A felszolgálási díj és a borravaló közterhei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A borravaló adózása nem egységes. Fő szabály szerint adóköteles jövedelemről van szó.


A szolgáltatások területén, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlen kapcsolatba kerül egymással, szinte mindenütt előfordul – mintegy az elégedettség, hála mércéjeként, vagy éppen a különleges bánásmód elvárásának jelzéseként – borravaló, jatt, hálapénz, csúszópénz, ajándék (a továbbiakban: borravaló). Létjogosultságát sokan vitatják, van ahol tiltják is, de attól még létezik.

Adott esetben jogszerű is, mert bár a munka törvénykönyve kimondja ugyan, hogy a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki, de a legtöbb helyen ezt a hozzájárulást megadják.

A hatályos adószabályok szerint a borravaló adózása nem egységes. Fő szabály szerint adóköteles jövedelemről van szó.

Az adókötelezettség a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú mellékletének 7.2. alpontjának rendelkezéséből következik. Eszerint a magánszemély részére más magánszemélytől kapott vagyoni érték adómentes ugyan, de ez a rendelkezés nem alkalmazható többek között akkor, ha a juttatás szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik. Márpedig a borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség, elvárás kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják.

A vendéglátáson kívüli területen (például benzinkút, szálloda, szépségszalon, strand, vellness, egészségügy) a következő esetek lehetségesek:

–Ha a borravaló a szolgáltató közös kasszájába kerül, az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.

–Megbízási szerződéssel foglalkoztatott esetén a borravaló önálló tevékenységből származó bevétel, amelynek 90 százaléka után kell 16 százalék szja-t és 27 százalék ehó-t fizetni.

–Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.

–Ha az alkalmazottak nem kötelesek a munkáltatónak „leadni” a jattot, akkor az náluk egyéb összevonás alá eső jövedelem, amelynek 78 százaléka után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehó-t kell fizetni.

Ugyanakkor a vendéglátás területén külön szabályozás érvényesül.

Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a borravaló nem tévesztendő össze az ún. szervizdíjjal, az utóbbi pedig a felszolgálási díjjal, ezeket ugyanis gyakran összekeverik.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

A szervizdíj, felszolgálási díj lényegét tekintve a szolgáltatás keretében eladott termékek (ételek, italok) ellenértékén túl a kiszolgálásért külön felszámított tétel. Az olyan országokban, ahol nagy múltja van a szervizdíj megjelenítésének, csak ott alkalmazzák, ahol ezért többlet-szolgáltatást is nyújtanak (például márkás étkészlettel terítenek). Nálunk viszont a külön jogszabály [l71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet] szerinti felszolgálási díj nem kötődik ilyen feltételhez, elsősorban adózási szempontból bír jelentőséggel.

A felszolgálási díj bevezetése a vendéglátóhelyek számára nem kötelező.

A mérték megállapítására és felhasználására vonatkozó szabályozás lényege, hogy a díj alkalmazását a vendéglátóhelynek fel kell tüntetnie az árlapján, mértéke pedig a vendég által elfogyasztott étel és ital fogyasztói árának legfeljebb 15 százaléka lehet. A díjat a vendég számára kiadott nyugtán vagy számlán elkülönítve kell feltüntetni, ez tartalmazza az áfát is. A felszámított felszolgálási díjat a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (akár a tulajdonosnak is) havonta kell kifizetni. Az alkalmazott mértékről és a felosztásról a vendéglátóhely üzemeltetőjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül közreműködőkkel vagy a helyi érdekképviselettel.

A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének a fizetendő közterhekkel csökkentett hányadával.

A Szja törvény 1. számú mellékletének 4.21. alpontja értelmében a magánszemély által a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel adómentes.

A Tbj. szerint a felszolgálási díj, járulékalapot képező jövedelem, amely után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, míg a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

Például, ha a vendég fogyasztásának értéke négyezer forint, a számlában feltüntetett felszolgálási díj 0,15×4000=600 forint, a felszolgálási díj áfa-tartalma 27 százalék, azaz 600:1,27×0,27=128 forint, amely csökkenti a járulékalapot (a vendéglátásban közreműködőknek kifizetendő összeget), vagyis [600-128]:1,15=410 forint jut a pincéreknek, a foglalkoztató által befizetendő nyugdíjjárulék pedig 410×0,15=62 forint.

Az Art. szerint a vendéglátó üzletnek a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről adatot kell szolgáltatnia a 08-as nyomtatványon.

A felszolgálási díj árbevételként elszámolt összege nem része a helyi iparűzési adó alapjának.

A vendéglátóhelyek többségénél a felszolgálási díj mellett – függetlenül attól, hogy bevezették-e vagy sem – ha a munkáltató nem tiltja, létezik a vendégtől közvetlenül kapott borravaló is, amit nem feltétlenül kezelnek közös kasszában és osztanak szét a felszolgálók között. Ha ugyanis a borravaló közös kasszába kerül, az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Az ilyen kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.

Ezzel szemben a Szja törvény 1. számú mellékletének 4.21. alpontja értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló adómentes. Ugyanakkor a Tbj. szerint a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott adómentes borravaló után 15 százalék nyugdíjjárulékot fizethet. Ebben az esetben a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban kell bevallani, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, továbbá a bevallásban adatot kell szolgáltatni a 15 százalék nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.

A nyugdíj megállapításánál a vendéglátásban közreműködőknek kifizetett felszolgálási díj, illetve a fogyasztótól közvetlenül kapott, bevallott, járulékkal terhelt borravaló 81 százalékát kell a havi átlagkereset meghatározásánál keresetként, jövedelemként figyelembe venni.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.