A céges telefon költségeiről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az elmúlt évek során a cégek rájöttek, hogy a telefonköltség adómentességének biztosítása rengeteg adminisztrációs munkával és pluszköltséggel jár. A különböző vállalatok többféle védekezési eljárást találtak ki az egyszerűbb szabálykövetés érdekében. Most a megszokott gyakorlatokat és a törvényi szabályozást is ismertetjük.

Néhány éve már ritkán jelenik meg írás a vállalkozás tulajdonában lévő telefon költségeinek elszámolásáról, mert egyszerűen megszoktuk a kissé macerás szabályozást.

Magyarországon tipikusnak mondható, hogy a magánszemélyek mindennapi kiadásaikat igyekeznek a cégből finanszírozni. Ha többet járnánk Nyugat-európai városokba és beszélgetnénk az ott élő emberekkel, akkor azt tapasztalhatnánk, hogy az országok nagyobb részében egészen másként gondolkodnak. Nem keverik a magáncélú kiadásokat a munkatevékenység költségeivel. (Igaz viszont, hogy jobban is keresnek nálunk.)

Hazánkban a 2000-es évek második felétől az államigazgatás többféle bonyolult szabályt alkotott a magáncélú költségek vállalkozásban történő elszámolásának megakadályozására. Ez tovább bonyolította az adórendszert, és bár egy-két előírás szellemes volt, de nem hiszem, hogy értékelhető eredményt hozott.

Tanulmányi szerződés - 2016.09.01.

Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
Amikor a munkavállaló tanul: Kell szabadságot kivenni? Ki fizeti a tanulmányi költségeket?
Ami ne maradjon ki a tanulmányi szerződésből
Mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
A tanulmányi szerződés megszegésének jogkövetkezményei

Előadók: Dr. Kártyás Gábor és Balogh Mónika

További részletek >>

Az elmúlt évek során a cégek rájöttek, hogy a telefonköltség adómentességének biztosítása rengeteg adminisztrációs munkával és pluszköltséggel jár. Sok helyen munkaerőt kellett felvenni a telefonszámlák ellenőrzése és kigyűjtése, telefonkönyvek vezetése miatt. A különböző vállalatok többféle védekezési eljárást találtak ki az egyszerűbb szabálykövetés érdekében.

Van olyan cég, amely szabályzatokkal és folyamatleírásokkal körbebástyázta magát, kizárva a magánhasználatot.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény VII. fejezete tartalmazza az adó levonhatóságának szabályait. A 120.§ kimondja, hogy az adózó akkor vonhatja le az előzetesen felszámított (rá áthárított) általános forgalmi adót, ha a beszerzett terméket vagy szolgáltatást az adóköteles bevételszerző tevékenységéhez használja fel.

Amennyiben az adóköteles gazdasági célú felhasználás csak részben valósul meg, akkor a levonási jog is csak részben illeti meg az adóalanyt.

Konkrét levonási tiltás szerepel az áfa törvény 124.§-ának (3) bekezdésében. Az általános levonási korlátozásoktól függetlenül sem vonható le

a) a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),

b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),

c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)

terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.

Elárulom, hogy a cégek nem gyűjtögetik az SZJ számok adatait a telefonszámlából, - amelyet a nagyobb szolgáltatók korrekt módon feltüntetnek, - hanem a teljes számla végösszegét osztják meg 70-30%-ra. Inkább levonható áfát veszítenek.

Az állami adóhatóság értelmezése szerint a gazdálkodási tevékenységet szolgáló telefonszolgáltatás áfájának is csak a 70%-a helyezhető levonásba. Ez alól a 30%-os levonási tiltás alól abban az esetben lehet mentesülni, ha a telefonszolgáltatás teljes ellenértékének legalább 30%-a továbbszámlázásra kerül (lásd az áfa törvény 125.§ 1. bek. e. pontját). Ha ez az értelmezés helytálló, akkor a telefon magáncélú használatát mindenképpen ki kell gyűjtenie a vállalkozásoknak.

Nevetséges az egész, úgy ahogy van!

A néhány fős mikro-vállalkozásoknak nincs kapacitásuk a telefonszámlákból történő gyűjtögetésre. Könnyű belátni, hogy a külsős könyvelőnek sincs erre ideje.

Az lett a megoldás, hogy a gyakorlatban a telefonszámlák áfájából egyetlen fillért sem állítanak be a bevallásba levonható adóként. Inkorrekt szabály, veszteség a kisvállalkozónál, mert nem kapja vissza a kifizetett áfát.

Az egyéni vállalkozó pedig semmiképpen nem töltheti napjait a telefonköltség kigyűjtésével a számlarészletező alapján, hiszen dolgoznia kell. Sőt telefonkönyvet sem fog írni a saját hívásairól. Ezért kitalálták, hogy inkább nem számolnak el telefonköltséget a vállalkozásban. Csak arra kell vigyázniuk, hogy a tárgyi eszközeik között se szerepeljen telefonkészülék.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Érdekes, hogy még senkinek sem jutott eszébe, hogy az ilyen szabályok csalásra ösztönöznek.

A számviteli törvény közvetített szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseiből következik, hogy vagy az egész telefonszolgáltatást valaki más részére közvetítjük, vagy annak egy részét, de mérhető módon. Hangsúlyozom, tételes továbbszámlázásról van szó ilyenkor, nem pedig egy vélelmezett összegről (30% ?).

Megjegyzem még, hogy amennyiben a telefont bizonyíthatóan nem használják magáncélra, csak hivatalos beszélgetéseket folytatnak rajta, akkor is igaz, hogy a számla előzetesen felszámított általános forgalmi adójának 30%-át nem vonhatjuk le a bevallásunkban.

Na és akkor még itt van az szja törvény.

2011-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70.§-a értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül, a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatásokat hívjuk együttesen telefonszolgáltatásnak,) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

Itt a közterhek a kifizetőt (munkáltatót) terhelik.

A juttatás értékének 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a cégnek.

Egyes cégek ezt a problémahalmot úgy próbálják megoldani a telefonszámla kigyűjtése nélkül, hogy 30%-nyi áfát nem vonnak le, és bruttó 30% után befizetik a közterheket.

Nem érti senki, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai között semmilyen összefüggés nincs.

Az szja törvény szerint, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

a) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának,

b) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Kilenc egészségügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés 141 igen, 24 nem szavazattal és nyolc tartózkodással: egyértelműsítették a betegadatokhoz hozzáférést - a kezelőorvos nem továbbíthatja és nem használhatja más célokra a betegek személyes adatait -, továbbá rögzítették, hogy a kezelőorvosoknak 2 órán belül igazolniuk kell a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedéseket.

  • felhő

    Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.

  • Parlament

    Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

  • lakás

    Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.