« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Anonymus

Adó Kérdező

Bérbeadott szgk. javítási számlájának ÁFA-levonhatósága, biztosítós kártérítés esetén | ÁFA

Társaságunk fő tevékenysége személygépjárművek bérbeadása.
Figyelemmel az ÁFA tv. 125. § (2)/c) pontjába foglaltakra a bérbeadás keretében hasznosított személygépkocsik üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybevett szolgáltatások előzetesen felszámított ÁFÁ-ját 100 %-ban levonásba helyezzük, mivel bérleti díjunk úgy kerül megállapításra, hogy (értelemszerűen a normál használattal összefüggően felmerült) ezen szolgáltatásokat is tartalmazzák.
A gépjárművek teljeskörű casco biztosítással rendelkeznek.
Szerződésünk értelmében (viszont) káresemény (okozása) esetén felmerülő költségeket a biztosító felé érvényesítjük, a bérbevevő partnerünk kötelezettsége „csak” az önerő (mint ÁFA-körön kívüli tétel) megtérítése.
Kérdésem: mi a helyes eljárás ebben az - nem normál, hanem káreseményt követő, casco-biztosítást maga után vonó - esetben:
1. A javítási számla ÁFÁ-ját 100 % levonásba helyezzük, és így a biztosítótól „kárunk” nettó értékével számolunk el, és partnerünk az (általában 50.000,-Ft-nyi) önerőt téríti meg számunkra?, vagy
2. A javítási számla ÁFÁ-ját – figyelemmel az ÁFA-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltakra – csak 50 %-ban helyezzük levonásba, és a biztosítóval ennek figyelembevételével (tehát nettó+ 50% ÁFA) számolunk el, és partnerünkre az önerőt továbbterheljük (mint ÁFA körön kívüli tétel)!
3. vagy ha 1. vagy 2. pontban foglalt eljárás sem helyes, akkor milyen eljárás felel meg a hatályos jogszabályoknak (ÁFA-törvénynek)?
Szakértő

Cserteg Rita | 2018. május 15. 11:58

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

'

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Bálint József

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Győri Éva

  • Cserteg Rita

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.