A magyarok negyede nem ítéli el az adóelkerülést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakosság 24 százaléka szerint nincs baj azzal, ha valaki a közös kasszából vesz el.


A magyarok háromnegyede elutasítja az állam megkárosítását, miközben ugyanennyien tartják jellemzőnek az adókerülést a gazdaságra a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közvélemény-kutatása szerint.

A megkérdezettek a készpénzalapú ágazatokat, az építőipart és az egészségügyet tartják a szürkegazdaság által leginkább érintettnek.

A felmérésben résztvevők háromnegyede egyáltalán nem értett egyet azzal az állítással, hogy az állam megkárosítása elfogadható cselekedet lenne, 24 százalék szerint viszont nincs baj azzal, ha valaki a közös kasszából vesz el, vagy – ami jellemzőbb -, nem tesz be oda az előírásoknak megfelelően.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A hálapénzfizetést tartották a legelterjedtebbnek és a leginkább elfogadottnak a válaszadók a hét szürkegazdaságot segítő tevékenység közül, amelyet a kutatás vizsgált. 

A válaszadók 72 százaléka vélte úgy, hogy a hálapénzfizetés jellemző Magyarországon, és 22 százalékuk azt is gondolja, hogy elfogadható az orvosok és a betegek közötti „borítékos” tranzakció.

 A megkérdezettek több mint 60 százaléka találta jellemzőnek a gazdasági életre különböző adókerülő technikák alkalmazását, a feketefoglalkoztatástól a jövedelem eltitkolásán át a kreatív könyvelési trükkökig. Az adófizetés elkerülését 65 százalék tartja szokásos tevékenységnek, 16 százalékuk szerint nincs is semmi probléma ezzel. 

Hasonlóak az arányok a csúszópénz elfogadásánál, 64 százalék szerint jellemző és 17 százalék szerint elfogadható ez a cselekedet, a feketefoglalkoztatást 61 százalék véli elfogadhatónak és 17 százalék szerint jellemzi a magyar gazdaságot. 

A jogosulatlan állami támogatás igénybevételét a megkérdezettek 64 százaléka tartotta jellemzőnek Magyarországon, de elfogadhatónak már csak 13 százalék.

A megkérdezettek 52 százaléka vélte úgy, hogy elterjedt a munkahelyi eszközök magáncélú hasznosítása, elfogadhatónak pedig 15 százalék minősítette azt.

Mind a hét vizsgált tevékenységet a válaszadók egyharmada tartotta jellemzőnek Magyarországon, egyben 6 százalék minősítette elfogadhatónak.

A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozták létre, munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civilszervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. Közvélemény-kutatásuk 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült 2016. május 2-18. között.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.