« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Anonymus

Adó Kérdező

ingatlan átalakítás áfa kérdései | ÁFA

Címkék: áfa, ingatlan értékesítése, ingatlan bérbeadása

Tisztelt Szakértő!


A következő kérdésben szeretném segítségüket kérni:

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésével és bérbeadásával foglalkozó cég vásárol egy üzletházként nyilvántartott két szintes ingatlant. A földszinti két üzlethelyiséget kisebb felújítás után kiadja. Az emeleten lakásokat kiván kialakítani, ezek megvalósítása után az épületet társasházzá akarják nyilvánítatni, az egyes üzleteket és lakásokat albetétesíteni. A kész lakásokat értékesítik vagy bérbe adják majd. A cég lakóingatlan és nem lakóingatlan bérbeadása esetén bejelentkezett az áfa körbe, de értékesítés esetén csak a nem lakóingatlan esetén választotta az áfa-kört.

Kérdéseim:

- az így kialakított lakások új ingatlannak minősülnek-e, vagy nem

- az ingatlant adóalanytól vásároltuk, aki bejelentkezett az értékesítés esetén az áfa körbe, tehát társaságunknak, mint üzletház vásárlás után levonható áfája keletkezett ( fordított adózással el is számoltuk) Ha az ingatlan egy része átminősítésre kerül, akkor ezt a beszerzést terhelő levont áfát helyesbíteni kell? Ha igen akkor milyen arányban, és milyen időponttal? Mi a különbség ha az átalakítás után a lakásokat bérbeadjuk ( bérbeadásra áfa-körben vagyunk) vagy eladjuk ( eladásra a nem új lakóingatlan esetében nem jelentkeztünk be az áfa körbe)

- a lakások kialakítása érdekében felmerült kiadások áfája levonható-e és ha igen melyik törvényi feltétel alapján. Vagy amíg nincs átminősítve az épület addig mint üzletház átalakításával kapcsolatos kiadást kell kezelni és az áfa levonhatóvá válik? De mit kell tenni az átminősítéskor, tekintve hogy még nem tudjuk, hogy értékesítve (ami adómentes) vagy bérbe adva ( ami választás alapján adóköteles) lesz a lakás.

- Ha a beruházást teljes egészében külső vállalkozó végzi ( építész iroda kivitelezi) akkor ennek elszámolása hogy történik? A bejövő számla kerül a beruházási számlára, vagy mivel az épület állt, és csak átalakítás történik saját rezsis beruházásként kell kezelni azt?
- Az átalakítás fordított adó alá eső tevékenységnek minősül?
Szakértő

Veres László | 2017. március 20. 15:50

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az adó.hu összes prémium tartalmát (prémium cikkek, szaklapok, kérdés-válasz szolgáltatás)
elérheti egész éven át mindössze 29 900 Ft + áfáért (37 973 Ft)
Bővebb információ az ADÓklub Online csomagról

Kapcsolódó cikkek

  • ingatlan_kulcs

    Az ingatlan bérbeadás és értékesítés adózásával kapcsolatos gyakori adminisztrációs hibák akkor is súlyos szankciókkal járhatnak, ha az áfát megfelelően bevallják és befizetik. Korábban nem volt egyértelmű megoldás az ilyen problémák orvoslására. Hosszas szakmai viták után azonban mostanra a NAV-on belül is konszenzus alakult ki arról, hogy az év elején bevezetett ún. kijavítási kérelem ilyen esetekben is megoldást kínál. Érdemes azelőtt élni ezzel a lehetőséggel, hogy a nem megfelelő adminisztrációt egy adóhatósági vizsgálat tárja fel - hívja fel a figyelmet a Ryan Magyarország szakértője.

  • lakás

    Számtalan cikkel találkozhatunk, hogy mostanában mennyire pörög az ingatlanpiac, milyen gyorsan kelnek el az ingatlanok, ráadásul a bankok is – köszönhetően a rekord alacsony jegybanki alapkamatnak – nagyon kedvező hitelkonstrukciókkal rukkolnak elő ügyfeleiknek. Ezt érzékelve sokan üzletet látnak ingatlanok természetes személykénti forgalmazásában, mivel arról is lehet tudni, hogy aki ezt mértékkel teszi – két év alatt három ilyen tranzakciót visz véghez -, az még az áfa-t is megúszhatja. Valóban ennyi volna? Elég csak a két évre, és hármas számra koncentrálni? A válasz – ahogy már az általános forgalmi adó esetében megszokhattuk – nem ilyen egyszerű.

  • ingatlanpiac

    Lényeges tisztában lenni azzal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény mit tekint megszerzésre fordított összegnek az ingatlan hasznosítása esetén. Elsősorban ingatlanértékesítéskor kell tudni, hogy e jogcímen milyen költség számolható el. Ugyanakkor a magánszemély ingatlan bérbeadásakor, illetve az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő ingatlanhasznosításakor is fontos az ingatlan megszerzésének értékét megállapítani, hiszen ezt az összeget kell figyelembe venni az értékcsökkenési leírás meghatározása során. Az adó szaklap cikke bemutatja a vonatkozó szabályokat.

  • építkezés

    Társaságunk alapvetően ingatlan-beruházással, illetve ingatlan bérbeadással foglalkozik. Be kell-e jelenteni telephelyként a bérbeadás útján hasznosított saját ingatlanokat?

  • építkezés

    Két magánszemély fele-fele arányban tulajdonosa egy háznak, melynek földszintjét leválasztották és bérbe adják egy vállalkozásnak, a mérőórák azonban közösek. A bérleti díj nettó összege évente 1,5 millió Forint. Ha a tulajdonrész arányában nézzük, akkor viszont fejenként kevesebb mint 1 millió Ft. Van-e ilyenkor egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadás után?

  • lakás

    A kiadó ingatlanok csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, a lakáskiadás szabályait azonban kevesen ismerik; pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

  • lakás

    Szomszédok szokták lebuktatni az ingatlant illegálisan bérbe adó tulajdonost – derül ki a NAV közleményéből. A bérbeadás után érdemes adózni, mert az adó mértéke méltányos, a büntetés viszont durva.

  • haz

    Fontos változás történt az örökléssel, ajándékozással szerzett ingatlanok bérbeadásánál elszámolható értékcsökkenési leírást érintően. Tekintettel a 2014. évi bevallásra, illetve a leírási alap 2015. évi meghatározásának új szabályára, ismertetjük a tudnivalókat.

  • NAV

    Nyári aktualitásokról és a számlázóprogramok adatexportjának fontos kérdéseiről is tájékoztatott a NAV.

  • számla

    A gazdasági tevékenységet végző adóalanyok tevékenységük során teljesítéseikről számlát kötelesek kibocsátani. Ehelyett azonban jogszabály megengedi nyugta vagy az úgynevezett számviteli bizonylat kiállítását is. Mikor, milyen tartalommal kell kiállítani a bizonylatokat, és hogyan kell azokat megőrizni, hogyan lehet pótolni? Többek között ezekre a kérdésekre is választ találunk az Adó szaklap 2012/8-9. számában megjelent cikkben

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • Krisztus_címlap

    A vikingek terjeszkedése robbanásszerű volt. Az első rabló hadjáratokat követően rövidesen már területeket foglaltak, sőt megalakultak a Skandinávián kívüli viking államok is. Normandia, Írország, Izland, Grönland, Amerika, Anglia és Szicília voltak a legfontosabb hódítási területek.

  • vagyonosodási vizsgálat

    A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon - derül ki a PwC kutatásából.

  • Unió

    Uniós jogot sért, ezért Hollandiának meg kell szüntetnie a nagyvállalatokat adókedvezménnyel segítő, sok vitát kiváltó társaságiadó-szabályozását - jelentette ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

  • nő

    A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet - írja az RSM blogja.

     

  • boltos, élelmiszerlánc

    Decemberben 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékos az emelkedés. 2017-ben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a nyers adat 4,7 százalékos növekedést mutat - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében