A hét kérdése: kell adózni az ajándékba kapott pénz után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ügyfelem nagymamájától másfél millió forintot kapott ajándékba. Be kell jelenteni az ügyletet? Kell adót fizetnie?


A fentebb leírtak szerint az adott ügylet magánszemélyek közötti ingyenes vagyoni érték juttatás, amelyre rendelkezést a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 7.2. pontja tartalmaz. Ezek alapján a magánszemélyek közötti ingyenes juttatás, ajándék, adómentes jövedelem, tehát személyi jövedelemadó vonzata sincs. („7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték)”).

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 17. § (1) p) pontja alapján az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Az Itv.  11. § (2) bekezdés előírásai szerint, amennyiben ajándékozást ajándékozási illeték terheli, akkor ezt a tényt 30 napon belül az állami adóhatósághoz be kell jelenteni – viszont kivételeket is felsorol a törvény. Többek között, a 17. § (1) p) pontja szerinti juttatás – azaz egyenesági rokonok közötti ajándékozás – esetén sincs bejelentési kötelezettség.

Amúgy, amennyiben nem egyenesági rokonok között történik az ajándékozás, akkor azt 30 napon belül be kell jelenteni, írásban vagy akár szóban is, ez utóbbi esetben az adóhatóság írásba foglalja, a bejelentésről igazolást küld. Van egy ajánlott nyomtatvány is, amely az adóhatóság honlapjáról letölthető: AVBA. Amennyiben az ajándékozásról irat is született, akkor annak másolatát is csatolni szükséges.

A kérdést dr. Antalóczy Emese szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.