A népegészségügyi termékadó (chipsadó)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A népegészségügyi termékadó klasszikus egyfázisú forgalmi adó, azaz a különféle cukor- só- és koffeintartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé. Az új adónem 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.

Az Adó szaklap 2011/13-14. számában megjelent cikkből mindent megtudhatnak az érintettek a befizetési és bevallási kötelezettségről.

2011. július 11-én megszavazta az Országgyűlés a népegészségügyi termékadó bevezetéséről szóló 2011. évi CIII. számú törvényt, amely a Magyar Közlöny 85. számában jelent meg.

Az adókötelezettség

Az adókötelezettség az előrecsomagolt termékekre vonatkozik.
Az előrecsomagolt termék a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha:

a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,

b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,

c) a csomagolásban található termék mennyisége a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és

d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel, tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.

Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott:

1. a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó üdítőital, kivéve a legalább 25 százalék gyümölcshányadot tartalmazó sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket, nektárokat és gyümölcsleveket, ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget vagy az üdítőital (energiaital) hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget;

2. az előrecsomagolt cukrozott készítmények közül a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha a hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb;

3. az előző pont hatálya alá nem tartozó sós snack, a kenyér és a pékáru kivételével, ha az a 1905, 2005 2020, 2008 VTSZ szám alá tartozik és gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, továbbá sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget;

4. az ételízesítő, kivéve a gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő terméket, ha az a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozik, és a sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.

A cukor és a só meghatározása VTSZ szám alapján történik (cukor 1701, 1702, só 2501 VTSZ). A VTSZ szám alatt a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelet 2011. június 14-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám értendő.

Az adókötelezettség az adóköteles termék első belföldi teljesítési helyű értékesítéséhez kötődik, a teljesítési hely fogalma az értelmező rendelkezések között az Áfatörvény szerinti teljesítési hellyel egyezik meg. Az adó alanya – az adókötelezettség teljesítésének nyomon követhetősége érdekében – az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton valamint ezek hiányában – a vevő részére kiállított – okiraton köteles feltüntetni, hogy a népegészségügyi termékadó-kötelezettség őt terheli.

Az adó alanya, alapja, mértéke

Az adó alanya az a személy, szervezet, aki, vagy amely adóköteles terméket Magyarországon első alkalommal értékesít. Ez azt jelenti, hogy az adó alanya magyarországi előállítású adóköteles termék esetén a gyártó, külföldi termék Magyarországra való behozatala esetén pedig az adóköteles termék első belföldi értékesítője. Az adót az adó alanyának kell megfizetni, akkor is, ha az adóalany nem közvetlenül a végső fogyasztó számára értékesít.

Az adó alapja az adóköteles termék forgalmazott mennyiségében van kifejezve – a termék jellegének megfelelően – kilogrammban vagy literben. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

Az adó mértéke az egyes élelmiszerek fogyasztásának mennyiségi egységre vetített egészség-kockázatától függően különböző: üdítőital esetében 5 forint/liter, energiaital esetében 250 forint/liter, előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm, sós snack esetében 200 forint/kilogramm, ételízesítő esetében 200 forint/kilogramm.

Az adó megállapítása

Az adó alanyának az adót önadózással kell megállapítania. Az adó-megállapítási időszak alatt: az értékesítésről kiállított számlán vagy más okiraton szereplő teljesítési időpontot, vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a számla, számviteli bizonylat, más, az értékesítésről kiállított okirat kiállításának időpontját magában foglaló időszakot kell érteni.

Ha az adó-megállapítási időszakról szóló bevallás benyújtását követően kiderül, hogy az adó-megállapítási időszakban ténylegesen kevesebb adóköteles terméket értékesítettek (például a vevő utólag minőségi kifogás miatt a terméket visszaszállíttatja), akkor az adót a helyesbítésről, érvénytelenségről szóló számla, számviteli bizonylat, más okirat kiállításának napját magában foglaló adó-megállapítási időszakban lehet csökkenteni.

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

Az adóalany köteles nyilvántartást vezetni, amely teljesíthető a meglévő nyilvántartások vezetésével is, ha azok alkalmasak a nyilvántartás tartalmának megfelelő adatok kimutatására. A nyilvántartásban rögzíteni kell az adóköteles termékeknek – termékcsoportonkénti rendszerezésben – adó-megállapítási időszak első és utolsó napján meglévő mennyiségét, valamint az adó-megállapítási időszakban az egyes adóköteles termékek (például üdítőital, ételízesítő stb.) mennyiségében bekövetkezett csökkenést és növekedést.

Adóbevallás

Az adóbevallás – főszabály szerint – az adóalany áfabevallásához igazodik, az áfabevallására előírt határidőig az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon kell az adózónak teljesítenie bevallási és adófizetési kötelezettségét. Annak az adóalanynak, aki az áfában alanyi mentes, vagy bevallás benyújtására nem kötelezett, továbbá az áfaalanynak nem minősülő adóalanynak évente egyszer, az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig kell a termékadót bevallania.

Lucz Zoltánné cikke részletesen kitér az adómentességre és az adókedvezményekre is. Teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/13-14. számában

Forrás: Adó szaklap 2011/13-14.

---