« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Anonymus

Adó Kérdező

Pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény | Társasági adó

Címkék: társasági adó, beruházási hitel, beruházási adókedvezmény

A társasági adótörvény 22/A. § (1) bekezdése alapján a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

A 22/A. § (3) bekezdés alapján az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.

A budapesti székhelyű kkv-nak minősülő adózó Budapesten megvalósult ingatlanprojekt finanszírozására „Többdevizás projekt hitelkeret-szerződés”-t kötött pénzügyi intézménnyel, melynek rendelkezései szerint:

„A Kölcsön visszafizetése: Az Üzletfél az általa lehívott és még vissza nem fizetett Kölcsön összegét 2013. …… hó 31-ig (ha ez nem banki nap, akkor a következő banki napon) (a „Végső Lejárat Napja”) egy összegben köteles visszafizetni.”

„A Kölcsön meghosszabbítása: Az Üzletfél kérheti a Kölcsön futamidejének meghosszabbítását, amennyiben ezirányú írásbeli kérését legkésőbb 30 naptári nappal a Kölcsön lejárata előtt írásban közli a Bankkal. Az Üzletfél ilyen irányú kérelmét a Bank a Hitelkeret-szerződést érintő összes körülmény figyelembevételével bírálja el, azonban a meghosszabbításra nem köteles.

A hitelkeret-szerződést a felek közös megegyezéssel azóta többször módosították, melyben a kölcsön visszafizetésének napja („végső lejárat napja”) mindig módosításra került, s így jelenleg is hatályban van. A felvett hitel után kamatfizetési kötelezettség azóta is terheli az adóalanyt.

Kérdés, hogy a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény – különösen a 22/A. § (3) bekezdésben foglalt „utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie” kritérium figyelembevételével – a módosításokkal meghosszabbított lejárati idő alatt is igénybe vehető-e (pl. 2017-ben)?
Szakértő

Győri Éva | 2018. május 7. 15:27

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

'

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Kapcsolódó cikkek

  • Matolcsy György MNB-elnök

    A vállalkozások részéről jelentkező nagy érdeklődésnek köszönhetően a keretösszeg 93,5%-ára kötöttek hitelszerződést a hitelintézetek; ez közel 701 Mrd Ft-ot jelent, ami mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódott - áll az MNB napokban közzétett elemzésében.

  • szerszám

    Javulnak a hitelhez jutás feltételei a magyar vállalatvezetők többsége szerint. A hazai döntéshozók a regionális és a nemzetközi átlagnál is bizakodóbban látják a jelenlegi finanszírozási helyzetet – derül ki az EY Tőkebizalmi Barométeréből.

  • csapatsport

    Az elmúlt évben a korábbinál több, összesen 143 milliárd forintnyi adókedvezményt érvényesítettek a cégek. A legtöbb vállalat a beruházási és fejlesztési kedvezményt vette igénybe, de népszerű volt a látvány-csapatsportok támogatásáért járó adókedvezmény is.

  • munka, számítógép

    A szoftverfejlesztő és szoftverhasznosító cégek, a franchise-tulajdonosok, a szabadalommal, know-how-val és oltalmi mintával rendelkező vállalkozások számára több olyan társasági adó és helyi iparűzési adó kedvezmény is létezik, melyekkel akár teljes adómentesség vagy adóalap-csökkentés érhető el. Cikkünkben bemutatjuk a részleteket és táblázatos formában is áttekinthetőek a lényegi pontok.

  • autópiac

    A mikro-, kis- vagy középvállalkozások a pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazhatják a beruházási kedvezmény, amellyel csökkenthető az adózás előtti eredmény. Az alábbiakban szakértőnk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

  • pénz_forint

    Szabad vállalkozási zónákat alakítanának ki az ország leghátrányosabb területein, s az ott működő cégeknek kedvezményeket adnának. Ez akár része lehet annak az ősszel nyilvánosságra kerülő beruházásösztönző tervnek, amelyre egy korábbi nyilatkozatában utalt Orbán Viktor miniszterelnök.

  • a Mercedes-gyár Kecskeméten

    A nagyvállalkozásoknak és azoknak, akik Budapesten, Pest megye jövőben nem támogatott településein és a Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben terveznek jelentős beruházásokat mielőbb, de legkésőbb a hónap végéig érdemes benyújtaniuk támogatási és fejlesztési adókedvezmény iránti igényüket. A fejlesztési adókedvezményeket érintő szabályozás ugyanis július elsejével biztosan megváltozik, de mivel az adótörvény-módosítási tervezet úgy fogalmaz, hogy az új szabályok a kihirdetés utáni napon lépnek hatályba, valójában a társasági adót érintő változások még ennél is hamarabb életbe léphetnek.

  • Fotó: shutterstock

    Amikor gazdasági eseményeket „áfa-szemüvegen” keresztül kezdünk el nézni, akkor vannak olyan kérdések, amelyeket célszerű mindig feltenni, ha nem rutin ügyletekkel találkozunk.

  • adóbevallás

    A személyi jövedelemadó bevallására egy hetük, a társasági adóval és számos más közteherrel történő elszámolásra pedig két és fél hetük maradt azoknak az adózóknak, akik még nem tettek eleget kötelezettségeiknek. Mindkét bevallás idén is számos buktatót rejteget, az odafigyelés tehát fokozottan ajánlott - hívja fel a figyelmet az RSM DTM friss blogbejegyzésében.

  • A Nemzetgazdasági Minisztérium épülete

    Többlettel zárt az államháztartás szeptemberben: a szép adatok mögött a vártnál kevesebb céges adóbevétel és a reméltnél magasabb áfa- és jövedékiadó-befizetések állnak.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Szakértőink

  • Bálint József

  • Lakatos Zsuzsa

    2004-ben végeztem Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán közgazdászként és mérlegképes könyvelőként. Az adóügyekben való jártasságot elengedhetetlennek tartottam, így 2007-ben megszereztem az adótanácsadói, majd az adószakértői képesítést. Közel 12 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezem a számvitel és az adózás területén, és számos kezdő illetve működő vállalkozásnak segítettem adózási témakörökben. Szeretném, hogy a magyarországi vállalkozások számára egy olyan segítség álljon rendelkezésére, mellyel a lehető leghatékonyabban el tudjanak igazodni a jogszabályi útvesztőkben. Célom, hogy ebben alapvető részt vállaljak és ezért igyekszem jól használható, könnyen alkalmazható információkkal támogatást nyújtani.
  • Győri Éva

  • Cserteg Rita

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.