• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Építményadó átvállalás adózási vonzata | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 23. 14:13

    Magánszemély által bérbe adott ingatlan építmény- és telekadóját - az Önkormányzatnak az adókötelezettséggel kapcsolatos átvállalási megállapodás jóváhagyására vonatkozó határozata alapján - bérbevevő pénzügyileg rendezte.
    Kérdésünk, hogy az átvállalás alapján megfizetett adók milyen jogcímen könyvelhetők, van-e társasági adókorrekció amiatt, hogy a jogügyletben nem két tao. alany szerepel? A magánszemélynek keletkezeik-e és mely adónemekben adófizetési kötelezettsége?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Szerzői jogdíj kifizetése külföldi illetőségű magánszemély részére | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 28. 9:45

    Társaságunk szerzői jogdíjat (vagyoni értékű jog) szeretne kifizetni romániai és szlovákiai illetőségű, illetve nem EU-s illetőségű magánszemélyeknek.

    Kérdésünk: A gazdasági társaságunknak keletkezik-e bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége Magyarországon, a kifizetésből kell-e személyi jövedelemadót levonni, a 1708 bevalláson meg kell-e jeleníteni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Üzemanyag megtakarítás kifizetése | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 12. 11:22

    Anyagbeszerzőként foglalkoztatott munkavállaló részére lehet-e kifizetni
    üzemanyag megtakarítást?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Sportegyesület által fizetett ügynöki díj | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 7. 9:44

    Magyar sportegyesület ügynöki díjat fizet ki magánszemélynek, a külföldi sportoló magyarországi leigazolásával kapcsolatban. Milyen adózási és bejelentési kötelezettség terheli a magyar sportegyesületet ezen kifizetéssel kapcsolatban abban az esetben, ha az ügynöki díjat
    1. magyarországi letelepedettségű magánszemély kapja
    2. uniós országban letelepedettségű magánszemély kapja
    3. harmadik országban letelepedettségű magánszemély kapja.

    Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adózási, és bejelentési kötelezettsége? Milyen adatokat, nyilatkozatot kell beszerezni a kifizetés alapjául?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Családi adókedvezmény | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 10. 7:30

    Adott egy három gyermekes család:
    1. 12 éves kedvezményezett eltartott gyermek
    2. egy külföldi egyetemen nappali tagozatos hallgató aki, 2017-ben lesz 20 éves
    3. egy 23 éves levelező tagozatos egyetemista / Magyarországon/, akinek nincs jövedelme

    Kérdésem: a két egyetemista hallgató figyelembevehető-e eltartottként? Milyen összegű családi SZJA kedvezmény jár a 12 éves gyermek után?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Családi adókedvezmény | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. március 8. 14:21

    Adott egy család 3 gyermekkel:
    -egy 12 éves kedvezményezett eltartott,
    - egy külföldön nappali tagozatos egyetemista, aki 2017.07.hóban lesz 20 éves
    - egy levelező tagozatos egyetemista jövedelem nélkül, aki 22 éves
    Kérdésem: a kedvezményezett eltartott gyermek után milyen összegű családi kedvezményt lehet igénybe venni?
    Be lehet-e mindkét egyetemista testvért számítani az eltartottak közé?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Magánszemély követelés adás-vétel II. | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 23. 18:36

    Kiegészítésül - 2017. január 21-én veres László által adott magánszemély követelés eladással kapcsolatos adózási témában adott válaszukkal kapcsolatban - még egy kérdés merült fel:

    - jól értelmezzük, abban az esetben amikor a követelést a magánszemély értékesíti veszteséggel egy másik magánszemélynek ( pl 100 mFt követelés értékesít 10 mFt-ért egy másik magánszemély számára) , akkor azzal kapcsolatban nem merül fel semmiféle adófizetési kötelezettsége a veszteség miatt?

    - ha jövedelme nem is keletkezik, de bevétele igen, azt be kell e vallani személyi jövedelemadó bevallásba bármilyen formában is, akár mint pl.: ingó dolog értékesítése?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Cafeteria | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 27. 12:31

    Egy cég béren kívüli juttatásként havi 8000 Ft Erzsébet utalványt ad dolgozóinak szabályzat alapján, utólagos kiosztással, tehát az adott hónapra járó Erzsébet utalványt a következő hónap elején kapják meg a dolgozók (a bevallásban is az átvétel hónapjában szerepelteti, adóvonzatát ekkor fizeti meg). A 2016. decemberre járó Erzsébet utalványt 2017. januárban kapnák meg a dolgozók, de ekkor már nem lehet kedvezményes adózás mellett Erzsébet utalványt juttatni, ezért a 2017. január 1-től érvényben lévő készpénz cafeteriat kapják meg. Az új szabályok szerint a készpénz cafeteriat arányosítani kell kilépő dolgozó esetén, és az arányos részen felül kapott összeget bérjövedelemként kell elszámolni. Azonban mi a teendő, ha az egyik dolgozó 2017. januárjában (hónap közepén) kilép, de 2017. januárban a 2016.decemberre járó béren kívüli juttatást kapta meg, kell-e arányosítani az összeget?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Belföldi kiküldetés gépkocsivezetők esetében | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 15. 17:26

    2016.01.01-től hatályos 437/2015. ( XII.28. ) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint.

    A kiküldetés értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségüket.
    A kiküldetés fogalmát az SZJA tv.3. § 11.pontja az alábbiak szerint definiálja:
    "Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek."

    A fenti definícióból kiindulva a belföldi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglakoztatott munkavállaló esetében értelmezhető-e a kiküldetés? Naponta a társaság telephelyéről kiindulva végzi az árufuvarozást, a munkaidő eltelte után a társaság telephelyén fejezi be az aznapi tevékenységét. Ez minősülhet kiküldetésnek? Fuvarozók esetében hogyan kell a munkahelyet meghatározni? Logikusan a munkáltató székhelye vagy telephelye, attól függően hogy hol veszi fel a munkát, illetve hol kell megjelennie munkavégzés céljából. Ha elfogadjuk hogy a munkaszerződés szerinti munkahely az a cím ahol a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat megadják, feladatokat kijelölik, akkor az új Munka Törvénykönyve (2012.évi I.tv) 53. §-ban előírt korlátozásokat (naptári évenként 44 munkanapot vagy 352 órát meghaladóan a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni nem lehet) hogyan lehet betartani a gépkocsivezetők és árukísérők esetében?
    Mivel az SZJA tv 3. sz. melléklete szerint igazolás nélkül elszámolható tételek (kvázi adómentes) között nevesíti a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget (3.000 Ft/nap), fontos a kiküldetés értelmezése. Amennyiben valamilyen értelmezés alapján nem tekinthető kiküldetésnek a fuvarozók napi munkavégzése akkor milyen esetre értelmezhető egyáltalán a fenti szabály ?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Munkábajárás költségtérítése | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 30. 15:50

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Egyre több - szerintem - ellentmondásos információ látott napvilágot az év végén a munkáltatók által a jövő évtől (2017.) adómentesen fizethető, saját gépkocsival történő munkábajárással kapcsolatban. Az egyik helyen azt írják, hogy a mobilitiási program keretében adható ingyenesen a vonatkozó rendeletben meghatározott feltételeken felül is, máshol pedig azt, hogy csak a rendeleti feltételek fennállása esetén. Az erre vonatkozó NAV tájékoztató is mintha tartalmazna egy ilyen szakaszt, ahol a feltételeken felül is adómentesen adhatóként említené, de magában az SZJA törvényben nem látom ezt leírva. A lényeg, hogy nálunk budapesti és pest megyei, gyermekes és gyermektelen munkavállalóknak is szeretnénk adni ezt a juttatást. Elsősorban azért, mert a munkavállalókk kapnak BKV bérletet, de akik saját gépkocsival járnak munkába - saját döntésük alapján - és nem BKV-val, azok emiatt hőbörögnek. Ezt persze nem fogjuk az adóhivatal orrára kötni, csak a válaszuk minél pontosabb megadása érdekében írtam meg Önöknek. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • könyvelő

    A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    Az Ítélőtábla ítéletében leírta, hogy színlelt szerződésről akkor beszélhetünk, ha a felek szerződéses nyilatkozatot annak ellenére tesznek, hogy valós ügyleti szándékuk nincs, vagy az - a kinyilvánítottól eltérően - részben vagy egészben másra irányul.

  • Attila 452-es hadjárata

    Attiláról, a hun birodalomról kevés korabeli írás maradt fenn. Az utókor a történeteket jelentősen kiszínezte. A hun-magyar rokonság, a székelyek eredete olyan történetek, amelyekről korabeli források nem szólnak, bár kétségtelen, hogy a középkori krónikások is gyakran hasonlították a magyarokat a hunokhoz, és Árpád bejövetelét egy második honfoglalásnak tekintették.

  • adatvédelem

    A 2018 májusában hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelettől, az az a GDPR-től leginkább azt várja a piac, hogy a vállalati ügyfelek nagyobb biztonságban tudhassák legfontosabb adataikat - írja közleményében az EY. A GDPR rendeletnek való megfelelés azonban nem kizárólag jogszabályi, sokkal inkább technikai kérdés is - figyelmeztet a tanácsadó cég.

  • Varga Mihály

    Cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése - e témákban várhatók új törvényjavaslatok, derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaiból.