Adó Online Kérdés-Válasz online adatbázis
5 390 Ft + ÁFA (6 845 Ft)
« Vissza a kérdés-válasz főoldalra
Ez a válasz több mint egy éve került publikálásra. A válaszban szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Adó Kérdező
Magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény | SZJA
Címkék: kettős adóztatás elkerülése
Magyar illetőségű magánszemélyek munkavállalási engedélyt kapnak Szlovákiában, és munkaviszonyt létesítenek egy Szlovákiában bejegyzett társasággal (továbbiakban: szlovákiai munkáltató). A szlovákiai munkáltató a magyar illetőségű munkavállalókat egy magyarországi székhelyű társasághoz (továbbiakban: magyar megrendelő), Magyarországra rendeli ki munkavégzésre. A munkavállalók tehergépjármű vezetői munkakörben dolgoznak, jellemzően több európai (közösségi és nem közösségi) államon keresztül, a magyar megrendelő tehergépjárműveivel fuvaroznak. Az indulás és az érkezés mindig Magyarországról(ra), a magyar megrendelő telephelyéről(re) történik. A munkavállalók munkabérüket a szlovákiai munkáltatótól kapják.
A magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Nem önálló munka című 15.Cikke értelmében:
1. A 16.,18.,19. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében:
5. § (3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.
30. § (1) az 5. § (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet.
- Alkalmazandó-e a magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fent idézett 15. cikk 1. pont első fordulata, mely szerint a munkavállalók jövedelme csak az illetőségük szerinti államban, azaz Magyarországon adóztatható?
- Alkalmazandó-e a Tbj. fent idézett 5. és 30. §-a, melyek értelmében a munkavállalókat Magyarországon biztosítási kötelezettség terheli?
A magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Nem önálló munka című 15.Cikke értelmében:
1. A 16.,18.,19. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében:
5. § (3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.
30. § (1) az 5. § (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet.
- Alkalmazandó-e a magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fent idézett 15. cikk 1. pont első fordulata, mely szerint a munkavállalók jövedelme csak az illetőségük szerinti államban, azaz Magyarországon adóztatható?
- Alkalmazandó-e a Tbj. fent idézett 5. és 30. §-a, melyek értelmében a munkavállalókat Magyarországon biztosítási kötelezettség terheli?
Szakértő
Munkajog.hu Expert | 2008. április 23. 0:00
Válasz
Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!
Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!
Az alábbi csomagokkal előfizethet erre a tartalomra
Kattintson további termékeink és szolgáltatásaink listájához!
Kapcsolódó cikkek
Előző Következő-
Számos hazai vállalkozást érint, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben több külföldi országgal, például a Németországgal és az Egyesült Államokkal megkötött adóegyezményét módosította - hívja fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég jelentése. Vannak kiterjesztő és szűkítő jellegű módosítások.
-
Új, a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezményt kötöttünk Svájccal. A megállapodás az adóügyi információk széleskörű cseréjének lehetőségét biztosítja.
-
Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt írt alá Magyarország Svájccal, a megállapodást az Országgyűlés várhatóan a napokban ratifikálja. Amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya. A magyar adóhatóság lehetőségei a külföldi adatok megszerzésére egyre inkább bővülnek: hazánk egy nappal a svájci megállapodás előtt az adóparadicsomként számon tartott Guernsey-vel kötött kifejezetten az információcserére vonatkozó megállapodást.
-
Magyarország és Koszovó közötti, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt írt alá Balla Lóránt, Magyarország Koszovóba akkreditált nagykövete és Besim Beqaj koszovói pénzügyminiszter csütörtökön Pristinában - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.
-
Több szakember és hivatalos forrás sincs tisztában azzal, hogy – az amerikai szenátus jóváhagyásának hiányában – máig nem lépett hatályba a 2010-ben megkötött amerikai–magyar kettős adóztatási egyezmény, ezért továbbra is a korábbi, az 1979-es adóegyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni – hívja fel a figyelmet a MAZARS.
-
Tizenöt pontos akciótervet készít az OECD, hogy a multicégek minél kevésbé rejthessék el adóztatható jövedelmeiket. A BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) névre hallgató terv többek között másként szabályozná a hibrid ügyleteket, pontosan meghatározná a cégek telephely-státuszát, irányt mutatna a transzferárak helyes alkalmazására, és orvosolná a kettős adóztatást elkerülő egyezmények hiányosságait. A BDO Magyarország írásából kiderül, miként szűkülhet az adóoptimalizáció lehetősége már a közeli jövőben.
Miért jó a kérdés-válasz?
Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.
Újdonságok
Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban. A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból számítsák ki a társadalmobiztosítási ellátásokat.
31 ezerről 24 ezerre csökkent az 1 szzalékos szja-felajánlásnál választható civilszervezetek száma – írja a Magyar Nemzet.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága kiadta a 2015. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzéseinek az irányelveit. Ezek részletesen taglalják, hogy az idei évben, mikor, milyen szektorok munkáltatói számíthatnak munkvédelmi és munkaügyi ellenőrzésekre és arról is tájékoztatnak, hogy ezek az ellenőrzések milyen típusúak lehetnek.
A méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély iránti kérelem szabályainak idei módosulásait tekintjük át cikkünkben.
A munkáltatóknak, kifizetőknek a magánszemélyek számára 2014-ben teljesített kifizetésekről, juttatásokról 2015. február 2-áig összesített igazolást kell kiállítani és a magánszemélyeknek átadni. Az igazolásra ajánlott 14M30-as nyomtatvány és kitöltési tájékoztató a NAV honlapjáról letölthető. Azok a magánszemélyek, akinek az adóját nem a munkáltató állapítja meg, ezen igazolások alapján készíthetik el adóhatósági közreműködés nélkül a 1453-as nyomtatványon a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásukat.
Szaklap ajánló
-
2015/1.
-
2015/1.
-
2014/10.
-
2015/3.
-
2014/11-12.
- Változásmagyarázat a személyi jövedelemadóról szóló törvényhez és egységes szerkezetű jogszabály
- Változásmagyarázat az általános forgalmi adóról szóló törvényhez és egységes szerkezetű jogszabály
- Változásmagyarázat a társasági adóról szóló törvényhez és egységes szerkezetű jogszabály
- Változásmagyarázat az adózás rendjéről szóló törvényhez és egységes szerkezetű jogszabály
-
2014/13-14.
-
2015/1–2.
