• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése - nyugdíjas munka | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. július 16. 10:36

    Tisztelt Szakértők!

    Korábbi munkatársunknak, mint munkáltató lakáscélú kölcsönt biztosítottunk. Időközben kollégánk - a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjazásnak szabályai szerint - nyugdíjba vonult és nehéz anyagi körülmények között él, munkáltatói kölcsönét sem tudja rendszeresen törleszteni. Belső szabályzatunk lehetőséget ad ilyen esetben az SZJA törvény 1. sz. melléklet 2.7 pontja szerint adómentes juttatásként a munkáltatói kölcsön hátralévő részének elengedésére.
    Kérem szíves segítségüket, hogy erre van-e lehetőségünk abban az esetben ha a kölcsön biztosításnak időpontjában értelemszerűen munkáltatók voltunk, de jelenleg, az elengedés időpontjában a nyugdíjba vonulás miatt már nem. Az adómentesség egyéb feltételei fennállnak.
    Válaszukat köszönöm.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    nyereményjáték | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. június 25. 12:10

    Az alábbi, forgalomnövelő céllal tervezett nyereményjátékkal kapcsolatban szeretném véleményüket kérni.
    A játék lényege, hogy a 25 legtöbb termék vásárlásáról szóló blokk adatait beküldő magánszemély garantált 200.000 Ft-ot kap az általa megadott iskolai osztály javára, a többi beküldő között pedig 25*200.000 Ft kerül kisorsolásra, amit szintén az általuk megadott iskolai osztály javára fordítanak.
    A játék részletes menete a következő:
    1 a játék széles körben, TV-ben, online felületeken és nyomtatott sajtóban is meghirdetésre kerül
    2 a részvétel feltétele megadott termék megvásárlása, majd a kapott blokk ill. számla adatainak és fotójának feltöltése a játék céljára létrehozott weboldalra
    3 a játékban magánszemély vehet részt, aki a 2. pontbeli adatok feltöltése előtt személyes adataival regisztrál a weboldalon, továbbá ezzel egyidőben kiválasztja azt az iskolai osztályt, akinek a javára játszani szeretne. Egy játékos csak egy osztályt választhat ki. A weboldalon elérhető hivatalos OM azonosító szám listából bármilyen iskola bármelyik osztálya választható
    4 minden beküldött blokk egy pontot ér, a vásárolt termékek számától függetlenül
    5 az a személy lesz az úgynevezett „csapatvezető”, aki az adott osztály számára a legtöbb blokkot küldte be. A csapatvezetőnek nem kell írásos meghatalmazással vagy egyéb irattal rendelkeznie az osztály tagjaitól (ill. nagykorú képviselőiktől), vagy az iskola vezetésétől
    6 az elérhető nyereményeknek két kategóriája van, garantált és kisorsolt. A 25 legtöbb blokkot feltöltő csapatvezető – vagyis az általa támogatni kívánt osztály – egyenként 200.000 Ft-ot kap, a csapatvezető nevére szóló bankkártyán. A garantált nyeremény nyerteseinek kivételével, a többi résztvevő közül (feltöltött blokkok számától függetlenül) 25 csapatvezető közjegyző előtti, gépi sorsolással kerül kiválasztásra, akik szintén egyenként 200.000 Ft-ot kapnak bankkártyán, a támogatni kívánt osztály javára. Egy csapatvezető (osztály) csak egy nyereményt nyerhet.
    7 a nyereményt a csapatvezető veszi át. A nyeremény felhasználását cégünk nem ellenőrzi, írásbeli kötelezettséget a csapatvezető nem vállal arra vonatkozóan, hogy mire fordítja a nyereményt
    8 a pénznyereményt a játék bonyolítását végző reklámügynökség tölti fel a bankkártyákra, ők kötnek szerződést a kibocsátó bankkal. Az erre szánt összeget cégünk külön utalja át részükre.
    A következő kérdésekben szeretném segítségüket kérni:
    1. milyen adóbevallási – és fizetési kötelezettsége keletkezik cégünknek
    2. milyen adóbevallási – és fizetési kötelezettsége keletkezik a nyerteseknek
    3. külön megítélés alá esik- e a garantált és a sorsolt nyeremények adókötelezettsége
    4. alkalmazhatóak-e ebben az esetben az Szja.tv. 1. mell. 8.14 pontban leírt üzletpolitikai célú juttatás szabályai
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Egyéni vállalkozó számláján feltüntetetndő adat | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2018. június 28. 15:39

