« Vissza a kérdés-válasz főoldalra

Ez a válasz több mint egy éve került publikálásra. A válaszban szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Anonymus

Adó Kérdező

Sorrend osztalék kifizetésnél | Számvitel

Címkék: kiva, osztalékelőleg, számvitel

Egy Társaság 2017. januártól átlép a KIVA hatálya alá. A Társaság rendelkezik KIVA időszak előtt, még a társasági adó hatálya alatt keletkezett Eredménytartalékkal. A Katv. 20.§ (3) b) értelmében a KIVA adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni: …” az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot)”. Van-e bármilyen előírás arra vonatkozóan, hogy amikor a Társaság tagjai az éves beszámoló elfogadásakor osztalék kifizetésről határoznak, akkor milyen sorrendben kell a tárgy évi adózott eredményt, ill. az eredménytartalékot osztalék kifizetésre felhasználni?
Példa: a Társaság 2018. évi adózott eredménye 1.000 Ft, a 2017. évben KIVA hatálya alatt adózott eredményből keletkezett Eredménytartalék 2.000 Ft, a KIVA hatálya előtt 2016-ban keletkezett Eredménytartalék 3.000 Ft. Van-e arra lehetőség a 2018. évi beszámoló elfogadásakor, hogy a Társaság tagjai úgy döntsenek, hogy a 2016-ban keletkezett 3.000 Ft Eredménytartalékot használják fel osztalék kifizetésre és a 2017. évi KIVA időszak alatt keletkezett Eredménytartalékot, valamint a 2018. évi adózott eredményt nem osztják fel?
Szakértő

Győri Éva | 2016. december 23. 20:45

Válasz

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

'

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    A gazdasági társaságok tulajdonosainak, tagjainak az üzleti év zárásakor arról is döntést kell hozniuk, hogy a gazdasági tevékenységük eredményét nyereség esetén visszaforgatják-e vagy osztalék formájában kiveszik a vállalkozásból. Az osztalék fizetésének jogszabályokban rögzített feltételei vannak, ezeket tekinti át az Adó szaklap írása.

  • számológép

    Kevesebb adminisztrációval lehet osztalékelőleget fizetni az idén hatályba lépett szabályok alapján akkor is, ha a gazdálkodó szervezet tulajdonosai korábban, a beszámoló elfogadásakor nem szavaztak meg osztalékot, vagy valamiért utólag válik szükségessé az osztalékfizetés – írja friss blogbejegyzésében az RSM DTM tanácsadó cég.

  • pénz, adó, gazdaság

    A Számviteli törvény és a Gt. szabályai lehetővé teszik, hogy a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján utólag osztalékfizetésről döntsenek a tulajdonosok, amennyiben beszámoló beadásakor erről nem döntöttek.

  • euroköteg

    Sok magyar állampolgár, pontosabban magyar adóügyi illetőségű magánszemély rendelkezik külföldi bankszámlával, részesedéssel külföldön alapított cégben, így az ebből származó kamat és osztalék adózásával sem árt tisztában lenni.

  • Számviteli tanácsadó

    Mekkora lehet az osztalék maximális nagysága? Mikor fizethetünk osztalékot? Melyek az osztalékfizetéssel kapcsolatos legfontosabb jogi és számviteli előírások?

  • pénz

    Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének kifizetése után sem lesz kevesebb a jegyzett tőkénél. 

  • paragrafus

    A munkahelyvédelmi akcióterv a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások helyzetén is könnyít a társasági és a számviteli törvény módosításával, a változások jórésze már hatályba is lépett. Az Adó szaklap 2012/14-15. száma külön mellékletben, példákkal illusztrálva segíti alkalmazni a munkahelyvédelmi akcióterv részletszabályait.

  • irat_akta

    A számviteli törvényben az idén több olyan új passzus lépett életbe, amelyek megkönnyítik a vállalkozások életét – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.

  • vonat

    A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítésével szinte minden munkáltató találkozik. Írásunk célja a legfontosabb szabályok bemutatása, így többek között a munkába járás és a hivatali üzleti utak elhatárolása.

  • euro

    A mindennapi könyvelés során gyakran felmerülő probléma a helyes árfolyam megválasztása, amihez a cég számviteli politikájában kell lefektetni az alapokat. Ezen túl vannak eszközök és források, amelyek deviza alapon kerülnek a könyvekbe, de mégsem tekintjük őket devizás tételeknek.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Miért jó a kérdés-válasz?

Adózási, számviteli és társadalombiztosítási témában kérdezhet elismert szakértőinktől, akik 5 munkanapon belül szakmai választ biztosítanak.

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén