljesítésére vonatkozó megállapodás hiányában (a közgyűlési határozat akként rendelkezik, hogy a megtérítésről a felek később, de ma még előre meg nem határozott határidőig külön megállapodást kötnek a megfizetésre) a jogosult társaságnál

    1.) el kell számolni a tárgyév javára az igényelt(járó), jóváhagyott támogatást egyéb bevételként?
    2.) indokolt az egyéb bevételkénti támogatás elszámolás?
    3.) pénzügyi teljesítés, valamint az erre vonatkozó megállapodás hiányában az óvatosság elve alapján nem indokolt az elszámolás?
    4.) a jogalkotó a társaság törvényes képviselőjére bízza, hogy a járó, jóváhagyott támogatást elszámolja-e egyéb bevételként pénzügyi teljesítés, illetve a megfizetésre vonatkozó megállapodás hiányában is?

    Kizárólag számviteli szempontból történő gyors válaszukat, véleményüket várva köszönettel
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.