2018. évi adócsomag – Az Art itt nem művészetet jelent! Vagy talán mégis?!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2018-as adótörvény-változások alapvetően az adózás rendjének újraszabályozásáról szólnak, azonban ne feledkezzünk meg emellett az anyagi jogszabályokat érintő változásokról se. Módosul a Tao, Szja, Áfa tv, de változásokat hoz az új év a szocho, eho, reklámadó, termékdíj, illeték vonatkozásában is. Ezen változások egy része szintén az adózás rendjének újrakodifikálásával áll összefüggésben. 


I. Az adózás rendjével összefüggő szabályváltozások

Ugyan 2018-tól „átalakul” az adózás rendjének szabályozása a napokban kihirdetett új jogszabálycsomag alapján, azonban néhány új, és „az álló vizet felkavaró” jogintézménytől eltekintve mindez nem hoz érdemi változást az adózási eljárástípusok többségében. Adott esetben az új szabályok révén az adózók sokkal tudatosabb hozzáállását várja el a jogalkotó, amelynek természetesen alapja a szabályok ismerete, megfelelő értelmezése és alkalmazása. 

A jelenleg hatályos az adózás rendjéről szóló törvényt 2018. január elsejével három új váltja fel: 
1. az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (Art), 
2. az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (Air), illetve 
3. az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt). 

Az új Air-tól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatóak, az új Art nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik, illetve az Avt alapján a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság.

A fenti törvényeken túl számos jogintézményt kormány és miniszteri rendeletek szabályoznak majd részletesen; így ezen rendeletek ismerete is elengedhetetlen lesz az adózók számára. 

Változások az ellenőrzésekben

A kodifikációnak köszönhetően a korábbi hét ellenőrzési típussal szemben mindössze két ellenőrzésfajta marad 2018-tól: egyrészt az ellenőrzéssel lezárt időszakot teremtő adóellenőrzés, minek során az adóhatóság az adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja, másrészt a jogkövetési vizsgálat, aminek keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, illetve vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.

2018-tól kezdődően az adóhatóságot is kötni fogja egy objektív határidő, ami szerint az adóellenőrzés nem haladhatja meg a 365 napot. Megszűnnek az ellenőrzési határidőhöz kapcsolódó nyugvási okok is, így például a kapcsolódó vizsgálat, jogsegély, külföldi megkeresés időtartama alatt sem szünetel majd az ellenőrzési határidő. Megjegyezzük, az adóellenőrzési határidő indokolt esetekben továbbra is meghosszabbítható lesz, azonban még ekkor sem haladhatja meg a 365 napot. Ez viszont továbbra sem lesz jogvesztő, azaz ha az ellenőrzés bármilyen okból mégis elhúzódik, az nem jelenti, hogy az adóhatóság ne tehetne megállapítást.

Az új szabályozás egyértelműen az akár 5-7 évig is húzódó vizsgálatok elkerülését célozza. 

A bizonyítást illetően az adózók számára terhesebb szabályokat tartalmaz az új jogszabály. Alapvető változás, hogy az észrevétel lesz 2018-tól az új tények bemutatásának határköve: azaz új tény, körülmény, bizonyíték itt hivatkozható utoljára az ellenőrzésben. E határidőt követően sem az ellenőrzési, sem a hatósági eljárásban, sem egy esetleges új eljárásban a semmiségi okon kívül olyan új tényt/bizonyítékot már nem lehet előterjeszteni, aminek az adózó az I. fokú döntés meghozatala előtt a tudatában volt, és aminek közlésére őt az adóhatóság felhívta.

Ez a rendszer szintű változás sokkal tudatosabb adózói magatartást kíván meg már az adóellenőrzés és különösen az észrevételezés során.

Önellenőrzési szabályok változása

Pozitív változást hozhat az önellenőrzési szándék bejelentésének új lehetősége. Ezt ugyanazon időszakra és adónemre egy alkalommal lehet megtenni, következménye, hogy a bejelentéstől kezdve 15 napig nem indíthat ellenőrzést a NAV. 