    Az Szja tv. 46 § (4) b) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

    Álláspontunk szerint, a fenti feltétel teljesül abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó (aki rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal) az általa kiállított számlán kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványa számát tünteti fel, a nyilvántartási számát nem .
    Ugyanis a 66/2009 IRM rendelet 2 § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozói igazolvány közokirat, amely közhitelesen igazolja a kiállításának napján fennálló - egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő - adatokat.

    Megerősítenék legyenek szívesek, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia abban az esetben az egyéni vállalkozótól, ha az a számlán kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványa számát tünteti fel?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Induló egyéni vállalkozás költségei | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 4. 0:00

    Kezdő egyéni vállalkozó, mivel még nincs bevétele leírhatja-e költségként a hirdetési díjat, a szakmai lapok árát és a vállalkozás indulásának költségeit? Vagy csak akkor írhatja le, ha van bevétele is? Az üzlet bérleti díját is elszámolhatja költségként, ha nincs még bevétele?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem felhasználása házbővítésre | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 4. 0:00

    Férjem és én építkeztünk férjem szülei ingatlanán, a telek viszont nem megosztható. Tehát egy helyrajzi számon található a szülők háza illetve az általunk épített ház is.
    Az építési terv szerint az épület két ütemben készül el: az első ütem az alsó szint elkészítése, a második ütemben pedig a felső szint készül el. Az alsó szint elkészült, a használatba vételi engedély 2004.07.hóban jogerőre emelkedett.
    Az alsó szint használatba vételi engedélyének megszerzésével nem került saját tulajdonba az új ház, mivel az egész ingatlan (telek) férjem szülei nevén volt. Erre vonatkozólag a tulajdonjog bejegyzési kérelmet a földhivatal 2006.03.hóban bejegyezte, így az ingatlanon szerzett tulajdonjogunk a két épület értékének arányában került bejegyzésre. Az új épület tulajdonjoga viszont 50-50%-ban oszlik meg férjem és én közöttem.

    Mivel a felső szint a második ütemben készül el (ez nem jelent különálló lakást, hanem a földszinten található 1,5 lakószoba mellé az emeleten három lakószoba és mellékhelyiségek kerülnek kialakításra), így az önkormányzattól megkértük az építési engedélyt, mert szeretnénk befejezni teljesen az épületet.
    Ezen munkálatokat jelenleg a tulajdonomban álló lakás értékesítéséből származó jövedelemből szeretnénk finanszírozni, mely az előzetes számítások szerint az értékesítésből származó jövedelem teljes mértékben felhasználásra kerülne.


    1. Keletkezik-e szja fizetési kötelezettségem a lakásértékesítésből származó jövedelmem után, ha a fent leírt módon és feltételekkel az új ház felső szintjének elkészítésébe fektetem?

    2. Ha keletkezett jövedelmem felhasználhatom házunk befejezésére, mivel kell igazolni, hogy a megszerzett jövedelmemből került finanszírozásra a felső szint elkészítése? Számlákkal, költségvetéssel, magánszemélytől vásárolt építőanyag adásvételi szerződéssel, stb.?

