« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Anonymus

Adó Kérdező

Belföldi kiküldetés gépkocsivezetők esetében | SZJA

Címkék: belföldi kiküldetés, munkavégzés helye

2016.01.01-től hatályos 437/2015. ( XII.28. ) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint.

A kiküldetés értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségüket.
A kiküldetés fogalmát az SZJA tv.3. § 11.pontja az alábbiak szerint definiálja:
"Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek."

A fenti definícióból kiindulva a belföldi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglakoztatott munkavállaló esetében értelmezhető-e a kiküldetés? Naponta a társaság telephelyéről kiindulva végzi az árufuvarozást, a munkaidő eltelte után a társaság telephelyén fejezi be az aznapi tevékenységét. Ez minősülhet kiküldetésnek? Fuvarozók esetében hogyan kell a munkahelyet meghatározni? Logikusan a munkáltató székhelye vagy telephelye, attól függően hogy hol veszi fel a munkát, illetve hol kell megjelennie munkavégzés céljából. Ha elfogadjuk hogy a munkaszerződés szerinti munkahely az a cím ahol a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat megadják, feladatokat kijelölik, akkor az új Munka Törvénykönyve (2012.évi I.tv) 53. §-ban előírt korlátozásokat (naptári évenként 44 munkanapot vagy 352 órát meghaladóan a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni nem lehet) hogyan lehet betartani a gépkocsivezetők és árukísérők esetében?
Mivel az SZJA tv 3. sz. melléklete szerint igazolás nélkül elszámolható tételek (kvázi adómentes) között nevesíti a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget (3.000 Ft/nap), fontos a kiküldetés értelmezése. Amennyiben valamilyen értelmezés alapján nem tekinthető kiküldetésnek a fuvarozók napi munkavégzése akkor milyen esetre értelmezhető egyáltalán a fenti szabály ?
Szakértő

Bánházi Erika | 2017. február 22. 18:20

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az adó.hu összes prémium tartalmát (prémium cikkek, szaklapok, kérdés-válasz szolgáltatás)
elérheti egész éven át mindössze 29 900 Ft + áfáért (37 973 Ft)
Bővebb információ az ADÓklub Online csomagról

Kapcsolódó cikkek

  • toll, aláírás

    Az előző bejegyzésben láthattuk, hogy a munkavégzési hely meghatározása meglehetősen tág is lehet a munkaszerződésben. Tekintsük át, milyen következményekkel kell számolni, ha a felek élnek ezzel a lehetőséggel!

  • mező, pihenés, laptop

    A munkaszerződésben nagyon tágan is meghatározható a munkavégzés helye, de az sem tilos, ha a felek nem is állapodnak meg egy fix munkahelyben. Áttekintjük, mit kell végiggondolni a munkahely szerződéses rögzítésénél.

  • utazás, kiküldetés

    Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. 

  • konferenciaterem

    A külföldi és belföldi kiküldetések költségeinek elszámolásáról tartott előadást Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország Kft. Adóosztályának Igazgatója.

  • utazás, kiküldetés

    A személyi jövedelemadóról szóló törvényben megfogalmazott bel- és külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok, valamint a napidíjat szabályozó kormányrendeletek is változtak 2016-tól. A módosítások jó alkalmat teremtenek a szabályok áttekintésére, hiszen teljesen mindennapi eset, ha a munkavállalónak a munkáltató utasítása alapján a munkahelyén kívül kell ellátnia feladatát, legyen az országhatáron belül vagy azon túl.

  • utazás, kiküldetés

    Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. 

  • teherfuvar, teherautó

    Osztott munkaidő esetén is járhat-e a munkavállalónak a napidíj átalány?

  • vasút

    Milyen költségek fedezhetők a belföldi kiküldetéshez előírt napidíjból? 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

Újdonságok

  • cipő, kínai piac, kína

    Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak jelentik az EU gazdaságának gerincét, mivel a gazdasági összteljesítmény közel fele a régióból származik, ugyanakkor a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd euró, vagyis az értékesítés 7,4%-a esik ki, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.

  • cafeteria

    Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.

  • nyugdíjas

    A kormány jövőre 3 százalékos  inflációval és ugyanekkora nyugdíjemeléssel számol - mondta Varga Mihály a Magyar Időknek. 

  • építkezés

    Május elsejét követően emailben, illetve személyesen minden pénteken segítséget kérhetnek a Munkástanácsok Országos Szövetségétől (MOSZ) a munkahelyi balesetet szenvedő munkavállalók - mondta Palkovics Imre, a szakszervezet elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.

  • Fotó: shutterstock

    A gyakorlatban sok vállalkozás választja az MNB-árfolyamot a számviteli elszámolások körében. Tudta, hogy az adott napon 11 óráig még az előző napi árfolyam érvényes?