Szintén változik az önellenőrzési pótlék tekintetében, hogy amíg eddig csak mérséklésre volt lehetőség, ezen túl annak elengedését is lehet majd kérni. 

Feltételes adóbírság 

A feltételes adóbírság egyfajta kedvezményként kíván funkcionálni: amennyiben az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 %-a alól.

Ez a lehetőség elsőre vonzónak tűnhet, azonban érdemes mérlegelni, hogy az elengedés fejében vajon megéri-e önként lemondani a jogorvoslati lehetőségekről – különösen, hogy a későbbiekben ez a döntés az adóhatóság számára hivatkozási alapot is adhat az adózó által korábban nem vitatott jogerős döntésére vonatkozóan.

Jövedelem letiltás – munkáltatói tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság felé

A jogszabályváltozások folytán a munkáltatóknak a jövedelem letiltás kapcsán már nem csak az érintett munkavállalót, hanem az adóhatóságot is tájékoztatnia kell. A letiltás kézbesítését követő 15 napon belül elektronikus úton kell majd bejelenteni a havonta letiltható jövedelem összegét, valamint a letiltást befolyásoló körülményeket, így különösen a folyósított jövedelem összegét, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokat. Ráadásul az ebben bekövetkezett változásokat is jelenteni kell majd 15 napon belül.

Ez a szabály 2018. január 1-jétől él, így a vállalkozások bérszámfejtő részlegeit illetve kollégáit fel kell készíteni a várható adminisztrációs többletmunkára.

Átmeneti rendelkezések – a jogszabályok alkalmazása

Az új szabályokat a 2018-as hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni. Részletes szabályok híján azonban ez számos kérdést vethet fel és jogbizonytalanságot okoz. 

Korábbi változások

A 2018. január 31-éig minden gazdasági társaságnak be kell jelentenie a NAV-hoz a külföldi pénzintézetnél vezetett, 2018. január 1-én élő valamennyi bankszámlája számát, illetve a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét és a számlanyitás, -megszüntetés napját is. Azokat, akik késve, hiányosan, vagy egyáltalán nem jelentik a külföldi bankszámlát, az adóhatóság 600 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatja.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az adófizetési biztosíték intézményének 2018-as bevezetésével kívánja szigorítani az adóregisztrációs eljárás szabályait a jogalkotó. Ha akár egy újonnan alakult cég akár egy meglévő vezető tisztségviselője vagy több mint 50%-os szavazati joggal rendelkező tagja egy korábban 1 millió Ft-nál nagyobb összegű adótartozással (legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó esetén 2 millió Ft) megszűnt cégben viselt döntési pozíciót, akkor a NAV a céget adófizetési biztosíték letételére kötelezheti. A fizetendő adófizetési biztosíték összegének el kell érnie a nyilvántartott adótartozás összegét. Az adófizetési biztosíték 12 hónapra szól, amely a lejáratkor – ha adófizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette – visszajár az adózónak.

II. Az egyes adónemeket érintő legfontosabb változások

Személyi jövedelemadó és járulékváltozások

A minimálbér összege 2018-tól bruttó 138.000 Ft lesz, míg a garantált bérminimum bruttó 180.500 Ft.

2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5% lesz, egységesen az egészségügyi hozzájárulás általános mértékével (eho) és a kifizetői egyszerűsített közteherviselési járulékkal (ekho). Az egyes meghatározott juttatások közterhe így 40,71%-ra csökken (43,66%-ról). Azokban az esetekben, amikor a magánszemély kötelezett a szocho, vagy az eho megfizetésére, és azt költségként nem tudja elszámolni, akkor a jövedelem 84%-át kell az adó alapjául szolgáló jövedelemnek tekinteni (a korábbi 82%-os szabály helyett).

Szintén jövő januárjától ingatlan bérbeadása esetén megszűnik a 14%-os EHO fizetési kötelezettség.

A szakképzési hozzájárulás alapnormatíva szerinti összege 480.000 Ft/fő/év-re csökken visszamenőlegesen 2017. január 1-ji hatállyal. Az év elejétől adódó különbözetet havi szinten önellenőrzés keretében, vagy a december havi bevallásban egy összegben lehet rendezni. 

Jövő év elejétől emelkedik a mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke. 2018. január 1-jétől a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60%-áig, a következő 24 hónapban a 40%-áig, majd a következő 12 hónapban a 20%-áig lesz adható. További könnyítést jelent, hogy a 60 km-es körzeten belüli lakástulajdon-tiltás csak akkor alkalmazandó, ha a munkavállaló a 60 km-en belül fekvő lakásnak több mint 50%-ban tulajdonosa. Azaz például, ha egy testvérpár ajándékba kapott egy lakást 50-50%-ban a szülőktől, ami a munkahelytől számítva 60 km-en belül van, akkor a munkáltató adómentesen biztosíthatja a munkavállalónak a mobilitási célú támogatást. A támogatás határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra is alkalmazható lesz. Fontos változás ezzel kapcsolatban, hogy a 24 hónapos időszak számítása 2018. január 1-jével újraindul.

 

A munkáltató adómentesen járulhat majd hozzá a munkavállalók hallgatói hiteltartozásának törlesztéséhez a diákot terhelő törlesztőrészlet erejéig, de maximum a minimálbér 20%-áig. Adómentesen biztosítható a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt a jogszabály alapján kötelezően, vagy a gyakorlati képzést végző szervezet saját döntése alapján adott nem pénzbeli juttatás; például étkezési, vagy utazási költségtérítés. 

Könnyítések várhatóak a saját autó használat költségtérítésében is. A saját és a házastárs autója mellett immár a közeli hozzátartozó tulajdonában álló (például a gyerek nevén tartott) személygépkocsi után is érvényesíthető lesz a költségtérítés. 

Új szabályok a társasági adóban 

A társasági adótörvényben több új adóalap- és adókedvezmény is bevezetésre került. 

Az elektromos töltőállomások adóalap kedvezménye az átmeneti rendelkezések értelmében már a 2017. június 30-át követően elkezdett beruházásokra is alkalmazható. 

A társasági adóról szóló törvény egyik 2017-es újítása a korai fázisú vállalkozások adóalap kedvezménye volt, amit sokan csak start-up kedvezményként ismerhetnek. 2018-tól megszűnik a kutató-fejlesztő kötelező foglalkoztatása, viszont 2017. december 9-től korai fázisú vállalkozás csak olyan cég lehet, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilvántartásba vesz. 

A társasági adó kapcsán kiemeljük, hogy az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezményének érvényesítéséhez a szabályok pontosítása érdekében egy külön kormányrendelet készült [176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet]. A szabályozás célja ugyanis az, hogy az energetikai audittal ellátott beruházások alapján minél szélesebb körben tudják az adózók ezt a célzott adókedvezményt igénybe venni. Figyelem, a kedvezményt nemcsak nagyvállalatok, hanem kis- és középvállalkozások is igénybe tudják venni pl. telephely fűtési rendszerének korszerűsítésére vagy szigetelésre.

A 2017. november 24-ét követően induló beruházásokra új fejlesztési adókedvezmény-típusokat is lehet majd alkalmazni. A termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás és az új eljárási innovációt eredményező induló beruházás a nagyvállalkozások számára is adókedvezménnyel kecsegtető lehetőséget jelent a Közép-magyarországi régióban.

Jelentős változások jönnek a transzferárazásban is. 2017. november 18-án hatályba lépett a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet, amely a transzferár-nyilvántartás készítésének új szabályait tartalmazza. A transzferár-nyilvántartásnak a 2018. adóévről kezdve már kötelezően egy fődokumentumból és egy helyi dokumentumból kell majd állnia, vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerinti önálló nyilvántartás készítésére többé nem lesz lehetőség. Emellett országonkénti jelentés készítését (Country–by–Country Report) is előírták a 750 millió konszolidált bevételt elérő multinacionális vállalatok számára. Ezzel összefüggésben minden ilyen multinacionális vállalatcsoport magyarországi tagja bejelentésre kötelezett 2017. december 31-éig. A bejelentési, változás-bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

2018. január 1-jétől, a bejelentett részesedés fogalma kiterjed a 10% alatti részesedésre is.

Még könnyebbé válik a látvány-csapatsport támogatásra vonatkozó rendelkezés. Ha azért nem sikerül az adóról rendelkezni, mert az adóelőleg, a feltöltés, vagy az adó megfizetése határidőben nem történt meg, akkor külön kérelemmel „megmenthető” a támogatás, ha a támogató fél maximum 15 napos késedelemmel megfizeti a hátralékot.

A munkavállalók számára bérlakás építése, vagy annak értéknövelése kapcsán felmerülő költségek is levonhatóak lesznek a társasági adó alapjából (dupla költség elszámolás lehetősége). 

A KIVA adókulcsa a korábbi tervekkel összhangban 2018. január 1-jétől 13%-ra csökken, az adónem kiváltja a vállalkozás nyeresége után fizetendő társasági adót (9%), valamint a munkavállalók bére után fizetendő szociális hozzájárulási adót (jövőre 19,5%) és a szakképzési hozzájárulást (1,5%). Ezáltal valós alternatívát jelent a nagyobb munkavállalói terhekkel rendelkező társaságok számára is. A magas bemeneti feltételeknek (50 fő alkalmazott és 500 milliós bevételi korlát, mindkét esetben a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számolni) köszönhetően a KIVA széles körben alkalmazható lesz. 

Az általános forgalmi adót érintő változások

Immár alig több mint fél év felkészülés maradt az online számla adatszolgáltatás bevezetésére. A 100.000 Ft áthárított áfát tartalmazó számlákra (ide értve a módosító és sztornó számlákat is) előírt tételes, valós idejű jelentési kötelezettség a jelenlegi tervek szerint 2018. július 1-jével lép majd hatályba. 

Az adatszolgáltatást főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat biztosítja majd, manuális beavatkozás nélkül. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kiállított számlák (azaz a kézi számlák) sem maradnak ki azonban. Ez utóbbi számlák vonatkozásában heti bejelentési kötelezettség terheli a számlakibocsátókat a 100.000-500.000 Ft közötti áthárított adótartalom esetén, míg napi az 500.000 Ft áfa tartalom felett.

 

Az adatszolgáltatás kiváltja a számlakibocsátói belföldi összesítő jelentést, de a számlabefogadóit nem. 

Bővül az 5%-os áfakör: az étkezőhelyi vendéglátás 2017-ben bevezetett 18%-os adókulcsa 2018. január 1-től 5%-ra csökken, továbbá a halhús (élve, fagyasztva, darabolva, filé formájában) és a sertés élelmezési célra alkalmas belsősége, vágási mellékterméke is 5%-os adókulcs alá tartozik majd.

Ezzel párhuzamosan, a korábbi terveknek megfelelően bevezetik a turizmusfejlesztési hozzájárulást is 2018. január 1-től az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom áfa nélküli ellenértéke alapján. Az adó mértéke 4%, a befizetési és bevallási gyakoriság az áfával megegyező, azok az adóalanyok pedig, akik áfa bevallásra nem kötelezettek, a követő év február 25-ig adnak számot a kötelezettségről.

A reklámadót érintő változások

A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is. 2017. július 1-től bevezetésre került a „kvázi” egykulcsos adó: 7,5%-os adómértékkel, amely ráadásul immár csak a reklámok valódi közzétevőire vonatkozik, hiszen a saját célú reklám adókötelezettsége megszűnt. 100 millió forint adóalapig továbbra is lehet adómentességet alkalmazni, azonban ez már ún. de minimis, azaz csekély összegű támogatásnak minősül. Ezt a korlátot nem adózónként, hanem egy és ugyanazon vállalkozásonként kell figyelembe venni, tehát a cégcsoporton belül már igénybevett támogatások értékét – országonként – össze kell számítani. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy az adómentesség fenti érvényesítése esetén is van adminisztratív teendő, ugyanis egy ún. „ex ante” nyilatkozatot kell benyújtani az adóhatóság felé.

Termékdíj 

2018. január 1-től változnak a termékdíj szabályai is. Jelentős változást eredményez a termékdíj köteles termékkör újra szabályozása: a reklámhordozó papírt leszámítva minden termékkört át kell ezért tekinteni. Változnak a termékdíj tételek is, például a szórakoztató elektronikai cikkek esetében 114 Ft, illetve a rádiótelefonok esetében 304 Ft helyett egységesen 57 Ft lesz a termékdíj mértéke. A gépjármű termékdíj átalány esetében is több kategóriával kell majd számolni és bizonyos esetekben az adómérték is változik. Ezen a területen új kedvezményeket is bevezetnek, amely a hibrid autók esetén 30%, a kizárólag elektronikus motor esetén pedig 50% mértékű.

Marad az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák adómentessége, azonban pontosabb fogalom meghatározással. Új, illetve pontosított fogalmak kerülnek bevezetésre az egyéni hulladékkezelés, az elektromos, elektronikai berendezés és az építési termék kapcsán is. A reklámhordozó papír fogalma szintén kiszélesedik, az 50%-os mentességi szabályt pedig a fogalmak közül ugyan kiveszik, ám az új mentesítő szabály továbbra is tartalmazza ezt a kedvezményt. A tankönyv, a könyv, és az állami, önkormányzati szervek és a közhasznú szervek kiadványai maradnak termékdíj-mentesek, ezért megrendelők kötelesek lesznek a nyomda irányába nyilatkozni az ilyen felhasználásról. A tankönyvhöz, könyvhöz vásárolt irodai papírra a vevő nyilatkozhat, így az ebből a célból vásárolt irodai papír után sem kell megfizetni a termékdíjat. A kereskedelmi csomagolás, mint külön kategória megszűnik, a normál csomagolás termékdíjtétele vonatkozik majd rá, kivéve, hogy a fém ital-csomagolószer önálló tételként jelenik meg (a záróelemet leszámítva) 57 Ft-os termékdíjtétellel.

A termékdíj átvállalás kapcsán pontosítják, hogy ha a kötelezett átalakul, egyesül, szétválik az átvállalás időszaka alatt, akkor új átvállalási szerződést kell kötni és ezt a dokumentumot nyilvántartásba is kell vetetni. Konkrét mulasztási bírság plafont vezetnek be továbbá a termékdíj tekintetében, amely 500 000 Ft. 

Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi adó terhére 2018-tól nem csak egészségmegőrző programot lehet majd szervezni, hanem egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának finanszírozására is lehet ennek érdekében felajánlást tenni. A két tétel együttesen nem lépheti túl a NETA 10%-át. A felajánlást a bevallással együtt kell megtenni.

A teljesség igénye nélkül talán ezek a legfontosabb változások, de a részletekben is ajánlott elmélyedni – és ez már majdnem művészet! Ehhez kívánunk Mindenkinek jó munkát és a közelgő ünnepekre minden jót!

A cikk szerzői:

Siklós Márta
vezető adótanácsadó, partner / LeitnerLeitner,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozatának elnöke,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója, valamint

Jancsa-Pék Judit
vezető adótanácsadó, partner / LeitnerLeitner,
a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesület Nemzetközi Adótagozatának elnöke

dr. Rácz Nóra
adótanácsadó manager / LeitnerLeitner


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).