    3. Mi számít ingatlan szerzési időpontnak ebben az esetben: a felső szint használatba vételi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontja, vagy ismételt tulajdonjogi bejegyzés iránti kérelem beadása a földhivatal felé? Netán esetleg egyéb olyan okmány, amivel igazolható, hogy az ingatlanértékesítésből származó jövedelmem újabb ingatlan megszerzésébe fordítottam?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakmai gyakorlat alapján fizetendő jövedelem, adók | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 9. 0:00

    Eva adóalany egyéni vállalkozó (alkalmazottat is foglalkoztat) megállapodást kötött a Fáy András szakközépiskolával 1 fő autóvillamossági szerelő tanévi szakmai gyakorlatára.
    A tanuló hetente egy alkalommal van a vállalkozó műhelyében.

    A tanuló járandósága az I. félévben a mindenkori minimálbér 15%-a. Ez adóterhet nem viselő járandóság, s mint ilyen sem munkáltatói, sem egyéni járulék (eho sem) kötelezettség nem terheli.
    Nem kell bejelenteni biztosítottként, s nem kell a 0682-sen sem jelenteni.

    Helyesen gondolom?

    A nyári szakmai gyakorlatra ugyanezt a tanulót mi illeti meg törvény szerint?

    Nagyon kérem Önöket, sürgősen válaszoljanak, mert sajnos szeptember óta sok idő eltelt. Az iskola azt mondja: semmi nem jár, csak a munkaruha és az étkezés - szerintem nincs igazuk.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Ügyvezető számára bérelt lakás elszámolása, adóvonzata | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 2. 0:00

    Egy kft. külföldi állampolgárságú, Magyarországon tartózkodási engedéllyel lévő megbízási jogviszonyos ügyvezetőjének lakást bérelne. Milyen adó és járulékvonzata van ennek mind az ügyvezetőre, mind a kft-re nézve, ha a számla:
    1. a kft. nevére szól vagy
    2. az ügyvezető nevére szól?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Német állampolgárságú ügyvezető díjazásának adóvonzata | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2006. december 1. 0:00

    Német anyavállalt magyarországi leányvállalatának két ügyvezetője van. Az egyik magyar állampolgár, aki napi 8 órában, (még munkaviszonyban) látja el a feladatait. A másik német állampolgár, Magyarországon nincs semmilyen bejelentett lakcíme, itt évi 10-15 napot tartózkodik csak, az ügyvezetést Németországból látja el, ezért a tevékenységért jövedelmet kell a jövőben adnunk neki. (Eddig az anyavállalt fizette).

    A német állampolgár részére fizetett bérből milyen adók, járulékok levonását kell megtennünk, illetve utána mely adókat járulékokat kell megfizetnünk?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Napidíj adózása EU forrásból finanszírozott sikeres pályázati támogatás esetén | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2005. november 13. 0:00

    1). Önkormányzatunk már több, EU forrásból finanszírozott sikeres pályázati támogatást nyert el. Néhány már belépett a megvalósítás szakaszába.
    A projektben meghatározott feladatok között több esetben megtalálható külföldi tapasztalatcsere, konferencia, Workshop stb.
    Ez azt jelenti, hogy a projekt megvalósításában résztvevők, a projektmenedzsment külföldre utaznak, amikor is részükre napidíj jár.
    A napidíj fogalma azonban - projektenként változó módon - nem azonos a nemzeti, a magyar szabályozás szerinti napidíj fogalmával.
    A magyar szabályozás szerint a külföldi kiküldetés során adható napidíj mértékét, az elszámolás módját Korm. rendelet szabályozza, amely összeg étkezési költségek fedezetéül szolgál. Esetünkben az önkormányzat - figyelemmel a Korm. rendeletre illetve az Szja tv. előírásaira - külön rendeletben szabályozta a külföldi kiküldetés rendjét, és ennek keretében 55/nap euróban határozta meg napidíj mértékét.
    Az egyes projektek azonban - a nyertes pályázat költségvetésében meghatározottan – „kimondják” napidíj például 140/ euró/éjszaka, amely magában foglalja a szállás, étkezés és helyi közlekedés költségét.
    A projekt finaszírozási szerződése nem is kér ebben az esetben bizonylattal történő elszámolást, csak az átvétel tényét kéri bizonylaton igazolni, a felhasználást nem.
    Véleményem szerint a kiküldött viszont az Szja tv. szerint adóköteles jövedelmet szerzett. Mennyi lehet az előbbiből az adóköteles jövedelem:

    1. Az az összeg, aminek a megadott célra történő felhasználásáról nem tud számlát bemutatni?
    140 euró -szállás, helyi közlekedés, étkezés= adóköteles jövedelem költségvetési forrásból?
    2. Esetleg a nemzeti szabályok - esetünkben a helyi rendelet - szerinti 55 euró költségvetési forrásból?

    Tekinthető-e ez egyáltalán költségvetési forrásból származónak ez a külföldi napidíj (a támogatás átvett pénzeszközként bekerül az államháztartás rendszerébe)?

    2). Az előbbi külföldi kiküldetések egy része olyan program összeállítású, hogy megtalálható benne a nem szakmai, hanem szabadidős program is. Az értelmezésem szerint az a kiküldött részére természetbeni juttatás, amely KIFA és járulék terhet viselhet.
    Ezt a költségelemet azonban a Projektek nem ismerik el.
    Tekinthető ez ebben az esetben, figyelemmel a forrására természetbeni juttatásnak?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Magyar állampolgár Olaszországban szerzett jövedelme utáni adó | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2012. június 13. 18:42

    Amennyiben egy magyar állampolgár 2012. szeptembertől munkát vállal Olaszországban 2013. december 31-ig, akkor 2012-ben és 2013-ban melyik országban kell bevallania és megfizetnie a személyi jövedelemadót a jövedelmei után? A magánszemély 2012. augusztus 31-ig munkaviszonyban dolgozik Magyarországon. Mielőtt elutazik Olaszországba, megszünteti a munkaviszonyát Magyarországon. Egy harminc éves férfiról van szó, aki még egyedülálló, és tulajdonában van egy magyarországi városban egy lakóingatlan, amelyet az olaszországi tartózkodásának ideje alatt szeretné bérbe adni egy másik magánszemélynek.
    Tehát az olaszországi munkavégzésből származó külföldi jövedelme mellett Magyarországon is keletkezne jövedelme az ingatlan bérbeadásból. Hogyan kell bevallania majd a 2012. évi 1253-as személyi jövedelemadó bevallásában a Magyarországon szerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét és az olaszországi munkaviszonyból származó jövedelmét?
    A magánszemély levonhatja a magyarországi ingatlan bérbeadásából származó bevételből az Olaszországban bérelt ingatlan bérleti díját az Szja tv. 17. § (5) értelmében? A hivatkozott Szja tv. 17. § (5)-ban írt más település alatt bármilyen európai unió területén lévő települést lehet érteni, vagy csak Magyarország területén lévő települést?
    Az E101-es vagy A1-es nyomtatványt ki kell töltenie a magánszemélynek?
    Az olasz-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezményben van–e releváns rész, amelyet figyelembe kell vennie a magánszemélynek a 2012. évi és 2013. évi szja bevallásakor?
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • Google

    Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.

  • ügynök

    Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mi alapján dönti el az adóhatóság, hogy mely társaságoknál, magánszemélyeknél végez ellenőrzést. A közérdekű bejelentések nyomán indult eljárások száma elenyésző, mára a NAV komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszerének folyamatai a meghatározóak e kérdésben.

  • pénz

    Vádat emeltek ötven ember ellen, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

  • benzin

    A Mol bruttó 2 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

  • tárgyalóterem, új polgári perrendtartás

    Az esetek nagy részében a munkavállaló akkor indít pert a munkáltatójával szemben, ha a munkaviszony már véget ért. Nincs azonban akadálya, hogy a munkavállaló egy fennálló munkaviszony mellett vitassa a foglalkoztatása jogszerűségét. Ez önmagában semmilyen kötelezettségszegést nem jelent a munkavállaló részéről, noha kétségkívül kényes helyzetet eredményez.