A kicsik megúszhatják a reklámadót
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha bevezetik az adónemet, a nagy kereskedelmi tévéknek vélhetően mindenképp le kellene nyelniük a békát, míg a többi médiavállalkozásnak van némi mozgástere, így például a cégük darabolásával csúszhatnak az adósáv alá, de külföldre is költöztethetik a tevékenységüket. Kérdés azonban, hogy a kormánynak megéri-e az adóbevételek egészét tekintve elhanyagolható tétel beszedése – mondták el az Adó Online által megkérdezett adószakértők.
Különös, hogy az új törvény nem érinti a kapcsolt vállalkozásokat, amelyek egy érdekeltségi körbe tartoznak, mint ahogyan ezt a kiskaput más adónemeknél korábban nem hagyták nyitva – mondta el az Adó Online-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Amennyiben ez a különbségtétel tudatos, akkor a szándék az lehet e mögött, hogy az egy csoportba tartozó több vállalkozásból álló médiacsoportokat ne sújtsák a reklámadóval, vagy csak kisebb mértékben, szemben velük pedig a nagy reklámközzétevőket (pl. kereskedelmi tévécsatorna üzemeltető társaságok) hozzák igazán nehéz helyzetbe.
Az adószakértő felhívta a figyelmet az új adónem nagyon erős progresszivitására, amely úgy határozza meg az adósávokat, hogy az 1 milliárdos árbevétel határa alatt nem kell fizetni az új adót, az 1-5 milliárd forint között 1 százalékot, 5-10 milliárd forint között 10 százalékot, míg a legnagyobbakra a 10 milliárd forintos árbevétel után 20 százalékos adót vetnek ki. Ez a legmagasabb kulcs a jelenlegi szűkülő hirdetési piacon egyszerűen kigazdálkodhatatlan.
A vállalkozások számára menekülési útvonalat jelenthet, ha úgy tudják szétszabdalni a céget, hogy azzal az egyes üzletágak reklámárbevételét az alacsonyabb sávba sikerüljön leszorítani. Ugyancsak elképzelhető egy olyan válaszreakció a megszorításra, hogy a Google-höz hasonlóan a tevékenységet a vállalkozások külföldről folytatnák, így a hirdetések elszámolását is. Ezt egy-egy online médiavállalkozás könnyebben megteheti, mint egy tévétársaság, amely esetében a teljes jogszabályi környezet és a működési modell függvénye, hogy Magyarországon kívülről lehet-e a tevékenységét végezni.
Hegedüs Sándor szerint mindemellett érdemes elgondolkozni a gazdasági tárcának az új adónem hatékonyságán is. A kormány ugyanis megközelítőleg mindössze 10 milliárd forintra számít az adónemből, amely ha az összes terhet vesszük, akkor kisadónak számít. Ezzel pedig tovább bonyolítják azoknak az adóknak a körét, amellyel az adóhatóságnak foglalkoznia kell. További terheket rónak a revizorokra, amely végül az eredményezi, hogy gyengítheti az adótörvények betarthatóságát.
A TV2 és az RTL nem tud darabolni
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint az egyes médiavállalkozásoknak túl sok lehetőségük nincs, vagy beleépítik az reklámadót a hirdetéseik árába, vagy elfogadják, hogy csökken a nyereségük. Úgy véli, a vállalkozások szétszabdalásának költsége nem áll arányba a reklámadó elkerüléséből nyert összeggel. Emellett a szétszabdalás jogszerűsége is kérdéses, hiszen az adóhivatal kimondhatja, hogy a lépés a rendeltetésszerű joggyakorlással ellentétes és adóelkerülési célzatú, mert a többfelé szabdalt cégcsoport végén egy társaság látható.
Mindemellett nem valószínű, hogy a leginkább érintett kereskedelmi televízióknak sikerülhet egyáltalán úgy szétbontani a céget, hogy a reklámbevételük zömét hozó fő csatornájukat felszeleteljék. Az ugyanis nem lenne megoldható, hogy délelőtt az egyik cégé, míg délután a másiké, este pedig a harmadiké lenne a sugárzás. Az sem lehet megoldás, hogy a műsorokra bontanák a cégeket, mert a reklám közvetítője akkor is a csatorna lenne. Végül az adó bevezetése esetén a legvalószínűbb tehát az marad, hogy vagy beszedik az adót a hirdetőktől vagy lenyelik a veszteséget.
A többieknek azonban érdemes lehet osztódni, ha a reklámbevételük 1 milliárd fölé fut. Azoknál a médiacégeknél, ahol nem csak egy reklámfelületen jelenik meg a hirdetés, és egy kézben több lap összpontosul, mint amilyen a reklámbevételek szempontjából az élbolyban szereplő Sanoma, ott már van lehetőség a szétbontásra. Itt viszont az irányítás és a költségek szempontjából is meg kell vizsgálni, hogy megéri-e egy ilyen lépés, és persze egy részvénytársaság esetében azt is meg kell vizsgálni, hogy a részvényesek mit szólnak ahhoz, ha „kiszalad” alóluk a résztulajdon.
Az adószakértő szerint szemmel követhető, hogy a kormány folyamatosan árakat terhelő adókat vezet be. Ezt adótechnikai értelemben ügyes húzásnak tartja, mert kevés lehetőség van az elkerülésre, így a feketegazdaság nem jut szerephez.
Az eddigi különadóktól eltérően, ahol eddig nyereséges iparágak úgymond extraprofitjára tettek terhet, most egy szűkülő piac szereplőit sarcolnák meg. Ha a többi hasonló adót megnézzük, akkor persze ott nagyobb bevételt is várnak. Van ahol 140 milliárdot, máshol 80 milliárdot. Ez a reklámadó Vámosi szerint viszont nem tétel.
Míg a kereskedelmi tévék számára érvágást jelenthet az intézkedés, a lakosságnak nem jelent semmiféle terhet. A banki tranzakciós adót például a pénzintézetek teljes mértékben áthárították az ügyfeleikre. A telefontársaságok pedig az őket sújtó adót részben áthárították, részben pedig visszafogták a fejlesztéseiket, de az adók mind megjelenhettek az árakban. A reklámadóknak viszont nincs hatása az árakra, így a lakosságot közvetlenül nem is terheli. Ha viszont a reklámpiac visszaesik, akkor nyilván elbocsátások lesznek az iparágban.
A túlzottdeficit-eljárástól függ a bevezetés
A reklámadót egyelőre a kormány még csak bevethető „titkos fegyvernek” tartja arra az esetre, ha az Európai Bizottságot a költségvetési zárolások és a beruházások felfüggesztése nem győzné meg és Magyarországgal szemben továbbra sem szüntetné meg a túlzottdeficit-eljárást – ahogy hétfői nyilatkozatában Varga Mihály gazdasági miniszter fogalmazott a Hír TV-nek.
Döntés tehát egyelőre nincs, de addig is a Nemzetgazdasági Minisztérium reklámadó tervezete komoly felzúdulást keltett a kereskedelmi tévék körében. A magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta, a reklámadó tervéről. A kereskedelmi televízió szerint az adó egy teljes iparágat tesz tönkre, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette. A TV2 szerint a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére sem.
A munkapéldány szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék.
Reklámnak minősül a reklámtörvény szerinti gazdasági reklám, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti támogatás, valamint televíziós vásárlás. Nem minősül reklámnak a politikai reklám, illetve a társadalmi célú reklám.
A reklámközlők – a tervezet szerint – az idén július 20-áig kötelesek megállapítani és bevallani a reklámadót, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-ig kötelesek azt megfizetni. A későbbiekben a reklámközlőknek május végéig kell az adót bevallaniuk, és július, illetve október 20-ig két részben kell megfizetniük az adóelőleget.
A tárca közlése szerint a kabinet a törvényjavaslat végleges szövegéről a soron következő, szerdai kormányülésen dönt. Ezután nyújtják be az előterjesztést az Országgyűlésnek. Az NGM hangsúlyozta: a közzétett összegző javaslat csak az intézkedés lényegi elemeit tartalmazza.
