A hét adókérdése: ingatlanbérbeadás adókötelezettsége

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Két magánszemély fele-fele arányban tulajdonosa egy háznak, melynek földszintjét leválasztották és bérbe adják egy vállalkozásnak, a mérőórák azonban közösek. A bérleti díj nettó összege évente 1,5 millió Forint. Ha a tulajdonrész arányában nézzük, akkor viszont fejenként kevesebb mint 1 millió Ft. Van-e ilyenkor egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadás után?

Mindkét tulajdonos rendelkezik adószámmal. Hogyan lehet vagy kell a bérbeadásról számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt az éves szja bevallásban szerepeltetni, külön-külön vagy egyben (amennyiben csak egyikünk állít ki számlát az egész összegről), hogy az egészségügyi hozzájárulás alól mentesülhessenek a bérbeadók?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 4. § (6) bekezdése értelmében, közös tulajdonban lévő ingatlan hasznosításából származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

Elegendő ekkor az egyik tulajdonosnak a bérbeadásról a számlát kiállítani. Fontos a bérleti szerződésben is nevesíteni, hogy a bérbeadás bevétele a tulajdonostársak között megoszlik. Ekkor a kifizetőnek az általa levont adóelőleget a tulajdoni hányadoknak megfelelően osztania kell. Ilyenkor a személyi jövedelemadó bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó értéket kell szerepeltetni.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja szerint az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni az Szja tv. 4. § (6) bekezdésére is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bérbeadásból származó bevétel a tulajdoni hányad arányában megoszlik és a jövedelem ezáltal 1 millió forintot nem éri el, akkor a egészségügyi hozzájárulás sem terheli a magánszemélyeket.

A kérdést szakértőnk, Bánházi Erika válaszolta meg. További kérdések és szakértői válaszok itt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • foci eb

    Változatlan formában további hat éven keresztül működhet a társaságiadókedvezmény-rendszer (tao), Brüsszelben pénteken engedélyezték a folytatást - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • persely

    Több mint félmillió, önkéntes pénztárba befizető magánszemélynek is érdemes kihasználnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgáltatását, mert a bevallási tervezet ezt az adatot is tartalmazza - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára pénteken.

  • pénz

    Várhatóan áprilisban kapják meg a megemelt fizetést az állami cégeknél dolgozók, januárig visszamenőleg - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

  • üzletember futóverseny

    Erősödhet a kkv-k piaci pozíciója, a vállalkozások negyede véli úgy, hogy egy éven belül javulhat versenyhelyzete – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az élénkülésre nagy szükség van, hiszen a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában épphogy benne vagyunk a középmezőnyben, míg az Európai Unió tagállamai közül a sereghajtók táborát erősítjük.

  • könyvelő

    A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.