A hét kérdése: hogy adható adómentesen lakáscélú munkáltatói támogatás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok tavaly év végével újra változtak, de vajon milyen irányban? Olvasói kérdésre adott válaszunkból megtudhatja.

Tisztelt Szakértő!

A vállalatunk lakáshitellel rendelkező dolgozói számára szeretne lakáscélú munkáltatói támogatást juttatni idén. Melyek azok a megváltozott feltételek, amelyekre fontos figyelnünk? Cafeteria elemként is adható a lakáscélú támogatás?

VÁLASZ:

Tisztelt Kérdező!

A lakáscélú munkáltatói támogatás szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA) 1. számú melléklete (2.1. pont és 9.3. pont), valamint az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza részletesen.

A munkáltatók gyakorlatilag már évek óta adhatnak lakáscélú támogatást a munkavállalóinak adómentesen, de ezt 2013. december 31-ig a munkavállalók csak lakás vásárlására, építésre és korszerűsítésre használhatták fel. Sok dolgozónál alapvetően inkább arra lett volna szükség, hogy a már meglévő lakáshiteleik törlesztését finanszírozhassák ezen a módon, de mindez 2014-ig nem volt adómentes. Fontos, hogy nemcsak hitelintézeti kölcsönről lehet szó, hanem korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséről vagy törlesztéséről is.

A munkáltató ötévente maximum ötmillió forintot adhat ebben a formában adó- és járulékmentesen a dolgozónak arra, hogy lakást vásároljon vagy törlessze meglévő forint vagy deviza alapú hitelét. Ez megjelenhet olyan formában is, hogy öt éven keresztül évi egymillió forintot juttat a munkavállalónak. A juttatás a Cafeteria elemek közé is beépíthető, de azon kívül is nyújtható a munkavállalók részére, mivel adómentes juttatási formáról van szó (természetesen a megfelelő feltételek betartása esetén). Érdemes szabályozni, hogy kik, milyen feltételekkel és milyen összeget igényelhetnek. Nem kötelező mindenkinek adni, de a jogosultságot célszerű objektív kritériumok alapján meghatározni.

Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

2015. január 1-től az SZJA törvény 9.3. pontja szerint már lakáscélú felhasználásnak minősül lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról) szerint meghatározott akadálymentesítés is.

A fentiekben hivatkozott NGM rendeletben változás, hogy a magánszemély a lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a munkáltatójának adott nyilatkozatában már a saját, a hitel törlesztésére használt folyószámláját is megjelölheti.

A támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. A méltányolható lakásigény a lakás szobaszáma és az együttköltöző családtagok száma alapján határozható meg. Például a lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba. A Rendelet ezeket a szabályokat részletesen taglalja, ennek fontos alaposan utánajárni. A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia.

2015. január 1-től a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés az NGM rendelet 1. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Ha pedig a méltányolható lakásigénynek való megfelelést bármely hitelintézet vagy a kincstár vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban az akkor hatályos rendelkezések alapján már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható.

2015. január 1-től lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az alábbi két típusú kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése céljából kötöttek, ideértve az ilyen kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése céljából kötött újabb szerződést, szerződéseket, továbbá a gyűjtőszámlahitel-szerződést is:

– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, vagy

– az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek.

A kérdésre Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő válaszolt. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

---