A látványcsapatsport-támogatás rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adó rendszerében kétféle módon vehető igénybe látványcsapatsport támogatása után kedvezmény. A már korábban is működő forma a szervezetek közvetlen módon történő támogatása, az új forma pedig az adófelajánlás rendszere. A két típusú kedvezmény egymás mellett nem vehető igénybe, az adózónak választania kell, hogy melyiket alkalmazza. Cikkünkben bemutatjuk a kedvezmények lényegi pontjait.


I. Közvetlen támogatás

Látvány-csapatsportok támogatása

Az adózót a látvány-csapatsportok – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány támogatása esetén adókedvezmény illeti meg. A támogatás történhet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg átutalásával, térítés nélkül átadott eszköz, ingyenes szolgáltatás formájában a törvényben meghatározott jogcímeken.

Alaptámogatás

Az adózó a részére – a támogatásra jogosult szervezet kérelmére –kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe [alaptámogatás], függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor; az igénybevétel feltétele, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása.

Az alaptámogatás utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – a külön jogszabályban meghatározottak szerint –

a) a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet számára, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást pedig az arra jogosult szervezet vagy a sportköztestület számára átutalja, valamint

b) támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállítja (támogatási szándéknyilatkozat: a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja)

c) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét (a megfizetés tényét) az állami adóhatóság részére bejelentse a támogatás (mindkét támogatás) pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentésre a SPORTBEJ nyomtatvány szolgál.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás:

Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10/19 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében a jogosultnak megfizetni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra jogosult szervezet a támogató döntése szerint

 a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy

 az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport keretében működő (ugyanazon) szervezet, vagy

 az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport – mint sportág – érdekében működő (másik) szervezet.

A sportköztestület részére nyújtott támogatás esetén az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást e sportköztestület részére köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetni.

Az adózó továbbá a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül – az előzőekben leírt módon – kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani.

Nem minősül elismert költségnek, azaz meg kell növelni az adózás előtti eredményt az adózó által az adóévben szponzori vagy támogatási szerződés keretében nyújtott – előzőek szerinti – kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi költségként elszámolt összegével.

Az adózó az alaptámogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követően. A támogatás fogadására szolgáló fizetési számla számát meg kell határozni

alaptámogatás esetében a támogatási igazolásban,

 kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződésben.

Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, akkor a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére.

2016. július 16. napi hatályba lépéssel már törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a támogató a támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével e ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem adókedvezményre.

 

II. Rendelkezés az adóról

2015-től a látvány-csapatsportok, a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye alternatívájaként kerül bevezetésre a rendelkezés az adóról jogintézménye [Tao. tv. 24/A. §]. Az új szabályokat „A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai (rendelkezés az adóról) 2016.” című 55. számú információs füzet tartalmazza.

Amennyiben az adózó – élve a lehetőséggel – az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a Tao. tv. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett(ek) részére történő juttatását – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesíti. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.

Az adózó az adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget, az említett fizetési kötelezettségek teljesítése alól a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele esetén sem mentesül.

Az adózó az alábbi kedvezményezett célokra tehet felajánlást:

a) filmalkotás támogatására,

b) előadó-művészeti szervezet támogatására,

c) látvány-csapatsport támogatására (jogcímenkénti részletezésben).

Felajánlás történhet bármely kedvezményezett célra (az egyes kedvezményezett célok között megosztva is), továbbá – látvány-csapatsport támogatására történő felajánlás esetén – a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. Ez a „kombinált” rendelkezési lehetőség vonatkozik az adóelőleg-kötelezettség terhére tett nyilatkozat [ld.: 2.1. pont] módosítására is.

Az adózó a kedvezményezett célra történő felajánlásáért a kedvezményezett szervezet részéről – főszabály szerint – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Amennyiben az ilyen megállapodás alapján – bármely kedvezményezett célra – felajánlott összeg az adóhatóság részéről átutalásra kerül, úgy

 a felajánlás kedvezményezettje köteles azt az adóhatóság által kezelt elkülönített számlára visszautalni (a felajánlást tett adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével),

 az adózó pedig nem jogosult a jóváírásra.

1. Igazolás

A felajánlás alapján teljesített átutaláshoz szükséges, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje.

Látvány-csapatsport támogatása esetén a sportpolitikáért felelős miniszter, illetve az érintett országos sportági szakszövetség abban az esetben állítja ki az igazolást, ha az adózónak és a kedvezményezett szervezetnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az igazolás igénylésének időpontjában nem haladja meg a százezer forintot.

2. A rendelkező nyilatkozat megtétele

Az adózónak nyilatkozattételre három ütemben van lehetősége:

 az adóelőleg,

 az adóelőleg-kiegészítés, valamint

 az adó

tekintetében.

2.1. Felajánlás az adóelőleg terhére

Az adózó rendelkezhet a Tao. tv. 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő része felajánlásáról.

A rendelkező nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon: a 2016. adóévi adóelőleg terhére a 16RENDNY jelű nyomtatványon tehető meg – főszabály szerint – az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig. A külön nyomtatványon fel kell tüntetni a kedvezményezett szervezet nevét, adószámát, bankszámlaszámát, az egyes adóelőlegek terhére felajánlott összeget, az igazolást kiállító szervezet elnevezését, az igazolás keltét és azonosítóját (például iktatószámát vagy más azonosító számát, sorszámát). A 16RENDNY jelű nyomtatványon az értékadatokat forintban (nem pedig ezer forintban) kell feltüntetni.

A rendelkező nyilatkozat alapján történő átutalás feltétele, hogy az adózó a Tao. tv. 24/A. § (16)-(21) bekezdése szerint kiállított igazolást a nyilatkozat benyújtásáig az adóhatóság rendelkezésére bocsássa.

Ha az adózó e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az átutalás nem teljesíthető, kivéve abban az esetben, ha az adózó egyidejűleg több adóelőlege vonatkozásában tett rendelkező nyilatkozatot, amely esetben az igazolást kizárólag a benyújtását követően esedékes átutalás(ok)nál lehet figyelembe venni.

Az adózó az adóelőleg terhére tett felajánlását (adóelőleg-nyilatkozatát) módosíthatja, egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal, a soron következő adóelőlegekre tekintettel. Az adóelőleg-nyilatkozat adóévenként maximum öt alkalommal történő módosítása azt jelenti, hogy – függetlenül a rendelkező nyilatkozat(ok) számától – az adózó legfeljebb öt esetben élhet a nyilatkozat valamely adatának megváltoztatásával. A módosítást az adózó a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatóság által rendszeresített, már említett külön nyomtatványon, elektronikus úton teheti meg. A módosítás érvényességének feltétele16, hogy az adózó az igazolást az adóhatóságnak – a nyilatkozat megtételéig – benyújtsa17. Amennyiben az adózó a valamely időszakra vonatkozóan tett eredeti felajánlása összegét kívánja módosítani, az – a „soron következő” szóhasználatra tekintettel – nem érintheti azon adóelőlegeket, amelyek megfizetésére előírt határidő már letelt; azaz módosítani kizárólag csak a módosítást követően esedékes adóelőleg(ek) terhére tett felajánlást lehet.

 

2.2. Felajánlás az adóelőleg-kiegészítés, az adó terhére

Amennyiben az adózó a bevallott adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által a Tao. tv. 24. §-a szerinti fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó

 a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában [1601. jelű bevallás], és/vagy

 a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társaságiadó-bevallásában [éves adóbevallás]

rendelkezhet – többek között – a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével a még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő adójának a kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az így (az előzőek szerint) tett rendelkezéssel az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg a Tao. tv. 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát.

A Tao. tv. 24. §-a szerinti fizetendő adó: a 19. § szerint (10/19 százalékos mértékkel) megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a külföldön megfizetett19 társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval).

Az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlás érvényességének feltétele, hogy az adózónak ezen nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozás.

A rendelkező nyilatkozat(ok) alapján történő átutalás feltétele, hogy az adózó a Tao. tv. 24/A. § (16)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást legkésőbb az adóelőleg-kiegészítés teljesítésének időpontjáig (2016. december 20-áig), vagy az éves adóbevallás benyújtásáig az adóhatóság rendelkezésére bocsássa.

A Tao. tv. szerinti szabályozás kizárólag csak a 2.1. pont szerinti, az adóelőleg terhére tett felajánlás módosítását teszi lehetővé.

2.3. A látvány-csapatsport céljára történő felajánlás speciális szabályai

A látvány-csapatsport támogatása esetében a 2.1. és a 2.2. pont szerinti rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül23. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet támogatási, vagy szponzori szerződést köt. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja – az adózó döntése szerint – vagy a felajánlásban részesített országos sportági szakszövetség, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagy a MOB. A jogosult részére az átutalást az adóhatóság a 3. pont alatt részletezett határidőben teljesíti.

A felajánláshoz kapcsolódó kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén nem értelmezhető az adóhatóság részére teljesítendő bejelentési kötelezettség (nincs SPORTBEJ nyomtatvány).

Az ilyen (12,5 százalékos mértékű) kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegére továbbá nem értelmezhető a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részének 12. pontjában – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címén – előírt adózás előtti eredmény-növelés sem.

További különbség, hogy az adó-felajánláshoz kapcsolódó kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén nincs olyan előírás, amely szerint a felajánlás teljesítésének feltétele lenne a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalása (miután mindkét jogcímen az adóhatóság utal). Tekintve, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról szóló szerződést az adóhatósághoz nem kell megküldeni, ezért azon „automatizmus” működik, hogy az adózó nyilatkozatában, illetve a bevallásában – döntése szerint – megjelölt szerv részére történik az átutalás (de nem több, mint a rendelkezett összeg 12,5 százaléka).

Amennyiben a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról támogatási szerződést kötnek, úgy az adózó a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult.

Amennyiben azonban a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról szponzori szerződés keretében állapodnak meg, úgy az adózó ellenszolgáltatásra jogosult26. Ebben az esetben a 12,5 százaléknak megfelelő összegű kiegészítő sportfejlesztési támogatás – általános forgalmi adó-köteles ügylet esetén – az általános forgalmi adó nélküli (nettó) értéket jelenti. A szponzori szerződés alapján kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezetnek árbevételként el kell számolnia.

Forrás: 41. és 55. számú NAV információs füzetek

A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).