Belföldi kiküldetés és munkába járás saját autóval


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 


A jogalkotó egyértelmű különbséget tesz kiküldetés és munkába járás között. Bármelyik esetről is van szó, a pontos meghatározás és elhatárolás kérdése a helyes adózás megállapítása érdekében bír jelentőséggel. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató bármilyen magas mértékben megtérítheti a kiküldetés vagy a munkába járás költségeit. A kérdés az, hogy mely mértékig köteles a munkáltató, és mely mérték az, amely adómentes lehet. Minden egyéb eset a normál adókötelezettségek mellett kezelendő.

Kiküldetésnek azt a munkáltató által elrendelt utazást tekintjük, ami a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása okán válik szükségessé. Ide tartozik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés. Nem tartozik bele viszont a kiküldetés fogalmába a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás.

Milyen juttatás illeti meg a munkavállalót belföldi kiküldetés esetén?

A munkavállalót, ha a kiküldetés időtartama eléri a 6 órát a felmerülő többletköltségeinek fedezésére költségtérítés, vagy más néven napidíj illeti meg. Ennek megállapítása két módon lehetséges. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Ha a munkáltató az átalány elszámolást választja, akkor ennek legalább napi 500 Ft-nak kell lennie. Hasznos tudni azt is, hogy ha a munkáltató biztosítja az étkeztetést a munkavállaló részére a kiküldetés helyén, akkor nem köteles napidíjat fizetni. A munkáltató rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak havi átalányt is megállapíthat. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

A belföldi napidíjra nem fogalmaz meg az szja törvény mentességet, így annak összege a normál bérjellegű juttatással azonos mértékben esik adókötelezettség alá.

Milyen dokumentumokra van szükség a kiküldetés kapcsán?

Mindenek előtt szükség van a kiküldetés tényének dokumentálására, ami a kiküldetési rendelvény megnevezésű nyomtatványon történik. Fontos, hogy ez a dokumentum két példányban kerüljön kiállításra és az egyik példány a munkavállalóhoz kerüljön. Fontos, hogy a kiküldetési rendelvényen feltüntetésre kerüljön a munkavállaló neve, adóazonosító jele, illetve saját gépjármű esetén annak típusa, illetve rendszáma is. A nyomtatványnak tartalmaznia kell a hivatali utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt utazás költségtérítését, valamint a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.)

Amennyiben nem átalány alapján kerül kiszámításra a napidíj, úgy mindenképp szükség van a kiküldetéssel kapcsolatos költségekről szóló számlákra, amivel a munkavállaló igazolni tudja a munkáltató felé a költségeit.

Saját gépkocsival történő munkába járás

Sajnos sok esetben találkozhatunk olyannal, hogy saját gépjárművel való munkába járás esetén is kiküldetési rendelvény  kerül kitöltésre a felmerülő üzemanyagköltség megtérítéséhez. A munkába járás azonban a kiküldetéstől teljesen független jogi fogalom.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

A saját gépjárművel történő munkába járás feltételei:

A munkáltató csak abban az esetben köteles a saját gépjárművel történő munkába járás költségeit téríteni, ha

  • a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
  • c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
  • d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Amennyiben a munkavállaló megfelel a fenti szempontoknak, úgy az SZJA tv. 25 § (2) pontjában meghatározott összeg 60%-ig, azaz 9 ft/km-ig köteles a munkáltató a munkába járás költségeit megtéríteni. Fontos változás azonban, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy ezt az összeget kiterjesztheti akár 15ft/km-ig. Az szja tv értelmében a térítés 15 ft/km-ig mentes az adó – és így a járulékok – alól. Amennyiben 15 ft/km-nél magasabb összegű térítést adna a munkáltató, akkor a kilométerenként 15 ft-ot meghaladó rész a bérjövedelemmel azonos adózás alá esik. 

Milyen dokumentumokra van ehhez szükség?

A munkavállalónak mindenképp igazolnia kell a munkáltató felé a lakhelyét, vagy a tartózkodási helyét, ahonnan munkába jár, illetve nyilatkoznia is kell írásban arról, hogy a napi munkába járás a lakhelyről, vagy a tartózkodási helyről történik. 

A cikk szerzői, Csoknyai Ádám és Kertész Gábor az Accace Hungary szakértői. Csoknyai Ádám senior bérszámfejtő, Kertész Gábor pedig adómenedzser. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 14.

Semmisség és jogellenes munkaviszony-megszüntetés

Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése.

2024. március 12.

A határidő és az időtartam közötti különbség és munkajogi jelentősége

Talán elsőre nem is gondolnánk, de az időnek meghatározó jelentősége van a jogviszonyokban. Nincs ez másképpen a munkajog területén sem. A határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam rendeltetésének megkülönböztetése, illetve szabályainak pontos ismerete ezért kulcsfontossággal bír mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.