A faktoringot is szabályozza az új Ptk.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várhatóan 2010. május 1-jén hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv külön szabályozza a faktoring szerződést, felismerve ennek gazdasági jelentőségét és szakítva az erre vonatkozó korábbi állapottal, amelyben több jogszabály és bírósági ítélet alkalmazásával lehetett csak megmondani, hogy mit is kell érteni faktoring alatt valójában.

Az új szabályozás megszünteti a korábbi bizonytalanságot, hatályba lépésétől faktoring szerződés a faktor és a jogosult között csak írásbeli formában jöhet létre. Fontos, hogy a jövőben semmisnek minősül az olyan szerződés, amely bármely követelés faktorra történő átruházását kizárja. Faktorként bárki felléphet, de feltehetően továbbra is hatályos lesz az a jogértelmezés, amely a faktoring tevékenységet kölcsön nyújtásnak minősíti, így azt a Hitelintézetekről és pénzintézetekről szóló törvény értelmében csak pénzügyi intézmény folytathatja – tájékoztatott a PricewaterhouseCoopers.

A faktoing az engedményezés jogintézményének egy különös esete, amely eltérően rendelkezik a jogosult kezesi felelősségének, a kötelezett értesítésének és a szerződés megszüntetésének szabályairól. A faktoring tevékenység keretében a jogosult követelését a faktorra ruházza át, és a faktor köteles az átruházott követelést részben vagy egészben finanszírozni vagy a kötelezett fizetésképtelenségének kockázatát tőle átvállalni. Mindezért a faktor díjazásra jogosult. A faktoring keretszerződés lehetősége is törvényi szintre emelkedik, amely szerint a szerződésben meghatározott keretösszeg erejéig nyújtja a faktor a rá átruházott követelések vonatkozásában szolgáltatását.

A jogosult a kötelezett teljesítéséért a faktorral szemben kezesként felel főszabály szerint, kivéve ha a jogosult a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át, vagy ha a faktor külön díj ellenében átvállalta a kötelezett teljesítése elmaradásának kockázatát. Faktoring szerződés esetében a kötelezettet írásban értesíteni kell, amely aláírás hiányában is hatályos lesz, azaz akár maga a faktor is elküldheti, ha azonosíthatóan megjelöli a küldőt vagy az átruházót, az átruházott követelést, továbbá a faktort, amelynek számlájára a követelést teljesíteni kell.

A szerződést a felek 30 napos felmondási határidővel mondhatják fel, kivéve azonnali hatállyal abban az esetben, ha a kölcsönszerződés hitelező által történő azonnali hatályú felmondásának volna helye (pl.: ha a jogosult a faktort megtévesztette befolyásolva ezzel a szerződés tartalmát, illetve ha a jogosult vagyoni helyzetének romlása veszélyezteti fizetőképességét). Faktoring keretszerződés esetén az azonnali felmondás joga a faktort meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében is – azaz csak a szerződés egy részére vonatkozóan is – megilleti.

Forrás: Pénzcentrum.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.