A CSOK igénybevételének eljárási szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben összegyűjtöttük, mit kell tudni a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséhez.
A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozóan kettő rendeletet kell szem előtt tartani, egyrészt az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016.(II.10.) számú Korm.rendeletet, másrészt a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 16/2016. (II.10.) számú Korm.rendeletet, ugyanis ezek tartalmazzák azokat az eljárási szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy a benyújtott CSOK igénylésnek milyen elvárásoknak kell megfelelnie.
Ezért a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (a továbbiakban: CSOK) kizárólag olyan hitelintézettől igényelhető, amely teljesíti a rendeletben foglalt kötelezettségeit. Tehát a támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását a rendeletnek megfelelő hitelintézet végzi. A CSOK iránti kérelem benyújtásakor a rendelet szerinti feltételek meglétét a támogatást folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.
A bank bírálati díjat kérhet
A hitelintézet a támogatott személytől a CSOK- ra való jogosultság elbírálásért díjat kérhet, amely a CSOK összege 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint lehet. A bírálati díj azonban az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazza.
A fentiek alól kivételt jelent, ha a támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, mert ebben az esetben a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
A kérelem benyújtásának határideje
A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet új, vagy használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, bővítés esetén a munkálatok megkezdése előtt, valamint építés esetén a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.
A fenti határidő betartása nagyon lényeges szempont, ugyanis a határidő lejártát követően az igénylő már nem tarthat igényt a családi otthonteremtési kedvezményre.
A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A kérelem benyújtásának minősül az is, ha a kérelmet és a becsatolt dokumentumokat a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatást is nyújt a kérelem elbírálásának várható időtartamáról.
Hitel nélkül is lehet igényelni
Természetesen a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül is meg tudja valósítani.
Azonban ha az igénylő a CSOK mellett kölcsönt is szeretne igénybe venni, úgy a családi otthonteremtési kedvezmény is kizárólag abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.
Arra is van lehetőség, hogy az igénylő két különböző hitelintézettől igényelje a Családi Otthonteremtési Kedvezményt és a lakáscélhoz szükséges hitel összegét, azonban ebben az esetben be kell mutatnia a CSOK- ot nyújtó hitelintézetnek a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt. A sorrend sem mindegy, hiszen a kölcsön folyósítása meg kell hogy előzze a CSOK folyósítását.
Amennyiben az igénylő rendelkezik a CSOK- on kívül egyéb lakáscélú állami támogatással is, akkor fontos, hogy a hitelintézetek együttműködjenek, amelynek egyik leglényegesebb része, hogy elfogadják a másik hitelintézetnek már benyújtott számla másolatát is. Ilyen egyéb lakáscélú állami támogatás körébe tartozhat a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, valamint a lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.
Amennyiben azonban a fiatal házaspár megelőlegező CSOK- ot vesz igénybe, abban az esetben a kormányhivatal igazolására is szükség van, amely azt bizonyítja, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján a fiatal házaspár lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Ezt az igazolást a hitelintézet részére az igényléskor szintén be kell mutatni.
A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni
- a) személyazonosságot és életkort: személyi igazolvánnyal,
- b) bejelentett lakóhelyet és személyi azonosítót: lakcímkártyával
- c) három hónapot meghaladó tartózkodás jogát: regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,
- d) a bevándorolt-, a letelepedett-, a menekült-, és a hontalan jogállást: arra vonatkozó engedéllyel, személyazonosító igazolvánnyal, határozattal
- e) azt a tényt, hogy az igénylő csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt: büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal,
- f) házasságot: anyakönyvi kivonattal,
- g) gyermek születését: anyakönyvi kivonattal; elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését: jogerős bírósági ítélettel; örökbefogadást: a gyámhatóság engedélyező határozatával,
- h) gyermek halva születését: a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal,
- i)gyermek fogyatékosságát vagy többszörös és összetett betegségét: a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással,
- j) saját és gyermeke adóazonosító jelét: adóigazolvánnyal,
- k) várandósság betöltött 24. hetét: várandósgondozási könyvvel,
- l) megváltozott munkaképességű személlyé válást: orvos szakértői szerv igazolásával,
- m) közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát: teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal; elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését: jogerős ítélet bemutatásával,
- n) a 30. § (1) bekezdésében, a 31. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat: az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított igazolással,
- o) köztartozásmentességet: a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szerepléssel, vagy nemleges együttes adóigazolással,
- p) középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást: az intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,
- q) felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást: az intézmény által kiállított igazolással,
- r) azt a tényt, hogy az eladó nem közeli hozzátartozója, vagy élettársa az igénylőnek; illetve a gazdálkodó szervezet eladóval az igénylő nem áll tulajdonosi kapcsolatban: az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával,
- s) tulajdonjog fennállását: 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal; tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot: adásvételi szerződéssel és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal,
- t) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet:
- ta) az egyszerű bejelentés másolatával és az annak mellékletét képező dokumentációval,
- tb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és
- tc) az igénylőnek a bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével tett nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet részére benyújtott ta) alpont szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal,
- u) büntetlen előéletet: érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje.
Ha a bank elutasít
A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet megfelelő indoklás mellett elutasíthatja. Ennek megtörténtekor azonban az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatnia kell az alábbiakról:
- a kérelem elutasításának indokáról
- a nem teljesülő igénybevételi feltételekről
- a fellebbezési jogról
Fontos tudni, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a családi otthonteremtési kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. A kormányhivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
|
|
ADÓ szaklap online
ADÓ-kódex szaklap online
Számviteli tanácsadó szaklap online
Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ
kérdések és válaszok
Ado.hu Prémium cikkek
Rendelje meg most >>
|
Amennyiben pedig az ezt követő határozat azt állapítja meg, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet nem tagadhatja meg a CSOK igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és annak folyósítását, még akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult.
Nem csupán az igénylésnél kell mindennek rendben lennie, hiszen ahogy a hitelintézet elutasíthatja azt, a kormányhivatal is vizsgálja utólag az igénybevétel jogszerűségét, hatósági ellenőrzés keretében. Amennyiben ennek során a hivatal megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a támogatás késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítése iránt. Továbbá ennek tényéről a folyósító hitelintézetet is írásban tájékoztatja.
A számlák benyújtása fontos része az igénybevételnek
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénylése esetén fontos, hogy a támogatott személy az ingatlan beruházására vonatkozóan megfelelő számlákkal rendelkezzen, valamint azokat pontos időben, és szabályszerűen nyújtsa be a hitelintézet számára. Ennek hiányában ugyanis a CSOK folyósítását a hitelintézet nem kezdheti meg.
A számlákat legkésőbb a CSOK folyósításáig kell benyújtani a hitelintézetnek, és építés, illetve bővítés esetén a bekerülési költség 70%- áról szükséges a támogatott személy nevére kiállított számla. Fontos tudni azt is, hogy a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha annak kibocsátója szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett működő adóalany nyilvántartásban. Az eredeti számlákat a támogatott személynek öt évig kell megőriznie, míg azok másolatát a hitelintézet tíz évig köteles irattárban őrizni.
A bank felelőssége
A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A felelőssége pedig kiterjed a függő közvetítőjére is, aki családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot bírál el, valamint a CSOK nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Amennyiben a kár a hitelintézetnek felróható, abban az esetben köteles a támogatottal szemben helytállni, mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
