A munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Írásunkban részletesen bemutatjuk a munkáltatói lakáscélú támogatás szabály-, illetve feltételrendszerét, majd a gyakorlatban felmerült kérdéseken keresztül ismertetjük a juttatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) értelmében a munkáltató akár 5 millió forint összegű lakáscélú támogatást adhat adómentesen a munkavállalójának. Az adómentességet szabályozó, az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. alpontjában szereplő rendelkezés 2014. január 1-jétől úgy módosult, hogy az adómentesség a lakáscélú felhasználásra – hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatásra is vonatkozik.

2013. december 31-éig a munkáltató közvetve, két lépésben segíthette a dolgozóját lakáshitelének visszafizetésében. Először a munkáltató – akár kamatmentes – kölcsönt nyújthatott dolgozójának a hitelintézettől felvett lakáscélú hitel visszafizetéshez. [A lehetőséget az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja teremtette meg, mivel a lakáscélú hitelintézeti hitel visszafizetése, törlesztése is a támogatható célok között szerepelt.] Ezt követően a munkáltatói kölcsön adómentesen elengedhető, az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja alapján. E kétlépcsős lehetőség – természeténél fogva – a hitelek végtörlesztéséhez vagy nagyobb összegű előtörlesztéséhez volt alkalmazható.

2014. január 1-jét követően a munkáltató már közvetlenül és egyszerűen adhat dolgozójának akár 5 millió forintot is adómentesen lakáshitelének törlesztésére, e szabályzás alapján lehetővé vált a havi hiteltörlesztés támogatása is. (Jelezzük, hogy az egyéb adómentes lakáscélú támogatási lehetőségek is megmaradtak a szabályozásban.) Az igazi újdonság tehát a törlesztés közvetlen támogatásának lehetősége, mely az elmúlt időszakban gyakorivá tette ezt a támogatási formát.

Az új előírás a jogalkalmazás során értelmezési kérdéseket vetett fel, melyek megválaszolása végrehajtási rendelet megalkotását tette szükségessé. Az erre vonatkozó felhatalmazás 2014-ben évközi módosítással (február 25-ei hatálybalépéssel) került az Szja tv.-be [Szja tv. 81. § (1) bekezdés b) pont]. Az említett felhatalmazás alapján megalkották az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletet (a továbbiakban: 15/2014. NGM rendelet), amely a Magyar Közlöny 2014. évi 50. számában, 2014. április 3-án jelent meg. A 15/2014. NGM rendelet a kihirdetését követő napon (azaz 2014. április 4-én) lépett hatályba, azonban rendelkezései – a munkáltató választása szerint – a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

A 15/2014. NGM rendelet a törvényi szintű feltételrendszer igazolásának részletszabályait tartalmazza, így ennek megfelelően meghatározza, hogy miképpen kell igazolni

–   azt, hogy a támogatást hitelintézeten, kincstáron keresztül folyósították;

–   a méltányolható lakásigény fennállását;

–   a korábbi munkáltatótól kapott támogatás összegét;

–   azt, hogy a támogatás összege nem haladja meg a vételár, építési költség 30 százalékát; valamint

–   a támogatás lakáscélú felhasználását.

1. A támogatás felhasználási köre

Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás adható az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.1. pontjában foglaltak szerinti lakáscélú felhasználásra:

–   belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

–   belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;

–   belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez;

–   a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 12/2001. Korm. rendelet) meghatározott korszerűsítéshez; valamint

–   a 12/2001. Korm. rendelet szerint meghatározott akadálymentesítéshez.

Emellett az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja alapján adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás adható

–   a munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén; valamint

–   lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl. kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez.

A fentiekhez kapcsolódóan a 12/2001. Korm. rendelet két fogalmának (korszerűsítés, akadálymentesítés) magyarázata szükséges. Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni [12/2001. Korm. rendelet 12. § (11) bekezdés]. Akadálymentesítésnek minősül a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson [12/2001. Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés].

2. Az adómentesség feltételei

A munkáltatói lakáscélú támogatás a következő – az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjában és a 15/2014. NGM rendeletben foglalt – feltételek együttes teljesülése esetén adómentes:

2.1. Öt év alatt maximum ötmillió forint

A munkáltató és a magánszemély korábbi munkáltatói az adóévben és az azt megelőző négy évben együttesen maximum 5 millió forint lakáscélú támogatást adhatnak adómentesen. A 15/2014. NGM rendelet 4. §-a értelmében a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás (kilépő adatlap) vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz (mivel annak nem kötelező tartalmi eleme) – a magánszemély nyilatkozata igazolja.

2.2. A vételár/építési költség maximum 30 százaléka

Az adómentesség további feltétele, hogy a munkáltató lakáscélú felhasználásra a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés maximum 30 százalékáig adhat támogatást. Így például egy 14 millió forint vételárú lakás megvételéhez felvett kölcsön visszafizetéséhez a munkáltató legfeljebb 4,2 millió forint támogatást adhat adómentesen. A költségarányra vonatkozó feltételnek való megfelelést a munkáltatónak az alábbi dokumentumok alapján kell vizsgálnia:

–   lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén az említett jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés;

–   lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a jogerős építési engedély és az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély közeli hozzátartozója nevére kiállított számla;

–   lakás korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén pedig – az előző bekezdésben felsoroltakhoz képest csak – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély közeli hozzátartozója nevére kiállított számla; [Megjegyzendő azonban, hogy a 15/2014. NGM rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján az építés, építtetés, alapterület-növelés, illetve korszerűsítés esetén elegendő az ilyen munkák költségeit tartalmazó költségvetés vizsgálata is.];

–   a hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek – ideértve különösen a kamatot, a késedelmi pótlékot, a végrehajtási díjat, a jelzálogjog törlésének díját, az előtörlesztési díjat és az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja – megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot (15/2014. NGM rendelet 5. §).

2.3. Méltányolható lakásigény – a lakás szobaszáma

Az Szja tv.-ben meghatározott feltétel szerint a támogatás akkor lehet adómentes, ha a lakás szobaszáma nem haladja meg a 12/2001. Korm. rendelet szerinti méltányolható lakásigény mértékét. Tehát a méltányolható lakásigény vizsgálatakor elegendő a lakás szobaszámát vizsgálni, a lakás építési költségének, vételárának ugyanakkor nem kell megfelelnie a 12/2001. Korm. rendelet mellékletében meghatározott maximális összegeknek.

A lakás szobaszámát a magánszemély nyilatkozata alapján kell meghatározni. A nyilatkozatnak a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön kell tartalmaznia. A lakás szobáinak számát a 12/2001. Korm. rendelet szabályai szerint kell meghatározni [15/2014. NGM rendelet 3. § (1) bekezdés].

A vizsgálat során a lakás szobaszámát és az együttköltöző családtagok számát kell a munkáltatónak megállapítania, mely esetben a szobaszám a 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a alapján a következők szerint alakul:

–   egy-két együttköltöző családtag esetében: legfeljebb három lakószoba;

–   három együttköltöző családtag esetében: legfeljebb három és fél lakószoba;

–   négy együttköltöző családtag esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő; három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. A lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik [12/2001. Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdés].

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha pl. a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.

Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártya másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja [15/2014. NGM rendelet 3. § (2) bekezdés].

A 12/2001. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése együttköltöző családtagként nevesíti a házastársat, az élettársat és a kiskorú (18 év alatti) gyermeket. Ez a kör kiegészül a 12/2001. Korm. rendelet 7. §-ában említett családtagokkal. Így az említett igazolás megléte esetén együttköltöző családtagként vehető figyelembe az a 25. életévét még el nem érő személy, aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, valamint az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A méltányolható lakásigény meghatározásánál gyermeknek tekintendők a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermekek is. Az említett igazolás megléte esetén együttköltöző (együttlakó) családtag az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személy [12/2001. Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés c) pont].

Lakás építése, építtetése esetén, ha a használatbavételi engedély az adómentesség igazolására előírt időpontig nem áll a magánszemély rendelkezésére, az említett dokumentumokat a magánszemélynek az együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja [15/2014. NGM rendelet 3. § (6) bekezdés].

Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a 12/2001. Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolja [15/2014. NGM rendelet 3. § (3) bekezdés].

Főszabály szerint a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a 15/2014. NGM rendelet hatálybalépésének napjától az adómentesség igazolására előírt határidőig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Amennyiben a méltányolható lakásigény feltételét már bármely korábbi időpontban vizsgálták (bármely hitelintézet, kincstár vagy a munkáltató), akkor a méltányolhatóság a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható [15/2014. NGM rendelet 3. § (5) bekezdés]. Így például, ha a lakáshoz a magánszemély lakáscélú állami támogatást (szocpolt) kapott, és akkor a lakásigény méltányolható volt, akkor a méltányolhatóság feltétele a támogatás folyósítása évében is igazolt.

2.4. A munkavállaló – tulajdonos vagy haszonélvező

További fontos feltétel, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa, haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben a támogatást kapta, ideértve azt az esetet is, ha tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát a támogatás felhasználásával szerzi meg. Ezzel összefüggésben a magánszemély saját lakásának minősül az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. Emellett saját lakásnak számít az a lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is [15/2014. NGM rendelet 1. § (1) bekezdés b) pont].

2.5. Támogatás hitelintézeten/kincstáron keresztül

Az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontja értelmében a támogatás csak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) útján nyújtható. A hitelintézet, a kincstár garanciális szerepet játszik a munkáltatói támogatás folyósításában azzal, hogy az adóhatóságnak adatot szolgáltat a támogatásban részesülő magánszemélyekről és a támogatás összegéről, ezzel jelentősen megnehezítve az esetleges visszaéléseket. Az igazolást a hitelintézet, a kincstár akkor teljesíti, ha a munkáltató ennél a szervezetnél indította a támogatás átutalását a magánszemély számlájára. A hitelintézet, a kincstár a hitel törlesztéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára vagy a magánszemélynek a hitel törlesztésére használt folyószámlájára utalhatja. Más (pl. építéshez, korszerűsítéshez nyújtott) lakáscélú támogatást a munkáltató a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési (folyó-) vagy hitelszámlájára, illetve a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ez természetesen azt is jelenti, hogy más személy nevén lévő számlára (például házastárs számlájára) nem utalhat a munkáltató. Az igazolást a hitelintézet, a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig állítja ki, és ugyanezen időpontig teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget is a ’K50-es jelű nyomtatványon.

A 15/2014. NGM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján az igazolás kiadásának feltétele ugyanakkor az, hogy a munkáltató a támogatás folyósítását megelőzően vagy azzal egy időben nyilatkozatot tegyen a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy a folyósítani kívánt összeget lakáscélú támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja. A hitelintézet vagy a kincstár a nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat. Ha a hitelintézet, kincstár nyomtatványt (még) nem rendszeresített, ennek hiányára hivatkozva nem utasíthatja el közreműködését a támogatás folyósításában.

2.6. Az igazolások határidőben történő átadása

Az Szja tv. alapján a munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás akkor minősülhet adómentesnek, ha a 15/2014. NGM rendeletben meghatározott igazolásokat a munkavállaló a munkáltatónak megfelelő időpontig átadja. A határidő a támogatás folyósításának évét követő év április 15-e vagy – a munkáltató saját döntése alapján – május 31-e, illetve lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év április 15-e vagy – a munkáltató saját döntése alapján – május 31-e [15/2014. NGM rendelet 1. § (2) bekezdés].

Ha a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.2. alpont].

Dr. Kiss Zoltán az Adó szaklap 2015/16 . számában szaklapban megjelent cikkéből mindent megtudhat az adómentesség feltételeinek vizsgálatáról, az összeg felhasználásának igazolásáról és más gyakorlati kérdésekről is.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.