Többlettel zárt az államháztartás szeptemberben: a szép adatok mögött a vártnál kevesebb céges adóbevétel és a reméltnél magasabb áfa- és jövedékiadó-befizetések állnak.

Tovább növelték az áfakulcsokat a világ kormányai, hogy bevételhez jussanak, és csökkentették a társasági adót, hogy új befektetőket vonzzanak az országukba – derül ki a KPMG éves Corporate and Indirect Tax Survey tanulmányából. A kormányok pénzéhsége abban érhető tetten, hogy a társaságiadó-kulcsok csökkentése lassult. „Magyarország a 27 százalékos áfával listavezetővé vált 2012-ben, de társasági adó tekintetében már közelebb állunk a globális átlaghoz” – fűzte hozzá az eredményekhez László Csaba, a KPMG szenior partnere.

Adószakmailag helytelen az a kibontakozó kormányzati alapvetés, hogy a jövedelemadóztatásban kevéssé jelenik meg a szociálpolitika, az árakat terhelő adókban viszont igen – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. A címzetes egyetemi tanár szerint a leszúrt cövekek pont nem jók: progresszív szja-ra és vagyonadóra volna szükség, de ez láthatóan tabu a kormányzatnak. Az új adók ötletdúsak, de a pénzügyi tranzakciós illeték felső határárának eltörlést megbánhatjuk.

Ötkulcsos áfa bevezetése jogilag nem lehetséges, áfaemelésre van mód, de az gazdaságilag káros. Vitatott, hogy helye van-e a magyar adórendszerben egy új, egyszerűsített adózási formának, de az valószínű, hogy azt nem a foglalkoztatottak számához érdemes kötni. A vagyonadó és a többkulcsos szja hozhatna érdemi többletbevételt a büdzsének, amely ezek hiányában csak a kiadások kemény csökkentésével tartható egyensúlyban. Adószakértőkkel beszélgettünk a magyar adórendszer alakításának lehetőségeiről.

Az adótörvények módosításának célja a jogharmonizáció, az adminisztrációs terhek csökkentése, és a gazdálkodó szervezetek működésének elősegítése – mondta Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára előterjesztői expozéjában az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat általános vitájának megnyitásakor az Országgyűlésben.

A válság beköszönte óta nőttek az áfakulcsok, idén átlagosan nőtt az EU-ban az szja-elvonás és a társaságiadó-elvonás mértéke is – derül ki az Eurostat friss adataiból. A GDP-arányos adóbevétel 2010-ben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a közösségen belül.

Az illetékszabályok változnak leginkább: a feleség is illetékmentesen örökölhet, a most sávosan progresszív illetéktáblákat lineáris, 18 százalékos kulcs váltja; a visszterhes vagyonszerzés 2 százalékos kulcsát eltörlik, maradna a magasabb 4 százalékos – többek között ez áll a kormány új törvénytervezetében. A csomag ezen túl változtatna az szja, az áfa, a jövedéki adó, és a társasági adó szabályozásán csakúgy, mint az adózás rendjéről szóló jogszabályon.

Míg a régió egyes országaiban a válság hatására a jövedelemadókat csökkenték, a fogalmi típusú adókat növelték, más országok éppen ezzel ellentétes stratégiát választottak – derül ki a Mazars legfrissebb, a közép-kelet európai országok adózási jellemzőit bemutató kiadványából. A magyar különadókat több ország másolta le, és a  nagyvállalatok adóelkerülésének visszaszorításában jók vagyunk – derült ki a tanácsadó cég sajtóbeszélgetésén.

Alacsony társasági adó, magas áfa, s komoly mértékű munkát terhelő adók – idén sem változtak a magyar és a román adópolitika alapvető stílusjegyei.

A személyi jövedelemadó bevallására egy hetük, a társasági adóval és számos más közteherrel történő elszámolásra pedig két és fél hetük maradt azoknak az adózóknak, akik még nem tettek eleget kötelezettségeiknek. Mindkét bevallás idén is számos buktatót rejteget, az odafigyelés tehát fokozottan ajánlott - hívja fel a figyelmet az RSM DTM friss blogbejegyzésében.