A határidő lejárta után nem szankcionálhat a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art.-ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal, írja az RSM blogja.


Az adózók évek óta szembesülnek azzal az adóhatósági gyakorlattal, hogy a lefolytatott adóellenőrzés megállapításairól a határozatot késve, az ügyintézési határidőt jelentősen túllépve kapják kézhez.

A késedelem indokolásaként leggyakrabban az alábbi mondat szolgált: „A nem jogvesztő határidő túllépése az adóhatóságnál felmerült ügytorlódásból fakadóan történt”.

Az ezen eljárást érintő kifogások eddig rendre elutasításra kerültek másodfokon, hivatkozással arra, hogy a határidő túllépéséhez a törvény szankciót nem fűz, az nem jogvesztő, így a hatóság a határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára. 

A határidők utáni szankcionálásnak vethet véget a Kúria ítélete

A hatósági eljárások méltányosságához, tisztességességének alapvető feltétele, hogy az eljáró adóhatóságok a rájuk irányadó jogszabályi határidőket betartsák. E követelmény különösen akkor kell, hogy érvényesüljön, amikor is a hatóság az adózóval szemben szankciót állapít meg. Az adóhatóságnak ugyanis nem joga, hanem hatásköre és illetékessége van eljárni és ennek megfelelően lehetősége, hogy eljárása során szankciót alkalmazzon.

Az Alkotmánybíróság 5/2017.(III.10.) határozatában kifejtett jogértelmezése szerint az  „ágazati közigazgatási jogszabályban nevesített anyagi jogi határidő esetén e határidő elteltét követően a hatóságnak nincs lehetősége szankciót alkalmazni, különben e határidők léte veszítené el az értelmét”.

A Kúria (Kfv.I.35.760/2016/6. számon kihirdetett) ítélete egy  áfaellenőrzéshez kapcsolódik, amely esetben a jegyzőkönyv kézbesítését követő 206. napon került kiadásra az elsőfokú határozat. Az adózó fellebbezett, de nem járt eredménnyel, így a közigazgatási bírósághoz fordult keresettel, kifogásolva a határidő túllépését. Az elsőfokú bíróság elutasította keresetét, mondván az adóhatóság a 60 napos határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria ugyanakkor a társaság javára döntött. Ítéletében utalt az AB határozatára, amely szerint 

„az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.”

Megállapította ugyan, hogy az adókülönbözet megállapítása jogszerűen történt, hiszen az adóhatóság határozatával a felperes adózó jogszerűtlen adózói magatartását korrigálta, s az adóhatóság a határozathozatali határidő leteltét követően sincs elzárva attól, hogy utólagosan megállapítsa az adót, tekintve az adókülönbözet nem jogkövetkezmény. 

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Emellett azonban az adóhatóság jogkövetkezményként késedelmi pótlékot és adóbírságot alkalmazott. A Kúria a késedelmi pótlék (kamat) esetében nem látta megállapíthatónak az AB határozatban említett szankciót. Megállapította továbbá, hogy az adóbírság kizárólag a jogalkotó azon elhatározásán nyugszik, hogy adóhiány esetén kerüljön sor adóbírság fizetésére. Ugyanakkor az adóhatóság számára az adóbírság, mint  szankcióalkalmazás lehetőségének elenyészése nem „jogvesztés”, hanem a határidő túllépése miatt pusztán egy addig fennálló lehetőség megszűnése. A tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa, és ezen határidő be nem tartását ne az adózó terhére, hanem javára értékeljék. 

Következésképpen a határozathozatalra nyitva álló Art.-ben rögzített határidőt jelentősen túllépő adóhatóságnak már nincs lehetősége az adóbírságszankciójának alkalmazására.

Milyen következménnyel járhat a Kúria döntése az adóhatóságra nézve?

Véleményem szerint a Kúria ítélete a hatósági eljárások és az adóellenőrzések esetében az azt megelőző ellenőrzési eljárások megújítását indítja el. Ez a folyamat összhangban állhat azzal a törekvéssel, hogy az adóhatósági eljárások minél hatékonyabban, gyorsabban záródjanak le, különös hangsúlyt fektetve a jövőben az eljárási törvényben lefektetett ügyintézési határidők pontos megtartására. Az ellenőrzési szakterületek – egyébként is leterhelt – ügyintézőire így további nyomás fog nehezedni. Ezen 60 napos ügyintézési határidőn a januárban hatályba léptetni tervezett Adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tervezete (Air.) sem enyhít.

Mi lesz a kiszabott adóbírságokkal?

Ez a jövő, azonban kérdéses, hogy mi lesz az eddig a határozathozatali határidő be nem tartásával meghozott határozatokban kiszabott adóbírságokkal?

Kihathat-e ez a kúriai döntés az ellenőrzési határidők indokolatlan elhúzódása miatti kifogások elbírálására? Vajon az adóhatóság hivatalból vizsgálja-e felül a korábbi – jogszabálysértően adóbírságot kiszabó határidőn túl kiadmányozott határozatait, vagy az adózók kényszerülnek lépésre ez ügyben?

A Kúria döntése számos olyan jogelvi kérdést feszeget, amelyet érdemes továbbgondolnunk.

A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.