A hét kérdése: kkv beruházási kedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új eszközök vásárlásánál a kis- és középvállalkozásokat meghatározott feltételek mellett beruházási kedvezmény illeti meg. Hogyan lehet megállapítani a feltételeknek történő megfelelést?


Kérdés

Egy mérnöki tevékenységgel foglalkozó vállalkozás a 2015-ös évben 2 db laptopot és hozzá kapcsolódó operációs rendszert, valamint tervező szoftvereket vásárolt. A vállalkozás fő tevékenysége TEÁOR 7112 – Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, 2 informatikai mérnököt foglalkoztat.

Milyen feltételek mellett érvényesítheti a társasági adó rendszerében a KKV beruházási kedvezményt?

Válasz

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint:

Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – 

  • a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint 
  • a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz 
  • üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, 
  • továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, 
  • valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

A fenti pontban foglaltakat az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,

Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26. §. (4) bekezdése szerint:

A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. §. (7) bekezdése szerint szellemi termékek közé sorolandók:

  • a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),
  • b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek),
  • c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,
  • függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

A vállalkozás központi irányításában, adminisztrációjában részt vevők által használt berendezések, felszerelések és járművek nem tartoznak a műszaki berendezések, felszerelések és járművek közé. 

A mérnöki tevékenységgel foglalkozó vállalkozásnál a mérnökök által használt számítógépek a műszaki berendezések és felszerelések közé sorolandók, az igazgató, ügyvezető által, vagy a titkárságon használt számítógép azonban már az egyéb berendezések közé tartozik, így nem esik bele a kedvezményezett körbe. Az egyes eszközök besorolását egyedileg kell elvégezni és minden esetben a végzett tevékenység lesz a döntő.

Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek igénybe kívánják venni az adóalap csökkentési lehetőséget, minden esetben meg kell határozniuk, hogy mely eszközeik melyik számviteli kategóriába tartoznak. Ennek a leghatékonyabb eszköze számviteli politika, ennek  keretén belül kell a tárgyi eszközöket besorolni egyik vagy másik alcsoportba.

A leírtak és a kérdése alapján véleményem szerint mind a laptopok, mind az operációs rendszerek és egyéb mérnöki szoftverek bekerülési értéke (nettó értéke) elszámolható társasági adóalap csökkentő tételként, ha megfelelően van dokumentálva a használat és ez a számviteli politikában is leírásra kerül – ezt a könyvelővel szükséges egyeztetni. Fontos, hogy ezeket az eszközöket valóban a meghatározott célra használják és az igazgatási, adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai eszközöktől elkülönülten tartsák nyilván.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, Transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.