A munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Írásunkban részletesen bemutatjuk a munkáltatói lakáscélú támogatás szabály-, illetve feltételrendszerét, majd a gyakorlatban felmerült kérdéseken keresztül ismertetjük a juttatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) értelmében a munkáltató akár 5 millió forint összegű lakáscélú támogatást adhat adómentesen a munkavállalójának. Az adómentességet szabályozó, az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. alpontjában szereplő rendelkezés 2014. január 1-jétől úgy módosult, hogy az adómentesség a lakáscélú felhasználásra – hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatásra is vonatkozik.

2013. december 31-éig a munkáltató közvetve, két lépésben segíthette a dolgozóját lakáshitelének visszafizetésében. Először a munkáltató – akár kamatmentes – kölcsönt nyújthatott dolgozójának a hitelintézettől felvett lakáscélú hitel visszafizetéshez. [A lehetőséget az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja teremtette meg, mivel a lakáscélú hitelintézeti hitel visszafizetése, törlesztése is a támogatható célok között szerepelt.] Ezt követően a munkáltatói kölcsön adómentesen elengedhető, az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja alapján. E kétlépcsős lehetőség – természeténél fogva – a hitelek végtörlesztéséhez vagy nagyobb összegű előtörlesztéséhez volt alkalmazható.

2014. január 1-jét követően a munkáltató már közvetlenül és egyszerűen adhat dolgozójának akár 5 millió forintot is adómentesen lakáshitelének törlesztésére, e szabályzás alapján lehetővé vált a havi hiteltörlesztés támogatása is. (Jelezzük, hogy az egyéb adómentes lakáscélú támogatási lehetőségek is megmaradtak a szabályozásban.) Az igazi újdonság tehát a törlesztés közvetlen támogatásának lehetősége, mely az elmúlt időszakban gyakorivá tette ezt a támogatási formát.

Az új előírás a jogalkalmazás során értelmezési kérdéseket vetett fel, melyek megválaszolása végrehajtási rendelet megalkotását tette szükségessé. Az erre vonatkozó felhatalmazás 2014-ben évközi módosítással (február 25-ei hatálybalépéssel) került az Szja tv.-be [Szja tv. 81. § (1) bekezdés b) pont]. Az említett felhatalmazás alapján megalkották az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletet (a továbbiakban: 15/2014. NGM rendelet), amely a Magyar Közlöny 2014. évi 50. számában, 2014. április 3-án jelent meg. A 15/2014. NGM rendelet a kihirdetését követő napon (azaz 2014. április 4-én) lépett hatályba, azonban rendelkezései – a munkáltató választása szerint – a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

A 15/2014. NGM rendelet a törvényi szintű feltételrendszer igazolásának részletszabályait tartalmazza, így ennek megfelelően meghatározza, hogy miképpen kell igazolni

–   azt, hogy a támogatást hitelintézeten, kincstáron keresztül folyósították;

–   a méltányolható lakásigény fennállását;

–   a korábbi munkáltatótól kapott támogatás összegét;

–   azt, hogy a támogatás összege nem haladja meg a vételár, építési költség 30 százalékát; valamint

–   a támogatás lakáscélú felhasználását.

1. A támogatás felhasználási köre

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás adható az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.1. pontjában foglaltak szerinti lakáscélú felhasználásra:

–   belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

–   belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;

–   belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez;

–   a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 12/2001. Korm. rendelet) meghatározott korszerűsítéshez; valamint

–   a 12/2001. Korm. rendelet szerint meghatározott akadálymentesítéshez.

Emellett az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja alapján adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás adható

–   a munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén; valamint

–   lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl. kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez.

A fentiekhez kapcsolódóan a 12/2001. Korm. rendelet két fogalmának (korszerűsítés, akadálymentesítés) magyarázata szükséges. Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni [12/2001. Korm. rendelet 12. § (11) bekezdés]. Akadálymentesítésnek minősül a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson [12/2001. Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés].

2. Az adómentesség feltételei

A munkáltatói lakáscélú támogatás a következő – az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjában és a 15/2014. NGM rendeletben foglalt – feltételek együttes teljesülése esetén adómentes:

2.1. Öt év alatt maximum ötmillió forint

A munkáltató és a magánszemély korábbi munkáltatói az adóévben és az azt megelőző négy évben együttesen maximum 5 millió forint lakáscélú támogatást adhatnak adómentesen. A 15/2014. NGM rendelet 4. §-a értelmében a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás (kilépő adatlap) vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz (mivel annak nem kötelező tartalmi eleme) – a magánszemély nyilatkozata igazolja.

2.2. A vételár/építési költség maximum 30 százaléka

Az adómentesség további feltétele, hogy a munkáltató lakáscélú felhasználásra a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés maximum 30 százalékáig adhat támogatást. Így például egy 14 millió forint vételárú lakás megvételéhez felvett kölcsön visszafizetéséhez a munkáltató legfeljebb 4,2 millió forint támogatást adhat adómentesen. A költségarányra vonatkozó feltételnek való megfelelést a munkáltatónak az alábbi dokumentumok alapján kell vizsgálnia:

–   lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén az említett jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés;

–   lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a jogerős építési engedély és az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély közeli hozzátartozója nevére kiállított számla;

–   lakás korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén pedig – az előző bekezdésben felsoroltakhoz képest csak – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; [Megjegyzendő azonban, hogy a 15/2014. NGM rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján az építés, építtetés, alapterület-növelés, illetve korszerűsítés esetén elegendő az ilyen munkák költségeit tartalmazó költségvetés vizsgálata is.];

–   a hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek – ideértve különösen a kamatot, a késedelmi pótlékot, a végrehajtási díjat, a jelzálogjog törlésének díját, az előtörlesztési díjat és az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja – megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot (15/2014. NGM rendelet 5. §).

2.3. Méltányolható lakásigény – a lakás szobaszáma

Az Szja tv.-ben meghatározott feltétel szerint a támogatás akkor lehet adómentes, ha a lakás szobaszáma nem haladja meg a 12/2001. Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigény mértékét. Tehát a méltányolható lakásigény vizsgálatakor elegendő a lakás szobaszámát vizsgálni, a lakás építési költségének, vételárának ugyanakkor nem kell megfelelnie a 12/2001. Korm. rendelet mellékletében meghatározott maximális összegeknek.

A lakás szobaszámát a magánszemély nyilatkozata alapján kell meghatározni. A nyilatkozatnak a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön kell tartalmaznia. A lakás szobáinak számát a 12/2001. Korm. rendelet szabályai szerint kell meghatározni [15/2014. NGM rendelet 3. § (1) bekezdés].

A vizsgálat során a lakás szobaszámát és az együttköltöző családtagok számát kell a munkáltatónak megállapítania, mely esetben a szobaszám a 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a alapján a következők szerint alakul:

–   egy-két együttköltöző családtag esetében: legfeljebb három lakószoba;

–   három együttköltöző családtag esetében: legfeljebb három és fél lakószoba;

–   négy együttköltöző családtag esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő; három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. A lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik [12/2001. Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés].

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha pl. a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.

Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártya másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja [15/2014. NGM rendelet 3. § (2) bekezdés].

A 12/2001. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése együttköltöző családtagként nevesíti a házastársat, az élettársat és a kiskorú (18 év alatti) gyermeket. Ez a kör kiegészül a 12/2001. Korm. rendelet 7. §-ában említett családtagokkal. Így az említett igazolás megléte esetén együttköltöző családtagként vehető figyelembe az a 25. életévét még el nem érő személy, aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, valamint az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A méltányolható lakásigény meghatározásánál gyermeknek tekintendők a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermekek is. Az említett igazolás megléte esetén együttköltöző (együttlakó) családtag az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személy [12/2001. Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés c) pont].

Lakás építése, építtetése esetén, ha a használatbavételi engedély az adómentesség igazolására előírt időpontig nem áll a magánszemély rendelkezésére, az említett dokumentumokat a magánszemélynek az együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja [15/2014. NGM rendelet 3. § (6) bekezdés].

Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a 12/2001. Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolja [15/2014. NGM rendelet 3. § (3) bekezdés].

Főszabály szerint a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a 15/2014. NGM rendelet hatálybalépésének napjától az adómentesség igazolására előírt határidőig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Amennyiben a méltányolható lakásigény feltételét már bármely korábbi időpontban vizsgálták (bármely hitelintézet, kincstár vagy a munkáltató), akkor a méltányolhatóság a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható [15/2014. NGM rendelet 3. § (5) bekezdés]. Így például, ha a lakáshoz a magánszemély lakáscélú állami támogatást (szocpolt) kapott, és akkor a lakásigény méltányolható volt, akkor a méltányolhatóság feltétele a támogatás folyósítása évében is igazolt.

2.4. A munkavállaló – tulajdonos vagy haszonélvező

További fontos feltétel, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa, haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben a támogatást kapta, ideértve azt az esetet is, ha tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát a támogatás felhasználásával szerzi meg. Ezzel összefüggésben a magánszemély saját lakásának minősül az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. Emellett saját lakásnak számít az a lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is [15/2014. NGM rendelet 1. § (1) bekezdés b) pont].

2.5. Támogatás hitelintézeten/kincstáron keresztül

Az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja értelmében a támogatás csak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) útján nyújtható. A hitelintézet, a kincstár garanciális szerepet játszik a munkáltatói támogatás folyósításában azzal, hogy az adóhatóságnak adatot szolgáltat a támogatásban részesülő magánszemélyekről és a támogatás összegéről, ezzel jelentősen megnehezítve az esetleges visszaéléseket. Az igazolást a hitelintézet, a kincstár akkor teljesíti, ha a munkáltató ennél a szervezetnél indította a támogatás átutalását a magánszemély számlájára. A hitelintézet, a kincstár a hitel törlesztéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára vagy a magánszemélynek a hitel törlesztésére használt folyószámlájára utalhatja. Más (pl. építéshez, korszerűsítéshez nyújtott) lakáscélú támogatást a munkáltató a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési (folyó-) vagy hitelszámlájára, illetve a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ez természetesen azt is jelenti, hogy más személy nevén lévő számlára (például házastárs számlájára) nem utalhat a munkáltató. Az igazolást a hitelintézet, a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig állítja ki, és ugyanezen időpontig teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget is a ’K50-es jelű nyomtatványon.

A 15/2014. NGM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján az igazolás kiadásának feltétele ugyanakkor az, hogy a munkáltató a támogatás folyósítását megelőzően vagy azzal egy időben nyilatkozatot tegyen a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy a folyósítani kívánt összeget lakáscélú támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja. A hitelintézet vagy a kincstár a nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat. Ha a hitelintézet, kincstár nyomtatványt (még) nem rendszeresített, ennek hiányára hivatkozva nem utasíthatja el közreműködését a támogatás folyósításában.

2.6. Az igazolások határidőben történő átadása

Az Szja tv. alapján a munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás akkor minősülhet adómentesnek, ha a 15/2014. NGM rendeletben meghatározott igazolásokat a munkavállaló a munkáltatónak megfelelő időpontig átadja. A határidő a támogatás folyósításának évét követő év április 15-e vagy – a munkáltató saját döntése alapján – május 31-e, illetve lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év április 15-e vagy – a munkáltató saját döntése alapján – május 31-e [15/2014. NGM rendelet 1. § (2) bekezdés].

Ha a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.2. alpont].

Dr. Kiss Zoltán az Adó szaklap 2015/16 . számában szaklapban megjelent cikkéből mindent megtudhat az adómentesség feltételeinek vizsgálatáról, az összeg felhasználásának igazolásáról és más gyakorlati kérdésekről is.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Brexit

    Az EU-ból való kilépésre szavaztak a britek, de mire számíthatnak azok a magyarok, akik a szigetországban dolgoznak? 

  • 2017

    Megjelent a személyi jövedelemadót (Szja) érintő változásokat is magában foglaló, 2016. évi LXVI. törvény, amely a béren kívüli juttatásokon túl is több fontos módosítást léptet hatályba.

  • London

    Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.

  • InfoTandem_cafeteria

    A hazai vállalkozások több mint fele, a nagyobbaknak pedig bő kilenctizede kínál egy vagy több cafeteria-eszközt az alkalmazottainak. Az érintettek zöménél szinten maradt, vagy akár még bővült is az erre szolgáló keret az elmúlt egy évben. Az InfoTandem infografikája.

  • Fotó: shutterstock

    Minden adózó számára, aki az adófizetési kötelezettségének nem tud határidőben eleget tenni, fontos jogintézmény a fizetési könnyítés és adómérséklés, amelynek során az adóhatóság méltányos eljárás lefolytatására köteles. A mérlegelési jogkörét azonban kizárólag a jogszabály által biztosított keretek között gyakorolhatja a konkrét körülmények alapján.