A hét adókérdése: ingatlanbérbeadás adókötelezettsége

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Két magánszemély fele-fele arányban tulajdonosa egy háznak, melynek földszintjét leválasztották és bérbe adják egy vállalkozásnak, a mérőórák azonban közösek. A bérleti díj nettó összege évente 1,5 millió Forint. Ha a tulajdonrész arányában nézzük, akkor viszont fejenként kevesebb mint 1 millió Ft. Van-e ilyenkor egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadás után?

Mindkét tulajdonos rendelkezik adószámmal. Hogyan lehet vagy kell a bérbeadásról számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt az éves szja bevallásban szerepeltetni, külön-külön vagy egyben (amennyiben csak egyikünk állít ki számlát az egész összegről), hogy az egészségügyi hozzájárulás alól mentesülhessenek a bérbeadók?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 4. § (6) bekezdése értelmében, közös tulajdonban lévő ingatlan hasznosításából származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

Elegendő ekkor az egyik tulajdonosnak a bérbeadásról a számlát kiállítani. Fontos a bérleti szerződésben is nevesíteni, hogy a bérbeadás bevétele a tulajdonostársak között megoszlik. Ekkor a kifizetőnek az általa levont adóelőleget a tulajdoni hányadoknak megfelelően osztania kell. Ilyenkor a személyi jövedelemadó bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni az Szja tv. 4. § (6) bekezdésére is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bérbeadásból származó bevétel a tulajdoni hányad arányában megoszlik és a jövedelem ezáltal 1 millió forintot nem éri el, akkor a egészségügyi hozzájárulás sem terheli a magánszemélyeket.

A kérdést szakértőnk, Bánházi Erika válaszolta meg. További kérdések és szakértői válaszok itt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • napraforgó

    Több mint 300 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az az étolaj-kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói fogták el.

  • Brexit

    Theresa May brit miniszterelnök szerint a jelenleg törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok közül senkinek nem kell majd távoznia a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének időpontja után.

  • Adó kódex

    A szektor ingatlanokkal kapcsolatos kérdéseire - azok jogi, adózási megoldásaira – fókuszál legfrissebb számában az Adó kódex; a lap itt rendelhető meg.

  • gyár, munkás, nő

    Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a felek rövid időtartamra, eseti jelleggel létesítenek egymással munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A munkáltató szempontjából pozitívan értékelhető, hogy részben mentesül az általános munkajogi szabályok alkalmazása alól, valamint kevesebb adminisztrációs kötelezettség terheli. A munkavállaló vonatkozásában előny lehet a rugalmasabb munkavégzés, azzal együtt, hogy legális formában valósul meg a foglalkoztatása.

  • kereszt, katolikus

    A munkavállaló a munkaviszonyban egész személyiségével van jelen, így vallási meggyőződését sem hagyhatja kint az öltözőben. Bizonyos esetekben konfliktus alakulhat ki a munkaköri kötelezettségek és a munkavállaló vallása vagy más meggyőződése között. A munkajog általános szabályokkal próbál iránymutatást adni ezekre a helyzetekre, amelyek a bírói gyakorlatban is megjelentek.