« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Ez a válasz több mint egy éve került publikálásra. A válaszban szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Anonymus

Adó Kérdező

Belföldi kiküldetés gépkocsivezetők esetében | SZJA

Címkék: belföldi kiküldetés, munkavégzés helye

2016.01.01-től hatályos 437/2015. ( XII.28. ) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint.

A kiküldetés értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségüket.
A kiküldetés fogalmát az SZJA tv.3. § 11.pontja az alábbiak szerint definiálja:
"Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek."

A fenti definícióból kiindulva a belföldi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglakoztatott munkavállaló esetében értelmezhető-e a kiküldetés? Naponta a társaság telephelyéről kiindulva végzi az árufuvarozást, a munkaidő eltelte után a társaság telephelyén fejezi be az aznapi tevékenységét. Ez minősülhet kiküldetésnek? Fuvarozók esetében hogyan kell a munkahelyet meghatározni? Logikusan a munkáltató székhelye vagy telephelye, attól függően hogy hol veszi fel a munkát, illetve hol kell megjelennie munkavégzés céljából. Ha elfogadjuk hogy a munkaszerződés szerinti munkahely az a cím ahol a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat megadják, feladatokat kijelölik, akkor az új Munka Törvénykönyve (2012.évi I.tv) 53. §-ban előírt korlátozásokat (naptári évenként 44 munkanapot vagy 352 órát meghaladóan a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni nem lehet) hogyan lehet betartani a gépkocsivezetők és árukísérők esetében?
Mivel az SZJA tv 3. sz. melléklete szerint igazolás nélkül elszámolható tételek (kvázi adómentes) között nevesíti a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget (3.000 Ft/nap), fontos a kiküldetés értelmezése. Amennyiben valamilyen értelmezés alapján nem tekinthető kiküldetésnek a fuvarozók napi munkavégzése akkor milyen esetre értelmezhető egyáltalán a fenti szabály ?
Szakértő

Bánházi Erika | 2017. február 22. 18:20

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

'

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Kapcsolódó cikkek

  • toll, aláírás

    Az előző bejegyzésben láthattuk, hogy a munkavégzési hely meghatározása meglehetősen tág is lehet a munkaszerződésben. Tekintsük át, milyen következményekkel kell számolni, ha a felek élnek ezzel a lehetőséggel!

  • mező, pihenés, laptop

    A munkaszerződésben nagyon tágan is meghatározható a munkavégzés helye, de az sem tilos, ha a felek nem is állapodnak meg egy fix munkahelyben. Áttekintjük, mit kell végiggondolni a munkahely szerződéses rögzítésénél.

  • utazás, kiküldetés

    Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. 

  • konferenciaterem

    A külföldi és belföldi kiküldetések költségeinek elszámolásáról tartott előadást Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország Kft. Adóosztályának Igazgatója.

  • utazás, kiküldetés

    A személyi jövedelemadóról szóló törvényben megfogalmazott bel- és külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok, valamint a napidíjat szabályozó kormányrendeletek is változtak 2016-tól. A módosítások jó alkalmat teremtenek a szabályok áttekintésére, hiszen teljesen mindennapi eset, ha a munkavállalónak a munkáltató utasítása alapján a munkahelyén kívül kell ellátnia feladatát, legyen az országhatáron belül vagy azon túl.

  • utazás, kiküldetés

    Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. 

  • teherfuvar, teherautó

    Osztott munkaidő esetén is járhat-e a munkavállalónak a napidíj átalány?

  • vasút

    Milyen költségek fedezhetők a belföldi kiküldetéshez előírt napidíjból? 

  • autó

    Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 

  • utazás, kiküldetés

    Hivatali, üzleti utazás, kiküldetés, munkába járás - az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok e költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó előírások helyes alkalmazása tekintetében. Cikkünk a kérdéskör szempontjából alapvető fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén