« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Ez a válasz több mint egy éve került publikálásra. A válaszban szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Anonymus

Adó Kérdező

Kártérítés vs járulékos költség | ÁFA

Címkék: áfa, kártérítés

Cégünk (bérlő) egy hulladékgyűjtő gépjárművet bérel havi fix díjért. A bérlet fennállta alatt a szükséges karbantartási, javítási költségeket bérlő saját költségén elvégzi. A bérleti szerződés értelmében bérlő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes használat következménye. A gépjármű biztosítást a bérbeadó fizeti.
Bérlő a gépjárművel harmadik személy gépjárművében kárt okozott. Bérbeadó ezen kárra tekintettel a biztosítása terhére kifizette a károsult részére a kárt, majd kártérítési igényét az Áfa tv. 70.§ (1) b) pontja alapján, mint felmerült járulékos költséget áfa felszámításával továbbszámlázta bérlő felé.
Kérdés: Helyesen járt-e el a bérbeadó a továbbszámlázás során (áfásan, járulékos költségként)? Vagy a követelt összeg kártérítés, és mint ilyen nem minősül termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így arról számlát kiállítani nem kell, az kívül esik az áfa törvény tárgyi hatályán.
Szakértő

Cserteg Rita | 2017. június 25. 20:25

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

'

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Kapcsolódó cikkek

  • forint

    A munkajogi gyakorlatban a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének egyik lehetséges jogkövetkezményeként járó kompenzációs átalányt szokás átalány-kártérítésnek nevezni. Mit értünk pontosan átalány-kártérítés alatt? Hogyan viszonyul egymáshoz az átalány-kártérítés és a sérelemdíj megítélése?

  • labor

    Eheti jogesetünkben a foglalkozási megbetegedéssel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel foglalkozunk egy Kúria-döntés alapján.

  • aláírás

    Az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn.

  • Új Ptk. konferencia

    A pár nappal ezelőtt hatályba lépett Polgári Törvénykönyv legfontosabb újdonságaira hívta fel a figyelmet Lábady Tamás és Vékás Lajos, akik mindketten részt vettek a kodifikációs bizottságban az új kódex előkészítésében. A Wolters Kluwer Kft. által március 18-án rendezett szakmai konferencián elhangzott: nem kell pánikba esni a vezető tisztségviselők felelőssége miatt.

  • forint

    A munkajogi gyakorlatban a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének egyik lehetséges jogkövetkezményeként járó kompenzációs átalányt szokás átalány-kártérítésnek nevezni. Mit értünk pontosan átalány-kártérítés alatt? Hogyan viszonyul egymáshoz az átalány-kártérítés és a sérelemdíj megítélése?

  • munkanélküliség

    Háromrészes cikksorozatunk célja, hogy részletes kritikai elemzéssel rávilágítson a munkaerő-kölcsönzés szabályozásának problematikus elemeire, és bemutassa, hogy milyen változásokra kell felkészülni mindazoknak, akik kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatnak.

  • ügyvéd

    Többek között a kártérítés felelősség, a szerződéses jogviszonyok és a tulajdonjog változásaira hívták fel a figyelmet a 2014 márciusában hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv kapcsán a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett rendezvény előadói.

  • probléma

    Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem - mint gyakorló munkajogi ügyvédtől - hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • Google

    Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.

  • ügynök

    Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mi alapján dönti el az adóhatóság, hogy mely társaságoknál, magánszemélyeknél végez ellenőrzést. A közérdekű bejelentések nyomán indult eljárások száma elenyésző, mára a NAV komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszerének folyamatai a meghatározóak e kérdésben.

  • pénz

    Vádat emeltek ötven ember ellen, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

  • benzin

    A Mol bruttó 2 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

  • tárgyalóterem, új polgári perrendtartás

    Az esetek nagy részében a munkavállaló akkor indít pert a munkáltatójával szemben, ha a munkaviszony már véget ért. Nincs azonban akadálya, hogy a munkavállaló egy fennálló munkaviszony mellett vitassa a foglalkoztatása jogszerűségét. Ez önmagában semmilyen kötelezettségszegést nem jelent a munkavállaló részéről, noha kétségkívül kényes helyzetet eredményez.