« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Anonymus

Adó Kérdező

Kapcsolt társaságok illetékmentessége | Illetékek

Címkék: kapcsolt vállalkozás, beolvadás, átruházás

Két belföldi zrt 50-50%-ban tulajdonosa egy belföldi ingatlannal rendelkező zrt-nek. Az egyik tulajdonos zrt beolvad a másik tulajdonos zrt-be, ezzel a beolvadó tulajdonos társaság megszűnik, és a vagyona a befogadó tulajdonos társaságra, mint jogutódra száll át a beolvadás napjával. Így a befogadó tulajdonos társaság 100% tulajdonosa lesz az ingatlannal rendelkező társaságnak. Az Illetékörvény 26.§. (1) bek. t) pontja azt mondja, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao. tv. 4.§. 23.pont a-e-pontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti részesedés átruházása illetékmentes. Esetünkben az ingatlannal rendelkező társaságnak a beolvadás után egy tulajdonosa lesz, 100% részvénytulajdonnal, azaz 50% részvénytulajdont (részesedést) szerez a beolvadó társaság vagyonából.
Első kérdésünk, hogy ebben az esetben a befogadó tulajdonos zrt beolvadás által szerzett 50% új részvény tulajdon szerzése illetékmentes-e az előbbiekben említett Illtéktörvény 26.§. (1) bek. t) pontja alapján?
Második kérdésünk, hogy a befogadó tulajdonos társaság által a beolvadás során a beolvadó cégtől szerzett 50% részvénytulajdon megszerzése átruházásnak minősül-e, ha igen akkor miért, ha nem akkor miért nem átruházás?
Szakértő

Győri Éva | 2017. december 15. 10:29

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

'

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Kapcsolódó cikkek

  • számológép, kismeber, számol

    Az 50 millió forint alatti ügyletek és az adóalap-korrekció kapcsolatáról ír blogbejegyzésben az RSM DTM.

  • ügyvéd

    Sok hazai vállalkozás életét megkeserítő adózási anomália végére tehet pontot egy közelmúltban meghozott bírósági ítélet, amely kimondta: az év végi transzferár-korrekciók az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolhatóak, ezért azokkal azonos áfakezelés alá esnek – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Úgy vélik, az ítélet jelentősége önmagán túlmutató, hiszen kiderült: a NAV álláspontjával szemben a bíróságok is azt a logikát követik, amely a hasonló ügyletek számviteli kezelésére vonatkozó törvénymódosításokban már megjelent.

  • kapcsolat

    Szinte unalomig ismerjük a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény fogalomrendszerében definiált kapcsolt vállalkozás fogalmát. Mit tekinthetünk kapcsolt vállalkozásnak? Milyen hátrányok érhetik a kapcsolt vállalkozásokat? Milyen ügyvezetőt érdemes választani a hátrányok kivédése érdekében?

  • nő

    Rengeteg cikket találhatnak a kapcsolt vállalkozás fogalmáról az interneten, ha beütik ezt a címszavat a keresőbe. A kapcsolt vállalkozás meghatározására mind a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 4.§ 23. pontja, mind az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 17. pontja azonos fogalmat használ, de vannak más törvények is, - például a számviteli törvény, - melyek ezzel nem azonos fogalmat használnak. A meghatározás szövege annyira kacifántos, hogy az adózók kizárólag csak konkrét esetleírással tesznek fel kérdéseket, mert a fogalom egyetlen pontjába sem érzik beletartozónak magukat. Főleg akkor nem, ha az elvált házastárs és a máshol (például: külföldön) élő gyerek is belekerül a cégkapcsolatokba. (Megjegyzem, hogy a válás után a volt házastárs már nem minősül közeli hozzátartozónak.)

  • mappa

    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2013. évi változása alapvetően a helyi iparűzési adó alapjánál a nettó árbevételt csökkentő egyes tételeket korlátozza. Ez egy nagyon lényeges módosítás volt, amely a kapcsolt vállalkozásokat is érinti.

  • nyomtatvány_bevallás_számla

    A Deloitte szerint az adóhatóságtól kapott állásfoglalás tapasztalatai alapján szükséges lehet a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztásáért kiszabott mulasztási bírságok helytállóságának felülvizsgálata.

  • bevallas2014

    A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettséget megfogalmazó PM rendelet 2003 szeptember 1-jén lépett hatályba és rendelkezéseit ettől a naptól megkötött szerződések esetén kellett alkalmazni. Ez a kötelezettség aztán szépen lassan kiterjedt valamennyi szerződésre, megkötésük időpontjától függetlenül. Értelemszerűen, nyilvántartást csak abban az évben kell készíteni, ha a szerződés alapján az adott adóévben teljesítés is történt. A témával kapcsolatban jellemzően csak a transzferár-nyilvántartás készítés ikon „villan fel” a vállalkozások, könyvelők fejében, holott ez csak egy feladat a kapcsolt vállalkozásokat érintő számtalan speciális adókötelezettség mellett. Cikkünk azokról a kötelezettségekről szól, amelyekre akkor is figyelni kell, ha a társaság nem kötelezett nyilvántartás készítésére.

  • könyvelő

    Ahhoz, hogy vállalkozást alapítsunk, nem elég egy jónak tűnő ötlet, és önmagában a tőke sem minden – pláne gazdasági válságban. Mi kell még? Legyen üzleti tervünk, jó könyvelőnk, találjuk meg az optimális vállalkozási formát…

  • transzferár, devizaváltás, deviza

    A kapcsolt vállalkozások között megvalósult tranzakciók még mindig fejtörést okoznak az adózóknak. Cikkünkben a legfontosabb előírások olvashatóak, amelyeket a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezőknek mindenképpen ismerniük kell.

  • férfi_gondban

    A tavaly év közepétől érvényes számvitelitörvény-módosítás következtében a kapcsolt feleknek lehetősége nyílik arra, hogy a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetet a könyvelésben és ne az adóbevallásban kezeljék – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • költségvetés

    Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

  • forint_pénz

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • vám

    2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

  • autópiac

    A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez is jelentős, 16 százalékos volt növekedés - közölte a JóAutók.hu.

  • top 100

    Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.