A bizalmi vagyonkezelés az adócsalás fellegvára?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új Ptk. által meghonosított bizalmi vagyonkezelési szerződés mintájául az angol jogban kialakultak trustok szolgáltak, amelyek eredetileg a feudális világ adótervezési eszközei voltak. E múlt napjainkban is sok – elsősorban kontinentális jogrendszerű országban – bélyegzi meg a trustok megítélését annak ellenére, hogy az angolszász és vegyes jogrendszerű országokban elért sikerek hűen mutatják megbízhatóságukat.

Hazánkban sincs ez másképp, hiszen a jogászi szakmából sokaknak akadnak fenntartásai az új jogintézménnyel mind jogalkotói, mind jogalkalmazói szinten. A következőkben ezért néhány gyakori aggályt és nehézséget veszünk górcső alá, és próbáljuk meg objektív oldalról megvizsgálni az általuk hordozott kockázatokat.

Adóztatási kérdések

A trustok bevezetése mögött komoly (feudális) adózási megfontolások álltak. Napjainkban hasonlóképpen kedvező hátteret nyújtanak az offshore országok trust-megoldásai. Ugyanakkor nem kétséges az sem, hogy egy adókedvezményekkel megspékelt konstrukció lényeges előnyöket kínálhat a bizalmi vagyonkezelést választóknak akár az állam vagy más jogi eszközök rovására. Ennek azonban egyáltalán nem szükséges így lennie.
A bizalmi vagyonkezelést meg lehet közelíteni adósemleges oldalról is, biztosítva így, hogy az intézményt ne az elérhető adóelőnyök miatt vegyék igénybe, hanem azok miatt a jogi hasznok miatt (pl. rugalmasság, professzionális vagyonkezelés biztosítása, örökléstervezés), amelyek a kodifikáció alapjául szolgáltak.

Egy adósemleges koncepcióból kiindulva elkerülhetővé válik, hogy az állam adóbevételei csökkenjenek a bizalmi vagyonkezelés bevezetésével, sőt a kettős adóztatás elkerülését biztosító nemzetközi egyezmények, valamint a trustokra alkalmazandó jogról és az elismerésükről szóló 1985-ös Hágai Egyezményhez történő esetleges jövőbeli csatlakozásunk kapcsán akár még külföldi vagyonok Magyarországra vonzása is elképzelhető, amely pedig az állam adóbevételeinek szignifikáns emelkedésével járhat együtt.

A vagyonkezelők „uralma”

A bizalmi vagyonkezelésbe adással a vagyonkezelő polgári jogilag teljes tulajdont szerez a rábízott vagyontárgyak felett. A vagyonkezelő tulajdonszerzése sokakból azért vált ki ellenérzést, mert túlságosan erősnek és korlátlannak érzik a vagyonkezelő pozícióját. A vagyonkezelő szerepköre valóban komoly felkészültséget és szakértelmet igényel nemcsak a tekintetben, hogy értenie kell a rábízott vagyon működtetéséhez és gyarapításához, de – a várható számviteli stb. részletszabályok függvényében – nyilvántartás-vezetési és elszámolási, tájékoztatási feladatokat is hatékonyan kell tudnia ellátni.

Már maga a Ptk. is hatásos fegyvereket ad a vagyonrendelő és a kedvezményezett kezébe (pl. fokozott vagyonkezelői felelősség, visszakövetelési jog a vagyonrendelő és a kedvezményezett számára stb.) a vagyonkezelői dominancia ellensúlyozására, szükséges azonban a vagyonkezelők alanyi körének is a korlátozása. Járható útnak az látszik, ha az üzletszerűen végzett vagyonkezelést állami felügyelet alá vonjuk, a vagyonkezelőkkel szemben képesítési követelményeket támasztunk, és – jogalkotói megfontolás függvényében – felelősségbiztosítás kötését írjuk elő. Ebben az esetben biztosítani lehetne, hogy csak megfelelő háttérrel rendelkező személyek lássanak el üzletszerű vagyonkezelést. Közvetetten ez hozzájárulna a vagyonkezelői tisztség tekintélyének és megbecsültségének kiépüléséhez, és elősegítené, hogy a jogintézménnyel szembeni fenntartások hamarabb erodálódjanak.

