Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók járulékfizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2008. januári jogszabályváltozásoknak köszönhetően a nyugdíjas vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni, függetlenül attól, hogy származik-e jövedelmük a vállalkozásból vagy sem. Emellett nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel is kell számolniuk. A napokban megjelent PM-APEH közös tájékoztató eligazít, hogy pontosan kinek, mikor és mennyi járulékot kell fizetnie.

Társas vállalkozás

A Tbj. (1997. évi LXXX. tv.) előírásai szerint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 4 350,- napi 145,- forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése nincs összefüggésben a tagi jövedelem összegével és nincs jelentősége annak sem, hogy a gazdasági társaság az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem.

Nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, ha a társas vállalkozó részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak, a keresőképtelenség, a fogvatartás időtartama alatt, illetve, ha közjegyzőként, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti.

Egyéb körülmény, pl. más foglalkoztatónál fennálló további jogviszony a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülést nem alapozza meg. Ez azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, az egészségügyi szolgáltatási járulékot az összes érintett társas vállalkozás köteles megfizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót terheli a személyes közreműködésen alapuló tagi jövedelem után a 9,5 százalék nyugdíjjárulék megfizetése is. (A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.) Személyes közreműködésen alapuló tagi jövedelem hiányában nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

Egyéni vállalkozó

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2008. január 1-jétől szintén kötelezett a 4 350,-, napi 145,- forint egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettségét nem érinti, hogy az egyéni vállalkozó eva adózó vagy sem! Szintén nem befolyásolja e járulékfizetési kötelezettség fennállását az sem, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként vagy eva adóalanyként elért bevétele.

Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozási segélyben részesül, keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Az egyéni vállalkozót emellett terheli a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege. Az eva adózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az eva adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

(PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya 4912/1/2008,- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559336633/2008.)

Forrás: APEH


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.

2024. március 18.

Niveus: Házon belüli flottakezelővel spórolhatnak adót a cégek

A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat. Ezzel megnyílik az áfa legalább részleges levonásának lehetősége, ami azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is ki kell fizetnie a vállalkozásnak. Nehezebb gazdasági helyzetben erre lehet megoldás, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.