A hét kérdése: mitől hiteles a számla?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ügyfelem mezőgazdasági termelői tevékenységet folytat, amelyhez használt mezőgazdasági gépet kíván vásárolni. A kiválasztott gépet az eladó az előző tulajdonostól olcsón, 6 millió forintért vásárolta meg, majd azt felújította. Az így újszerű állapotba hozott gépet az eladó 13 millió forintért kívánja értékesíteni. Ügyfelem számára kétséges annak megítélése, hogy az erről kiállított számlát nem fogják-e tartalmilag hiteltelennek tekinteni. Kérdés továbbá, miként tudja bizonyítani, hogy a megvásárolni kívánt gép vételára a piaci árat tükrözi.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv) vonatkozó rendelkezései szerint és a bírósági ítéletekben is megfogalmazott, kidolgozott elvek alapján a számla akkor tekinthető hitelesnek, és jogosít adólevonásra, amennyiben annak valamennyi adata helytálló, és a valóságban végbement gazdasági eseményt dokumentálja.

Nem hiteles a számla például a következő esetekben:

• tartalmilag feltétlenül hiteltelennek – azaz fiktívnek – minősül az a számla, amely nem adóalanytól származik. Ez az eset áll fenn, ha például a magát gazdasági társaságként feltüntető számlakibocsátó a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, vagy a céget a cégbíróság a cégjegyzékből jogerősen törölte.
• tartalmilag abban az esetben is hiteltelen a számla, ha az abban feltüntetett gazdasági esemény fiktív. Erre például szolgálhat, amikor a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény, vagy a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással. Előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más esemény jött létre.
• tartalmilag nem hiteles a számla akkor sem, ha a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre. Amennyiben a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlában feltüntetett – egyébként adóalanynak minősülő – számlakibocsátó bizonyítottan nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, ez esetben a számlát olyan ismeretlen személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele: a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.

Az Áfa tv 120. §-ának a) pontja szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított. Az Áfa tv 127. §-ának a) pontja kimondja, hogy az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla.

Természetesen csak adóalanyok közötti gazdasági esemény kapcsán beszélhetünk adólevonási jogról, így amennyiben a beadványában részletezett ügylet a számlán feltüntetett adóalanyok (Áfa tv 5. §) közt jön létre, továbbá a számla a felek között teljesült gazdasági eseményt tanúsítja, a számla hitelesnek tekinthető. Amennyiben a beszerzett mezőgazdasági gépet ügyfele kizárólag adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében használja, a számlában – és ténylegesen is – áthárított általános forgalmi adót ügyfele teljes egészében levonásba helyezheti.

A tartalmilag hiteles számla kérdésén túl problémaként vetődött fel, hogy hogyan lehet bizonyítani azt, hogy a megvásárolni kívánt gép vételára a jelenlegi piaci árat tükrözi. Összehasonlítási alapot jelenthet ebben az esetben az eladásra kínált használt mezőgazdasági gépek között fellelhető hasonló felszereltségű és tudású, hasonló műszaki állapotban lévő, korát, teljesítményét és egyéb jellemzőit is tekintve hasonló tulajdonsággal bíró gépek eladási ára. Ezentúl segítséget jelenthet az is, ha ügyfele az értékesítőtől tételes felsorolást kér a kicserélt, valamint a felújított alkatrészekről, továbbá az elvégzett szerelési munkákról és mindezek ellenértékéről.

Az előzőek mellett felhívom a szíves figyelmét az Áfa tv 127. § (5) bekezdésében foglaltakra. A hivatkozott jogszabályhely előírása szerint abban az esetben, ha nem független felek között aránytalanul magas ár kerül alkalmazásra olyan ügylet tekintetében, amelyet olyan adóalany teljesít, akit az adólevonási jog nem egészben illet meg, az ügylet után a vevő legfeljebb annyi adót helyezhet levonásba, amekkora adóösszeg az ügyletet abban az esetben terhelte volna, ha a felek a szokásos piaci árat alkalmazzák.

A nem független felek az Áfa tv 259. §-ának 13. pontja szerint olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek):

1. egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 17. pont);
2. között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
3. között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
4. között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn;
5. egymás közeli hozzátartozói vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója.

A kérdést dr. Szathmáry Sándor szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

---