Adó Online Kérdés-Válasz online adatbázis
5 190 Ft + ÁFA (6 591 Ft)
« Vissza a kérdés-válasz főoldalra
Ez a válasz több mint egy éve került publikálásra. A válaszban szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Adó Kérdező
Magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény | SZJA
Címkék: kettős adóztatás elkerülése
Magyar illetőségű magánszemélyek munkavállalási engedélyt kapnak Szlovákiában, és munkaviszonyt létesítenek egy Szlovákiában bejegyzett társasággal (továbbiakban: szlovákiai munkáltató). A szlovákiai munkáltató a magyar illetőségű munkavállalókat egy magyarországi székhelyű társasághoz (továbbiakban: magyar megrendelő), Magyarországra rendeli ki munkavégzésre. A munkavállalók tehergépjármű vezetői munkakörben dolgoznak, jellemzően több európai (közösségi és nem közösségi) államon keresztül, a magyar megrendelő tehergépjárműveivel fuvaroznak. Az indulás és az érkezés mindig Magyarországról(ra), a magyar megrendelő telephelyéről(re) történik. A munkavállalók munkabérüket a szlovákiai munkáltatótól kapják.
A magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Nem önálló munka című 15.Cikke értelmében:
1. A 16.,18.,19. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében:
5. § (3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.
30. § (1) az 5. § (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet.
- Alkalmazandó-e a magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fent idézett 15. cikk 1. pont első fordulata, mely szerint a munkavállalók jövedelme csak az illetőségük szerinti államban, azaz Magyarországon adóztatható?
- Alkalmazandó-e a Tbj. fent idézett 5. és 30. §-a, melyek értelmében a munkavállalókat Magyarországon biztosítási kötelezettség terheli?
A magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Nem önálló munka című 15.Cikke értelmében:
1. A 16.,18.,19. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a bér, a fizetés és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó térítés ebben a másik Államban adóztatható.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében:
5. § (3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.
30. § (1) az 5. § (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet.
- Alkalmazandó-e a magyar-szlovák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fent idézett 15. cikk 1. pont első fordulata, mely szerint a munkavállalók jövedelme csak az illetőségük szerinti államban, azaz Magyarországon adóztatható?
- Alkalmazandó-e a Tbj. fent idézett 5. és 30. §-a, melyek értelmében a munkavállalókat Magyarországon biztosítási kötelezettség terheli?
Szakértő
Munkajog.hu Expert | 2008. április 23. 0:00
Válasz
Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!
Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!
Az alábbi csomagokkal előfizethet erre a tartalomra
Kattintson további termékeink és szolgáltatásaink listájához!
Kapcsolódó cikkek
Előző Következő-
Számos hazai vállalkozást érint, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben több külföldi országgal, például a Németországgal és az Egyesült Államokkal megkötött adóegyezményét módosította - hívja fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég jelentése. Vannak kiterjesztő és szűkítő jellegű módosítások.
-
Új, a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezményt kötöttünk Svájccal. A megállapodás az adóügyi információk széleskörű cseréjének lehetőségét biztosítja.
-
Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt írt alá Magyarország Svájccal, a megállapodást az Országgyűlés várhatóan a napokban ratifikálja. Amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeiről széles körben kaphat információt, és az adatok kiadásának a banktitokra hivatkozás sem lehet akadálya. A magyar adóhatóság lehetőségei a külföldi adatok megszerzésére egyre inkább bővülnek: hazánk egy nappal a svájci megállapodás előtt az adóparadicsomként számon tartott Guernsey-vel kötött kifejezetten az információcserére vonatkozó megállapodást.
-
Magyarország és Koszovó közötti, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményt írt alá Balla Lóránt, Magyarország Koszovóba akkreditált nagykövete és Besim Beqaj koszovói pénzügyminiszter csütörtökön Pristinában - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.
Miért jó a kérdés-válasz?
Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.
Újdonságok
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésének napja 2014. március 15., a kódex a több mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Az RSM DTM blogja elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat ismerteti.
Nem adtak nyugtát a NAV ellenőrének egy győri vegyeskereskedésben, ráadásul az árukészlet átvizsgálásakor 1700 kilogramm romlott élelmiszer találtak a Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság munkatársai – tájékoztatott a két szerv legutóbbi, közös ellenőrzéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint tévhit, hogy az új Ptk. alapján a gazdasági társaságokkal tagsági viszonyban is álló munkavállalók nem kaphatnak bért – írja az Origo.
Az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Az Európai Unióban az átlagos inflációs ráta tavaly 1,5 százalékra süllyedt. A 2004 óta csatlakozott közép- és kelet-európai országok mezőnyében Magyarország mutatta ki a legnagyobb mértékű javulást: a ráta 4 százalékponttal csökkent a 2012-es értékhez képest.
