A bizalmi vagyonkezelés az adócsalás fellegvára?

Az új Ptk. által meghonosított bizalmi vagyonkezelési szerződés mintájául az angol jogban kialakultak trustok szolgáltak, amelyek eredetileg a feudális világ adótervezési eszközei voltak. E múlt napjainkban is sok – elsősorban kontinentális jogrendszerű országban – bélyegzi meg a trustok megítélését annak ellenére, hogy az angolszász és vegyes jogrendszerű országokban elért sikerek hűen mutatják megbízhatóságukat.

Hazánkban sincs ez másképp, hiszen a jogászi szakmából sokaknak akadnak fenntartásai az új jogintézménnyel mind jogalkotói, mind jogalkalmazói szinten. A következőkben ezért néhány gyakori aggályt és nehézséget veszünk górcső alá, és próbáljuk meg objektív oldalról megvizsgálni az általuk hordozott kockázatokat.

Adóztatási kérdések

A trustok bevezetése mögött komoly (feudális) adózási megfontolások álltak. Napjainkban hasonlóképpen kedvező hátteret nyújtanak az offshore országok trust-megoldásai. Ugyanakkor nem kétséges az sem, hogy egy adókedvezményekkel megspékelt konstrukció lényeges előnyöket kínálhat a bizalmi vagyonkezelést választóknak akár az állam vagy más jogi eszközök rovására. Ennek azonban egyáltalán nem szükséges így lennie.
A bizalmi vagyonkezelést meg lehet közelíteni adósemleges oldalról is, biztosítva így, hogy az intézményt ne az elérhető adóelőnyök miatt vegyék igénybe, hanem azok miatt a jogi hasznok miatt (pl. rugalmasság, professzionális vagyonkezelés biztosítása, örökléstervezés), amelyek a kodifikáció alapjául szolgáltak.

Egy adósemleges koncepcióból kiindulva elkerülhetővé válik, hogy az állam adóbevételei csökkenjenek a bizalmi vagyonkezelés bevezetésével, sőt a kettős adóztatás elkerülését biztosító nemzetközi egyezmények, valamint a trustokra alkalmazandó jogról és az elismerésükről szóló 1985-ös Hágai Egyezményhez történő esetleges jövőbeli csatlakozásunk kapcsán akár még külföldi vagyonok Magyarországra vonzása is elképzelhető, amely pedig az állam adóbevételeinek szignifikáns emelkedésével járhat együtt.

A vagyonkezelők „uralma”

A bizalmi vagyonkezelésbe adással a vagyonkezelő polgári jogilag teljes tulajdont szerez a rábízott vagyontárgyak felett. A vagyonkezelő tulajdonszerzése sokakból azért vált ki ellenérzést, mert túlságosan erősnek és korlátlannak érzik a vagyonkezelő pozícióját. A vagyonkezelő szerepköre valóban komoly felkészültséget és szakértelmet igényel nemcsak a tekintetben, hogy értenie kell a rábízott vagyon működtetéséhez és gyarapításához, de – a várható számviteli stb. részletszabályok függvényében – nyilvántartás-vezetési és elszámolási, tájékoztatási feladatokat is hatékonyan kell tudnia ellátni.

Már maga a Ptk. is hatásos fegyvereket ad a vagyonrendelő és a kedvezményezett kezébe (pl. fokozott vagyonkezelői felelősség, visszakövetelési jog a vagyonrendelő és a kedvezményezett számára stb.) a vagyonkezelői dominancia ellensúlyozására, szükséges azonban a vagyonkezelők alanyi körének is a korlátozása. Járható útnak az látszik, ha az üzletszerűen végzett vagyonkezelést állami felügyelet alá vonjuk, a vagyonkezelőkkel szemben képesítési követelményeket támasztunk, és – jogalkotói megfontolás függvényében – felelősségbiztosítás kötését írjuk elő. Ebben az esetben biztosítani lehetne, hogy csak megfelelő háttérrel rendelkező személyek lássanak el üzletszerű vagyonkezelést. Közvetetten ez hozzájárulna a vagyonkezelői tisztség tekintélyének és megbecsültségének kiépüléséhez, és elősegítené, hogy a jogintézménnyel szembeni fenntartások hamarabb erodálódjanak.

Kérdéses azonban, hogy mennyire célszerű tágra vonni a vagyonkezelőkkel szembeni közjogi felügyeletet. A bizalmi vagyonkezelést sok országban használják „otthoni” célokra, azaz gyakran valamely családtag vagy a család bizalmasa kezeli a családi vagyont (hasonlóan a régi hitbizományokhoz). Különösen hasznos ez olyankor, ha a kedvezményezett kiskorú. Ezt a lehetőséget továbbra is nyitva kellene hagyni bárki számára, ellenkező esetben ugyanis megfosztanánk jogrendszerünket egy olyan intézménytől, amely egyszerűbbé és rugalmasabbá teszi a családi vagyonnal történő gazdálkodást. Mindez különösebb társadalmi kockázattal sem járna, hiszen az igazán nagy vagyontömegeket mozgató – és kockázati szempontból is jelentős – professzionális és üzleti vagyonkezelés állami felügyelet alatt maradna.

