• Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Belföldi kiküldetés gépkocsivezetők esetében | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. február 15. 17:26 Még nincs megválaszolva!Válasz legkésőbb: 2017. február 22. 23:59

    2016.01.01-től hatályos 437/2015. ( XII.28. ) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint.

    A kiküldetés értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségüket.
    A kiküldetés fogalmát az SZJA tv.3. § 11.pontja az alábbiak szerint definiálja:
    "Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek."

    A fenti definícióból kiindulva a belföldi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglakoztatott munkavállaló esetében értelmezhető-e a kiküldetés? Naponta a társaság telephelyéről kiindulva végzi az árufuvarozást, a munkaidő eltelte után a társaság telephelyén fejezi be az aznapi tevékenységét. Ez minősülhet kiküldetésnek? Fuvarozók esetében hogyan kell a munkahelyet meghatározni? Logikusan a munkáltató székhelye vagy telephelye, attól függően hogy hol veszi fel a munkát, illetve hol kell megjelennie munkavégzés céljából. Ha elfogadjuk hogy a munkaszerződés szerinti munkahely az a cím ahol a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat megadják, feladatokat kijelölik, akkor az új Munka Törvénykönyve (2012.évi I.tv) 53. §-ban előírt korlátozásokat (naptári évenként 44 munkanapot vagy 352 órát meghaladóan a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni nem lehet) hogyan lehet betartani a gépkocsivezetők és árukísérők esetében?
    Mivel az SZJA tv 3. sz. melléklete szerint igazolás nélkül elszámolható tételek (kvázi adómentes) között nevesíti a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget (3.000 Ft/nap), fontos a kiküldetés értelmezése. Amennyiben valamilyen értelmezés alapján nem tekinthető kiküldetésnek a fuvarozók napi munkavégzése akkor milyen esetre értelmezhető egyáltalán a fenti szabály ?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Magánszemély követelés adás-vétel II. | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 23. 18:36

    Kiegészítésül - 2017. január 21-én veres László által adott magánszemély követelés eladással kapcsolatos adózási témában adott válaszukkal kapcsolatban - még egy kérdés merült fel:

    - jól értelmezzük, abban az esetben amikor a követelést a magánszemély értékesíti veszteséggel egy másik magánszemélynek ( pl 100 mFt követelés értékesít 10 mFt-ért egy másik magánszemély számára) , akkor azzal kapcsolatban nem merül fel semmiféle adófizetési kötelezettsége a veszteség miatt?

    - ha jövedelme nem is keletkezik, de bevétele igen, azt be kell e vallani személyi jövedelemadó bevallásba bármilyen formában is, akár mint pl.: ingó dolog értékesítése?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Cafeteria | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 27. 12:31

    Egy cég béren kívüli juttatásként havi 8000 Ft Erzsébet utalványt ad dolgozóinak szabályzat alapján, utólagos kiosztással, tehát az adott hónapra járó Erzsébet utalványt a következő hónap elején kapják meg a dolgozók (a bevallásban is az átvétel hónapjában szerepelteti, adóvonzatát ekkor fizeti meg). A 2016. decemberre járó Erzsébet utalványt 2017. januárban kapnák meg a dolgozók, de ekkor már nem lehet kedvezményes adózás mellett Erzsébet utalványt juttatni, ezért a 2017. január 1-től érvényben lévő készpénz cafeteriat kapják meg. Az új szabályok szerint a készpénz cafeteriat arányosítani kell kilépő dolgozó esetén, és az arányos részen felül kapott összeget bérjövedelemként kell elszámolni. Azonban mi a teendő, ha az egyik dolgozó 2017. januárjában (hónap közepén) kilép, de 2017. januárban a 2016.decemberre járó béren kívüli juttatást kapta meg, kell-e arányosítani az összeget?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Munkábajárás költségtérítése | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. december 30. 15:50

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Egyre több - szerintem - ellentmondásos információ látott napvilágot az év végén a munkáltatók által a jövő évtől (2017.) adómentesen fizethető, saját gépkocsival történő munkábajárással kapcsolatban. Az egyik helyen azt írják, hogy a mobilitiási program keretében adható ingyenesen a vonatkozó rendeletben meghatározott feltételeken felül is, máshol pedig azt, hogy csak a rendeleti feltételek fennállása esetén. Az erre vonatkozó NAV tájékoztató is mintha tartalmazna egy ilyen szakaszt, ahol a feltételeken felül is adómentesen adhatóként említené, de magában az SZJA törvényben nem látom ezt leírva. A lényeg, hogy nálunk budapesti és pest megyei, gyermekes és gyermektelen munkavállalóknak is szeretnénk adni ezt a juttatást. Elsősorban azért, mert a munkavállalókk kapnak BKV bérletet, de akik saját gépkocsival járnak munkába - saját döntésük alapján - és nem BKV-val, azok emiatt hőbörögnek. Ezt persze nem fogjuk az adóhivatal orrára kötni, csak a válaszuk minél pontosabb megadása érdekében írtam meg Önöknek. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Termőföld értékesítése. | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 11. 10:10

    2016. évben termőföldet értékesítettem a helyi Önkormányzatnak.
    Az adásvételi szerződésben az alábbiak szerepelnek:

    A 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmazásáról 11. § (1). c) pontja szerint,
    a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és
    településfejlesztés céljára szerezheti be.
    Alulírott kijelentem, hogy mint tulajdonjogot szerző Önkormányzat közfoglalkoztatási cél megvalósulása érdekében hasznosítom a vétel tárgya ingatlant.

    Kérdésem, hogy a fentiek alapján a termőföld értékesítése adómentes?
    Amennyiben mentes, kötelező a 2016. évi adóbevallásban szerepeltetni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Felső vezetői megbeszélés szállás költsége | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 10. 10:16

    Cégünk helyi felső vezetése (a céggel munkaviszonyban lévő alkalmazottak) és globális vezetői (más külföldi kapcsolt vállalkozásoknál munkaviszonyban lévő alkalmazottak) egy közös 2 napos évértékelő rendezvényen vettek részt egy magyar szállodában, ahol a jövő évi tervszámokat is kidolgozták, megbeszélték.

    Elszámolható-e reprezentációként a szálloda számlája, amely tételesen tartalmazza a 2 napos rendezvény szállás, étkezés, hangosítás és egyéb technikai költségeit? Különösen a szállás tekintetében vagyunk bizonytalanok.

    Fogarasi Magdolna 2016.12.20-án megjelent cikke további értelmezésre szorul:

    "Az előzőekben felsorolt esetekben valamennyi résztvevő (ideértve a cég alkalmazottait is) vendéglátása reprezentációnak minősül. Amennyiben ilyen felmerül, úgy a rendezvényen részt vevő vendégek szállás- és utazási költsége is reprezentációként számolandó el. A kifizetővel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló vagy a rendezvény lebonyolításában közreműködő (munkát végző) személyek utazására és szállására fordított összeget nem kell a reprezentációs költségekbe beszámítani, ugyanis az említett személyek esetében az Szja tv. 3. § 10. pontja szerinti hivatali, üzleti utazásról van szó, ebből következően az utazás és a szállás kifizető által viselt költsége az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jövedelem számításánál figyelmen kívül hagyható."

    Az első mondat szerint a cég alkalmazottait is ide kell érteni és a második mondat szerint a résztvevők szállás költsége is reprezentáció.
    Majd a harmadik mondat azt mondja, a munkaviszonyban álló személyek szállása nem reprezentáció. Úgy vélem, ezek egymással ellentétes tartalmú kijelentések.
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Mobilitási célú lakhatási támogatás | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 5. 10:28

    Abban az esetben, ha a munkavállaló már pl. 10 éve dolgozik a Társaságnál, jár neki a mobilitási célú lakhatási támogatás? Ebben az esetben első évnek a 2017. évet kell tekinteni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Csalédi kedvezmény eltartottak után | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 18. 10:55

    Egy családban él egy kiskorú gyermek aki tanul, és él egy 22 éves nagykorú, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A nagykorú minden évben igazolást kap a felsőfokú oktatási intézménytől, ez alapján a szülő egy gyermek után az emelt összegű 13,300 Ft családi pótlékot kapja.

    Fent írtak alapján a szülő hány gyermek után jogosult SZJA tekintetében családi kedvezmény igénybevételérem azaz eltartottnak minősül el a nagykorú, s ha igen milyen megjelőléssel? Befolyásolja e a helyzetet, ha jövedelem kiegészítésként a nagykorú eltartott napi két órás munkaviszonyt fog létesíteni?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    Családi adókedvezmény | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2017. január 19. 10:38

    2017 évben igényelhető családi adókedvezménnyel kapcsolatban lenne kérdésem.

