A generálkivitelező és az építési vállalkozó áfa-kérdései
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ingatlanokhoz kapcsolódóan számos szereplővel találkozhatunk a mindennapi gyakorlat során, akiknek más és más típusú áfa-kérdése merülhet, jelen cikk keretében az ingatlan létrehozása során felmerülő két leggyakoribb szereplő a generálkivitelező és az építési vállalkozó (alvállalkozó) legjellemzőbb áfa-kérdéseit járjuk körbe.
A generálkivitelező arra vállal kötelezettséget megrendelője felé, hogy adott helyen, adott időre – hétköznapi nyelven – kulcsrakész ingatlant ad át. Ennek keretében jellemzően alvállalkozókat vesz igénybe, vezeti és szervezi a kivitelezést, beszerzi az építéshez szükséges anyagokat. Bár első ránézésre ez a típusú teljesítés szolgáltatásnyújtásnak tűnhet, de az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján ezt az ügyletet az áfa termékértékesítésként kezeli, még akkor is, ha az építéshez szükséges anyagokat a megrendelő bocsátja rendelkezésre, és/vagy ha a megrendelő telkén valósul meg a beruházás. Az Áfa tv. 10. § d) pontja és a 142. § (1) bekezdés a) pontja alapján a generálkivitelező teljesítése kapcsán az adófizetésre a megrendelő kötelezett, ha ő adóalanynak minősül. Amennyiben a megrendelő pl. magánszemély, akkor nem lehet a fordított adózás szabályait alkalmazni, hiszen a megrendelő nincs olyan adójogi helyzetben/státuszban, amely alapján őt az adó felszámítására, megfizetésére lehetne kötelezni, így értelemszerűen az adót a generálkivitelezőnek kell megfizetnie.
Fontos leszögezni, ha az építkezéshez szükséges anyagot a megrendelő bocsátja a kivitelező rendelkezésre, akkor a megrendelő nem számlázhatja ki azt a partnere felé, hiszen itt nem termékértékesítés, hanem rendelkezésre bocsátás történik a felek között.
Az adó mértékének megállapítása a következő fontos pont a generálkivitelező teljesítése kapcsán, hiszen – az épített ingatlan jellegétől függően – alkalmazhat 5%-os és 27%-os kulcsot is. A kedvezményes kulcs alkalmazásának az a feltétele, ha – többlakásos ingatlan építéséről beszélünk – hogy a lakás hasznos alapterülete ne haladja meg a 150 m2-t, míg egylakásos lakóingatlan esetén a 300 m2-t.
[htmlbox afa_kotelezettseg]
Az építési vállalkozó (alvállalkozó) jellemzően az építési folyamat egyik szeletére (pl. burkolás, festés, épületgépészet), annak elvégzésére vállal kötelezettséget, és az is nagyon gyakori, hogy a teljesítésük kapcsán anyagot is felhasználnak, amely adózási szempontból több kérdést is felvet. Mikor jár el helyesen például egy festő, amikor a teljesítését leszámlázza, szolgáltatást nyújt? Esetleg olyan festéket használ, amelynek értéke jóval meghaladja a saját teljesítményének az értékét és esetleg termékértékesítést végez, amelyhez járulékosan szolgáltatást is nyújt? De hasonló kérdéseket feszegethetünk pl. egy klímaszerelő teljesítése kapcsán, vagy egyéb szakiparosok esetén is.
Az ő kockázatuk abban áll, ha új ingatlan létrehozásában, bővítésében, átalakításában működnek közre, akkor jogosultak lehetnek a fordított adózás szabályait alkalmazni, míg ha a termék a domináns, akkor normál áfa-s értékesítést teljesítenek megrendelőjük felé.
A kérdés megoldására nem lehet egy egyszerű megoldást kínálni (pl. a felhasznált anyag értéke hogyan aránylik a szolgáltatás értékéhez és bizonyos arányszám felett termékről, míg másik esetben szolgáltatásról beszélünk), hanem azt lehet kijelenteni, hogy minden esetben nagy körültekintéssel kell eljárni, és minden esetben vizsgálni kell, hogy mi nem lenne a másik nélkül, mi a domináns és mi a járulékos. Vizsgálni kell, hogy a teljes beruházás új ingatlan létrehozására irányul-e. Ha például egy villanyszerelő javítást végez egy már létező hálózaton, még belföldi adóalany megrendelő esetén sem használhatja a fordított adózást, ha az egyéb fordított adózás alkalmazásához szükséges feltételek nem teljesülnek. Nagyon meg tudja az alvállalkozó helyzetét könnyíteni, ha vagy a szerződésébe, vagy külön bekért nyilatkozatban írásban tudja igazoltatni megrendelőjével, hogy építési engedély (tudomásulvételi eljárás) köteles beruházásban működik közre, ahhoz kapcsolódik az ő teljesítése is.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Amikor pedig ő fogad be hasonló teljesítésről számlát, akkor a kockázat az adó levonhatóságának az oldaláról merül fel nála. Ebben a viszonylatban is tudassuk alvállalkozónkkal – írásban – hogy milyen típusú beruházásban működik közre, ezzel is csökkentve adózási kockázatát mindkét félnek, valamint alaposan járjuk végig, hogy a partnerünk teljesítésében mi a domináns, és mi a járulékos elem.
Ismerve az építőiparban tapasztalható munkaerőhiányt mind gyakrabban találkozhatunk az építkezéseken külföldön bejegyzett adóalanyok teljesítményével. Ilyenkor adja magát az alapvetés, hogy első ránézésre nem alkalmazható a fordított adózás, hiszen az egyik fél nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Azonban mindenképpen vizsgálni kell, hogy a külföldi partnernek a teljesítése kapcsán nem keletkezik-e belföldi regisztrációs kötelezettsége, és ha igen, akkor már alkalmazható a fordított adózás. Mivel a külföldi partner teljesítése egy belföldön fekvő ingatlanhoz kapcsolódik, így az ő teljesítésének teljesítési helye Magyarország lesz, amely megköveteli a belföldi nyilvántartásba vételt, amely lehetővé teszi a fordított adózás alkalmazhatóságát. Ebben az esetben is javaslom, hogy legyen a kezünkben írásos dokumentum arról, hogy a külföldi partnerünket belföldön milyen adószám alatt vették nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel külföldi partnerünknek is az érdekes, hiszen a rá áthárított adót is ily módon jóval egyszerűbben tudja visszaigényelni.
