A bíróság lassítja Párizs adóelkerülés elleni harcát

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A párizsi közigazgatási bíróság megsemmisítette a francia adóhatóság Google-lel szembeni, 1,115 milliárd eurós adóhiányt feltáró határozatát. A bíróság szerint a francia adóhatóság nem állapíthat meg adóhiányt, ha a Google az ír leányvállalatán keresztül értékesíti a hirdetési szolgáltatásait, és ha a francia munkatársak nem önállóan kezelik a francia hirdetéseket. Az ítéletre válaszul a francia kormány bejelentette, hogy nyitott a megállapodásra a Google-lel, de ettől függetlenül meg fogja fellebbezni a bíróság döntését. Nem a Google az egyetlen nagy multinacionális cég az új francia kormányzat kereszttüzében.

Miként arra a Le Monde felhívja a figyelmet, a bírósági döntés precedens értékű lehet, ha jogerőssé válik. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a kormányzatnak feltétlen érdeke a jogi lehetőségek kimerítése, remélve, hogy a következő lépésben nem a Google-nek kedvező ítélet születik. A nagy nemzetközi tech-cégek ugyanis hasonló struktúrákkal dolgoznak, mint a Google, és a francia adóhatóság mindegyikükön keres némi adóhiányt.

Nem is keveset: ha csak a Google-lel szembeni megállapítás összegét nézzük, az az idei állami költségvetési megszorítások mintegy negyedét fedezhetnék (az új kormányzatnak 4,5 milliárd eurót kellett találnia a 3%-os hiánycél tartásához). Augusztus utolsó napján jelent meg például a hír, hogy a Microsoftnál sem kicsi, 600 millió eurós adóhiányt talált az adóhatóság; és igen, a Microsoft ugyancsak az alacsony társasági adózású Írországból szervezi európai tevékenységét.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

Az új francia kormány egyébként több alkalommal jelezte, hogy elégedetlen ezzel a Franciaországnak nyilvánvalóan kedvezőtlen helyzettel. Nagy visszhangot kapott például az a parlamenti felszólalás, melyben Bruno Le Marie gazdasági miniszter kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az online platformok, így például a szállásmegosztó Airbnb által fizetett franciaországi adó mértékét. Utóbbi cég 10 milliós felhasználói száma ellenére alig 100 000 eurónyi adót fizetett 2016-ban, a jelenlegi jogi keretek között, úgy tűnik egyébként, teljesen legálisan. Az viszont a tudósításokból nem derül ki pontosan, hogy a jövedelmek nagy részét zsebre tevő szállásadó magánszemélyek mennyi adót fizettek be az airbnb-s lakáskiadások után, pedig a teljes képhez erre az információra is szükség lenne.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság – egyébként francia – gazdasági ügyekért felelős biztosa sokkolónak nevezte az Airbnb által Franciaországban fizetett adó mértékét, és a közös európai társasági adóalap megalkotására hívott fel. Az Európai Bizottság egyébként ugyancsak „jogi harcban áll” a nagy multinacionális cégekkel és a nekik – a Bizottság szerint szabálytalan – adókedvezményeket nyújtó tagállamokkal.

Bruno Le Maire azt is bejelentette, hogy szeptember 15-ig, az unió következő témába vágó tanácsüléséig Németországgal közösen igyekeznek kialakítani egy új javaslatot az olyan online platformok adóelkerülő technikái ellen, mint például az Airbnb. A francia gazdasági miniszter elismerte, hogy az Európai Bizottság és az OECD is foglalkozik a témával, de szerinte ezek a reformtörekvések túl lassan haladnak és túl bonyolultak. Mint mondta, a franciák azt szeretnék, hogy a közös javaslatból mielőbb bizottsági előterjesztés készüljön, és az állam- és kormányfők már decemberben tárgyalhassanak a témáról. Az online platformok francia forgalom utáni megadóztatása szerepel Emmanuel Macron elnöki programjában. Így ezzel a bejelentéssel a francia gazdasági miniszter azon elnöki program megvalósításához is hozzájárul, melynek része a „védelmező Európa” gondolata.

Az elnöki program megvalósítása előtt azonban – a francia bíróságokon kívül – más akadályok is állnak, első helyen azoknak az államoknak az érdeke, akik alacsony társasági adókulcsuk révén profitálnak a jelenlegi helyzetből. A franciák azonban nemcsak európai, hanem hazai viszonylatban is gondolkodnak az – akár – egyoldalú, önálló megoldáson. Egyes, egyébként cáfolt sajtóinformációk szerint például létezik egy olyan javaslat is a francia pénzügyminisztériumban, amely az adatszerzés- és gyűjtés alapján adóztatná ezeket a cégeket, azaz új jogalapot kreálna az adókivetéshez...

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

  • Fotó: shutterstock

    A tavalyi és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évet érintően is nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.