Kérdéses azonban, hogy mennyire célszerű tágra vonni a vagyonkezelőkkel szembeni közjogi felügyeletet. A bizalmi vagyonkezelést sok országban használják „otthoni” célokra, azaz gyakran valamely családtag vagy a család bizalmasa kezeli a családi vagyont (hasonlóan a régi hitbizományokhoz). Különösen hasznos ez olyankor, ha a kedvezményezett kiskorú. Ezt a lehetőséget továbbra is nyitva kellene hagyni bárki számára, ellenkező esetben ugyanis megfosztanánk jogrendszerünket egy olyan intézménytől, amely egyszerűbbé és rugalmasabbá teszi a családi vagyonnal történő gazdálkodást. Mindez különösebb társadalmi kockázattal sem járna, hiszen az igazán nagy vagyontömegeket mozgató – és kockázati szempontból is jelentős – professzionális és üzleti vagyonkezelés állami felügyelet alatt maradna.

További lépések

A korábbiakban felvetett problémák elemzése kapcsán az látható, hogy a bizalmi vagyonkezelés beilleszthető szervesen Magyarország jogrendjébe, és léteznek olyan megoldások, amelyekkel hatékonyan kezelhetők a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló intézményekkel szükségszerűen összekapcsolódó kockázatok. A legfontosabb első körben az, hogy az Országgyűlés fogadjon el a bizalmi vagyonkezelés semleges adóztatására vonatkozó részletszabályokat, valamint határozza meg a vagyonkezelők lehetséges körét. Ezt követően el kellene fogadni a további járulékos számviteli részletszabályokat.

Végezetül pedig nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a bizalmi vagyonkezelés bevezetése szükségszerűen le kell, hogy csapódjon egyéb jogszabályokban is, pl. az ingatlan-nyilvántartási vagy a csődtörvényben. Az utóbbihoz kapcsolódó példa, hogy az új Ptk. kimondja például a kezelt vagyon elkülönülését a vagyonkezelő személyes vagyonától, valamint az általa kezelt egyéb vagyonoktól, de ezt egy jogi személy vagyonkezelő esetében a csőtörvény egyáltalán nem követi le. Mi történik, ha felszámolás alá kerül a vagyonkezelő? Hogy vihető végig a bizalmi vagyonkezelés a felszámolási eljáráson? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell még választ találnia a jogalkotónak 2014. március 15-ig.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO - Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:
  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Ha a járulékos szabályok kialakítása a fentiek figyelembevételével, sikeres keretek között történik meg, akkor Magyarország gyarapodhat egy olyan intézménnyel, amely nemcsak jogrendszerünk rugalmasabbá tételére, a külföldi tőke hazánkba hozatalára vagy éppen az állami adóbevételek növelésére lesz alkalmas, de kézzelfogható lehetőségeit és eredményeit széles társadalmi rétegek élvezhetik közvetlenül. Jelenleg ráadásul nincs még egy olyan jogintézmény, amelynek bevezetésére rövid időn belül egy teljesen új, jövedelmező üzletág tud ráépülni. Nincs más hátra tehát, mint hogy vigyázó szemeinket a jogalkotás folyamatára vessük, és bízzunk benne, hogy rövidesen megláthatjuk a bizalmi vagyonkezelés végleges arcát.

A cikk szerzője: dr. Illés István, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • ügyvéd

    2014. március 15-én lép hatályba az új Polgári törvénykönyv. Alábbi cikkünkben a kötelmi jog egyes új jogintézményei és fontosabb tartalmi változásai közül mutatunk be néhányat közelebbről, figyelemmel ezek adózási következményeire is.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.