További lépések

A korábbiakban felvetett problémák elemzése kapcsán az látható, hogy a bizalmi vagyonkezelés beilleszthető szervesen Magyarország jogrendjébe, és léteznek olyan megoldások, amelyekkel hatékonyan kezelhetők a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló intézményekkel szükségszerűen összekapcsolódó kockázatok. A legfontosabb első körben az, hogy az Országgyűlés fogadjon el a bizalmi vagyonkezelés semleges adóztatására vonatkozó részletszabályokat, valamint határozza meg a vagyonkezelők lehetséges körét. Ezt követően el kellene fogadni a további járulékos számviteli részletszabályokat.

Végezetül pedig nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a bizalmi vagyonkezelés bevezetése szükségszerűen le kell, hogy csapódjon egyéb jogszabályokban is, pl. az ingatlan-nyilvántartási vagy a csődtörvényben. Az utóbbihoz kapcsolódó példa, hogy az új Ptk. kimondja például a kezelt vagyon elkülönülését a vagyonkezelő személyes vagyonától, valamint az általa kezelt egyéb vagyonoktól, de ezt egy jogi személy vagyonkezelő esetében a csőtörvény egyáltalán nem követi le. Mi történik, ha felszámolás alá kerül a vagyonkezelő? Hogy vihető végig a bizalmi vagyonkezelés a felszámolási eljáráson? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell még választ találnia a jogalkotónak 2014. március 15-ig.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO - Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:
  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Ha a járulékos szabályok kialakítása a fentiek figyelembevételével, sikeres keretek között történik meg, akkor Magyarország gyarapodhat egy olyan intézménnyel, amely nemcsak jogrendszerünk rugalmasabbá tételére, a külföldi tőke hazánkba hozatalára vagy éppen az állami adóbevételek növelésére lesz alkalmas, de kézzelfogható lehetőségeit és eredményeit széles társadalmi rétegek élvezhetik közvetlenül. Jelenleg ráadásul nincs még egy olyan jogintézmény, amelynek bevezetésére rövid időn belül egy teljesen új, jövedelmező üzletág tud ráépülni. Nincs más hátra tehát, mint hogy vigyázó szemeinket a jogalkotás folyamatára vessük, és bízzunk benne, hogy rövidesen megláthatjuk a bizalmi vagyonkezelés végleges arcát.

A cikk szerzője: dr. Illés István, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza

Kapcsolódó cikkek

  • ügyvéd

    2014. március 15-én lép hatályba az új Polgári törvénykönyv. Alábbi cikkünkben a kötelmi jog egyes új jogintézményei és fontosabb tartalmi változásai közül mutatunk be néhányat közelebbről, figyelemmel ezek adózási következményeire is.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • webshop

    Az idei év első fél évében 21 százalékkal nőtt a magyar webshopok külföldi PayPal forgalma az előző év azonos időszakához képest - közölte az online pénzügyi szolgáltató. A legkeresettebb kategóriák között a számítógépes játékok, az autóalkatrészek, a szórakoztató-elektronikai készülékek, a divatcikkek, az utazási szolgáltatások és a szoftverek is megjelentek.

     

  • ingatlan_kulcs

    A rövid távú diszkont-kincstárjegyhez képest idén már 5 százalékos hozamprémium érhető el az új lakásokon, de használt lakásokat még nem érdemes befektetési céllal vásárolni - állítja az MNB honlapján megjelent tanulmány.

  • ötlet, lámpa, villanykörte, sor, egyedi

    A múlt év őszihez képest 5,7 százalékkal kevesebb összeg szerepelhet szeptembertől a villanyszámlán - a rezsicsökkentésről februárban hozott törvénynek ez az előírása szeptember 1-jén lép hatályba.

  • nyugdíj

    Az alapítvány elcsalta az idősek házi gondozására kapott állami támogatást.

  • iratok dobál

    A munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés leggyakoribb formája az, hogy a munkavállaló nem tesz írásos megszüntető nyilatkozatot, nem tölti le a felmondási időt, hanem egyszerűen csak nem jelentkezik többet a munkáltatónál, eltűnik. A váratlanul távozó munkavállaló persze sok fejfájást okozhat a munkáltatónak. Tekintsük át, hogyan kezelhető ez a kellemetlen helyzet!

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés