« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Anonymus

Adó Kérdező

Belföldi kiküldetés gépkocsivezetők esetében | SZJA

Címkék: belföldi kiküldetés, munkavégzés helye

2016.01.01-től hatályos 437/2015. ( XII.28. ) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint.

A kiküldetés értelmezésével kapcsolatban kérném a segítségüket.
A kiküldetés fogalmát az SZJA tv.3. § 11.pontja az alábbiak szerint definiálja:
"Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek."

A fenti definícióból kiindulva a belföldi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglakoztatott munkavállaló esetében értelmezhető-e a kiküldetés? Naponta a társaság telephelyéről kiindulva végzi az árufuvarozást, a munkaidő eltelte után a társaság telephelyén fejezi be az aznapi tevékenységét. Ez minősülhet kiküldetésnek? Fuvarozók esetében hogyan kell a munkahelyet meghatározni? Logikusan a munkáltató székhelye vagy telephelye, attól függően hogy hol veszi fel a munkát, illetve hol kell megjelennie munkavégzés céljából. Ha elfogadjuk hogy a munkaszerződés szerinti munkahely az a cím ahol a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat megadják, feladatokat kijelölik, akkor az új Munka Törvénykönyve (2012.évi I.tv) 53. §-ban előírt korlátozásokat (naptári évenként 44 munkanapot vagy 352 órát meghaladóan a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni nem lehet) hogyan lehet betartani a gépkocsivezetők és árukísérők esetében?
Mivel az SZJA tv 3. sz. melléklete szerint igazolás nélkül elszámolható tételek (kvázi adómentes) között nevesíti a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget (3.000 Ft/nap), fontos a kiküldetés értelmezése. Amennyiben valamilyen értelmezés alapján nem tekinthető kiküldetésnek a fuvarozók napi munkavégzése akkor milyen esetre értelmezhető egyáltalán a fenti szabály ?
Szakértő

Bánházi Erika | 2017. február 22. 18:20

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az adó.hu összes prémium tartalmát (prémium cikkek, szaklapok, kérdés-válasz szolgáltatás)
elérheti egész éven át mindössze 29 900 Ft + áfáért (37 973 Ft)
Bővebb információ az ADÓklub Online csomagról

Kapcsolódó cikkek

  • toll, aláírás

    Az előző bejegyzésben láthattuk, hogy a munkavégzési hely meghatározása meglehetősen tág is lehet a munkaszerződésben. Tekintsük át, milyen következményekkel kell számolni, ha a felek élnek ezzel a lehetőséggel!

  • mező, pihenés, laptop

    A munkaszerződésben nagyon tágan is meghatározható a munkavégzés helye, de az sem tilos, ha a felek nem is állapodnak meg egy fix munkahelyben. Áttekintjük, mit kell végiggondolni a munkahely szerződéses rögzítésénél.

  • utazás, kiküldetés

    Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. 

  • konferenciaterem

    A külföldi és belföldi kiküldetések költségeinek elszámolásáról tartott előadást Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország Kft. Adóosztályának Igazgatója.

  • utazás, kiküldetés

    A személyi jövedelemadóról szóló törvényben megfogalmazott bel- és külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok, valamint a napidíjat szabályozó kormányrendeletek is változtak 2016-tól. A módosítások jó alkalmat teremtenek a szabályok áttekintésére, hiszen teljesen mindennapi eset, ha a munkavállalónak a munkáltató utasítása alapján a munkahelyén kívül kell ellátnia feladatát, legyen az országhatáron belül vagy azon túl.

  • utazás, kiküldetés

    Új kormányrendelet szabályozza a belföldi napidíjat, érdemes megismerkedni a szabályozás részleteivel. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak a többletköltségei fedezetére ugyanis napidíj jár, ami főszabályként a napidíj adóköteles, mint a munkabér. 

  • teherfuvar, teherautó

    Osztott munkaidő esetén is járhat-e a munkavállalónak a napidíj átalány?

  • vasút

    Milyen költségek fedezhetők a belföldi kiküldetéshez előírt napidíjból? 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Veres László

  • Győri Éva

  • Cserteg Rita

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Bánházi Erika

Újdonságok

  • cégvezető

    A hazai kkv-k nagy része több mint 20 éves múltra tekint vissza, miközben az 5 év alatti cégek aránya elenyésző – derül ki a K&H: üzletet ide! program felméréséből, amely arra kereste a választ, hogy mióta működnek a hazai vállalkozások. 

  • kamera

    2018 jelentős év lesz az adatvédelem területén, hatályba lép az új európai adatvédelmi rendelet, amely Magyarországon is közvetlenül hatályos és alkalmazandó jogszabály lesz, felváltja a jelenleg hatályos Infotörvényt. A küszöbön álló változás alkalmat biztosíthat arra, hogy elmélyüljön, vagy – jobb később, mint soha alapon – széles körben kialakuljon az adatvédelmi jogi tudatosság.

  • teherfuvarozás

    A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) tudomása szerint eddig nem szankcionáltak magyar fuvarozókat Ausztriában a fuvarozókra vonatkozó új jogszabályok megsértése miatt - mondta Dittel Gábor, a szervezet ügyvezető főtitkára kedden az M1 aktuális csatornának.

  • usa

    Elbukott az amerikai szenátusban szerdán az előző, demokrata párti kormány által kiépített egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare visszavonásáról és annak egy új egészségbiztosítási törvénnyel való felváltásáról szóló szavazás.

  • nő, állás, munka

    Egy üres munkakör betöltésének gyakori módja, hogy a munkáltató a már meglévő, alacsonyabb pozícióban alkalmazott munkatársak körében hirdeti meg a pozíciót. Ilyenkor a felek már ismerik egymást, a kölcsönös bizalomra építve pedig mindkét félnek kedvező lehet a váltás. Az alábbiakban áttekintjük a belső pályázatok munkajogi hátterét, kiemelve néhány buktatót, amit célszerű elkerülni.