« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Anonymus

Adó Kérdező

Kártérítés vs járulékos költség | ÁFA

Címkék: áfa, kártérítés

Cégünk (bérlő) egy hulladékgyűjtő gépjárművet bérel havi fix díjért. A bérlet fennállta alatt a szükséges karbantartási, javítási költségeket bérlő saját költségén elvégzi. A bérleti szerződés értelmében bérlő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes használat következménye. A gépjármű biztosítást a bérbeadó fizeti.
Bérlő a gépjárművel harmadik személy gépjárművében kárt okozott. Bérbeadó ezen kárra tekintettel a biztosítása terhére kifizette a károsult részére a kárt, majd kártérítési igényét az Áfa tv. 70.§ (1) b) pontja alapján, mint felmerült járulékos költséget áfa felszámításával továbbszámlázta bérlő felé.
Kérdés: Helyesen járt-e el a bérbeadó a továbbszámlázás során (áfásan, járulékos költségként)? Vagy a követelt összeg kártérítés, és mint ilyen nem minősül termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így arról számlát kiállítani nem kell, az kívül esik az áfa törvény tárgyi hatályán.
Szakértő

Cserteg Rita | 2017. június 25. 20:25

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az adó.hu összes prémium tartalmát (prémium cikkek, szaklapok, kérdés-válasz szolgáltatás)
elérheti egész éven át mindössze 29 900 Ft + áfáért (37 973 Ft)
Bővebb információ az ADÓklub Online csomagról

Kapcsolódó cikkek

  • forint

    A munkajogi gyakorlatban a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének egyik lehetséges jogkövetkezményeként járó kompenzációs átalányt szokás átalány-kártérítésnek nevezni. Mit értünk pontosan átalány-kártérítés alatt? Hogyan viszonyul egymáshoz az átalány-kártérítés és a sérelemdíj megítélése?

  • labor

    Eheti jogesetünkben a foglalkozási megbetegedéssel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel foglalkozunk egy Kúria-döntés alapján.

  • aláírás

    Az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn.

  • Új Ptk. konferencia

    A pár nappal ezelőtt hatályba lépett Polgári Törvénykönyv legfontosabb újdonságaira hívta fel a figyelmet Lábady Tamás és Vékás Lajos, akik mindketten részt vettek a kodifikációs bizottságban az új kódex előkészítésében. A Wolters Kluwer Kft. által március 18-án rendezett szakmai konferencián elhangzott: nem kell pánikba esni a vezető tisztségviselők felelőssége miatt.

  • forint

    A munkajogi gyakorlatban a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének egyik lehetséges jogkövetkezményeként járó kompenzációs átalányt szokás átalány-kártérítésnek nevezni. Mit értünk pontosan átalány-kártérítés alatt? Hogyan viszonyul egymáshoz az átalány-kártérítés és a sérelemdíj megítélése?

  • munkanélküliség

    Háromrészes cikksorozatunk célja, hogy részletes kritikai elemzéssel rávilágítson a munkaerő-kölcsönzés szabályozásának problematikus elemeire, és bemutassa, hogy milyen változásokra kell felkészülni mindazoknak, akik kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatnak.

  • ügyvéd

    Többek között a kártérítés felelősség, a szerződéses jogviszonyok és a tulajdonjog változásaira hívták fel a figyelmet a 2014 márciusában hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv kapcsán a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett rendezvény előadói.

  • probléma

    Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem - mint gyakorló munkajogi ügyvédtől - hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Cserteg Rita

  • Győri Éva

  • Adó Online szakértő

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Dr. Kártyás Gábor

    munkajog, EU munkajog

Újdonságok