A bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-korrekciók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adóalap korrekciós tételek bemutatását folytatva mostani cikkünkben a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-csökkentő és adóalap-növelő elszámolásokat ismertetjük.


Röviden összefoglalva a bejelentett részesedéssel kapcsolatban elérhető adóelőnyt elmondható, hogy társasági adózás szempontjából, amennyiben egy társaság részesedést szerez egy másik társaságban és ezt a részesedés szerzést a Tao. törvényben meghatározott feltételekkel bejelenti az adóhatóságnak, akkor a részesedés egy esetleges jövőbeli értékesítésével kapcsolatban elszámolt árfolyam-nyereség után nem kell társasági adót fizetnie. A Tao. törvény ezt a tényleges társasági adómentességet eredményező jogcímet a „bejelentett részesedés” fogalmi körében (a Tao. törvény 4. § 5. pontjában) nevesíti, azzal kapcsolatban számos feltételt és részlet szabályt határoz meg, az alábbiak szerint:

  • A belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben szerzett részesedést lehet bejelentett részesedésként kezelni – kivéve az ellenőrzött külföldi társaságban szerzett részesedést,

  • Legalább 10 százalék mértékű részesedés szerzést lehet bejelentett részesedésként kezelni; továbbá

  • Minden további megszerzett részesedés (illetve részesedés értékének a növekedése) bejelentett részesedésként kezelhető,

  • A 10 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 10 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz,

  • Az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 75 napon belül jelentheti be az adóhatóságnak (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését). E határidő elmulasztása jogvesztő, kimentési lehetőség nincs, azaz igazolási kérelem előterjesztésének ezzel kapcsolatban nincs helye. Szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja minősül, tehát a 75 napon belüli bejelentési határidő kezdő napját a cégbírósági bejegyzés napjától szükséges számítani. Cégbírósági bejegyzés hiányában szerzési időpontnak az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül.

  • A részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között kell, hogy nyilvántartsa, annak érdekében, hogy az értékesítéssel összefüggésben a társaság adóalap csökkentő tételt számolhasson el.

A bejelentett részesedés adójogi jogkövetkezményei:

  • Társasági adó szempontból az adózás előtti eredményt csökkenti, azaz társasági adóalap csökkentő tétel a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége (Tao. törvény 7.§ (1) bekezdés dz) pontja).

  • A bejelentett részesedéshez kapcsolódó értékvesztés és értékvesztés visszaírása társasági adóalap módosító tétel. (Ettől eltérően a nem bejelentett részesedésen elszámolt értékvesztés illetve annak visszaírása nem módosítja a társasági adó alapját.) A Tao. törvény 7.§ (1) bekezdés dz) pontja alapján társasági adóalap csökkentő tétel a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés. A Tao. törvény. 8.§ (1) bekezdés m) pont b) alpontja alapján társasági adóalap növelő tétel a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés.

  • Bejelentett részesedés kivezetésével kapcsolatban is társasági adóalap módosítási kötelezettség áll fenn. A Tao. törvény 7.§ (1) bekezdés dz) pontja szerint adóalap csökkentő tétel „a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része”. A Tao. törvény. 8.§ (1) bekezdés m) pont b) alpontja alapján adóalap növelő tétel „a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak (ideértve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is) az elszámolt bevételt meghaladó része”.

Ennek megfelelően tehát, ha a későbbi értékesítésen vagy apportáláson (kivezetésen) a társaság nyereséget ér el, akkor a nyereséggel csökkenti, ha pedig veszteséget kénytelen elszámolni, akkor a veszteséggel növeli a társasági adó alapját. Amennyiben például a bejelentett részesedés értéke 25.000.000 Ft, amelyet a társaság minden egyéb feltétel megtartása mellett 35.000.000 Ft-ért értékesít, akkor e keletkező 10.000.000 Ft-os árfolyamnyereséggel jogosult csökkenteni a társasági adó alapját. Ugyanakkor azonban, ha a társaság a bejelentett részesedést nem értékesíti, hanem apportálja és apport szerződés szerinti értéke 20.000.000 Ft, akkor a keletkező 5.000.000 Ft árfolyamveszteséggel növelnie szükséges a társasági adó alapját. Itt hívnánk fel a figyelmet a transzferárak kérdésére, tehát, ha a kivezetés, értékesítés kapcsolt vállalkozásnak történik, akkor annak szokásos piaci áron kell történnie, ellenkező esetben adóalap kiigazítás válhat szükségessé az elszámolt bevétel és a szokásos piaci árak megtartása mellett elszámolandó bevétel különbözetével.

A bejelentett részesedés kapcsán a részesedés szerzést szükséges bejelenteni, a részesedés értékének növekedését nem. Ezt több adóhatósági állásfoglalás is megerősíti, amelyet a 2014/59-es adózási kérdés az alábbi példával szemléltet.

„Ha „A” cég 30%-os mértékű (30 M Ft névértékű) bejelentett részesedéssel rendelkezik „B” cégben és a 2014. évben a – tagok által összesen 10 M Ft-tal történő – jegyzett tőke-emelésből „A” cég 5 M Ft-ot teljesít, akkor a részesedésének a mértéke marad 30%, miközben annak névértéke 35 M Ft-ra nő. Az „A” cég részesedésének ezt az 5 M Ft-os értéknövekedését nem kell bejelenteni (az bejelentett lesz), továbbá az [..]1 éves tartási idő az eredeti 30% szerzésének a napján kezdődik az 5 M Ft értéknövekedés tekintetében is.Ha azonban az „A” cég – a 30%-os, 30 M Ft névértékű bejelentett részesedésén felül – 2014-ben egy másik tag 5 M Ft névértékű részesedését szerzi meg és ezzel a részesedésének a mértéke 35%-ra nő, akkor ezt az 5 M Ft-nak megfelelő növekményt (5%-os részesedést), annak szerzését követő 75 napon belül be kell jelentenie ahhoz, hogy ez utóbbi is bejelentett részesedésnek minősüljön. Ez esetben az 1 éves tartási idő az 5 M Ft névértékű, 5%-os részesedés tekintetében annak megszerzése napján kezdődik.”

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Egy másik adóhatósági állásfoglalás pedig azt erősítette meg, hogy a társaság élhet a csökkentő tétel alkalmazásával, függetlenül attól, hogy a szerzést követő egy éven túl a bejelentett részesedés egészét értékesíti, vagy akár több részletben kerül sor az értékesítésre, s annak sincs jelentősége, hogy ennek következtében – utóbbi esetén – az adózó eszközei között nyilvántartott bejelentett részesedése” a törvényi minimum – így 10 % -os mérték alá esik, mivel az csak a részesedés megszerzésekor és egy éves tartás alatt feltétel.

A bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap kedvezmények, ahogyan a fentiekből is látható nagyon jó adótervezési lehetőséget biztosíthatnak a vállalkozások számára, így az egyes felvásárlások, részesedés szerzések megvalósítása során érdemes az adózási előnyökre is figyelemmel döntést hozni.

A cikk szerzője Dr. Petrányi Gábor és dr. Csernyák Szabolcs; mindketten a BDO Magyarország tax managerei. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.  


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).