    Amennyiben 2 gyermeket jogerős bírósági határozat alapján heti váltásban közös felügyelettel nevel a két elvált szülő akkor 50-50 százalékban jogosultak az adókedvezményre azaz édesapa és édesanya is havi 100.000 Ft adóalap után havi 15.000 Ft adókedvezményre jogosult fejenként.

    Kérdésem:
    Hogyan változik az adókedvezmény havi mértéke ha édesapa újból megházasodott és új feleségének már van egy saját gyermeke akit kizárólagos felügyelettel nevel.
    Azaz így édesapa és felesége esetén a házasság következtében már 3 gyermek van míg a korábbi feleségénél 2 gyermek.
    Mekkora családi adókedvezményre jogosult a 3 gyermeket nevelő házaspár valamint a 2 gyermeket nevelő volt feleség?
  • Kérdező
    Anonymus

    Adó.hu kérdező

    Szakértő

    adómentes munkáltatói támogatás | SZJA

    Kérdésfeltevés időpontja: 2016. november 24. 10:51

    Adhat-e adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást ugyanarra a lakásvásárlásra a kft a férjnek (A), a feleségnek (B) , a fiuknak (X) és a lányuknak (Z) egyidejűleg 5 M-5 M Ft összegben, azaz 4*5= összesen 20 M Ft összegben az alábbi feltételek esetén?
    1) A kft 2 tagja, (A), és (B) ill. a (X) 8 órás munkaviszonyban áll a kft-vel, (Z) egy másik cégnél 40 órás munkaviszonyban áll és a kft a „főállású munkaviszony mellett” havi 4 órás munkaviszonyban alkalmazza.
    2) (A), (B), (X) és (Z) sem kapott több munkáltatótól egymást követően 5 év alatt 5 M Ft-nál több támogatást,
    3) A felhasználás lakáscélú: új lakás vásárlás, vételár: 32 M Ft, ennek 30%-a 9,6 M Ft, (A), (B), (X) és (Z) is kap 5 M Ft támogatást, össz. a 4 személy 20 M Ft-ot,
    4) A lakás 85,4 nm, a lakóhelyiségek alapterülete nm-ben: nappali: 27, szoba1.:10, szoba2.:13, szoba3.:7, ez össz. 50nm, egyéb:előtér, konyha, wc, fürdő össz.:35,4 nm. A méltányolható lakásigény szerint: 3 lakószoba.
    5) Az együttköltöző családtagok: az adómentességhez feltétel, hogy az igénylő beköltözzön a lakásba? Megfelel-e az adómentesség feltételeinek, ha (A) és (B) nem költözik az új lakásba, csak a 2 gyermekük: így az együttköltöző családtagok a fiuk és a lányuk, így (A) , (B) , (X) és (Z) esetében a 2 gyermek, azaz 2 fő.
    6) A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző családtagok száma alapján: 1-2 fő max. 3 lakószoba. Az új lakás 3 lakószobás, így (A), (B) , (X) és (Z) esetén is megfelelnek a szobaszámnak,
    7) (A) és (B) tulajdonában van már egy másik lakás, (X) és (Z) tulajdonában nincs, az új lakás tulajdonosai: (A), (B), (X) és (Z): így az új lakás (A), (B) és (X) esetében is saját lakásnak minősül,
    8) A támogatást a kft bankon keresztül adja, a bank 5-5 M Ft-ot utal (A), (B) , (X) és Z) számlájára.
tovább
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • versenyjog

    Az NMHH és a GVH nem engedélyezte, hogy az RTL részt szerezzen a Centrál Digitális Média Kft.-ben.

  • NAV

    Az adóellenőrzések középpontjában az önkéntes jogkövetés ösztönzése, a támogató eljárás áll – közölte Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára. A transzferárazást, az agresszív adóoptimalizálást, a szervizeket, az e-kereskedőket és a szálláshely-szolgáltatókat ellenőrzi idén fokozottan a NAV.

  • Orbán Viktor

    A sikeres magyar adórendszert meg kell védeni Brüsszeltől – mondta a miniszterelnök.

  • Nav akció

    A bűncselekmények többsége költségvetési csalás, a legnagyobb kárt viszont az iparvédelmi jogok megsértése okozza – derül ki a NAV bűnügyi szakterületének eredményeit ismertető tájékoztatóból.

  • pénz

    Március 15-ig a tulajdonosoknak csak arról kell határozniuk, hogy megemelik a kft. jegyzett tőkéjét; ezután több lehetőségük is van.