A pénzforgalmi áfa szabályai és lehetőségei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzforgalmi áfa elszámolás olyan lehetőséget teremtett a vállalkozók számára, mellyel jelentősen csökkenthető az áfa-finanszírozás problémája. Ki és milyen esetben alkalmazhatja ezt a lehetőséget és milyen előírásokat kell betartani a választásakor?

A pénzforgalmai áfa elszámolás szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Áfa tv.) 196/A.§. – 196/G.§. része tartalmazza (pénzforgalmi elszámolás).

A pénzforgalmi áfa elszámolás az adóalany által választható a megfelelő feltételek fennállása esetén 2013. január 1-e óta. Lényege, hogy az adózó a fizetendő áfa és a levonható áfa összeget is abban az áfa elszámolási időszakban állapítja meg, amikor az áfa összeget tartalmazó ellenértékek pénzügyileg teljesítésre kerültek (bevétel esetén befolytak, kiadás esetén kifizetésre kerültek az adózó által). Ez nagymértékben megkönnyítheti a pénzforgalmi elszámolást választó vállalkozások működését, hiszen ez által nem kell előre – még a bevétel befolyása előtt – megfinanszírozni a fizetendő áfa összegét az állami adóhatóság felé.

Nézzük meg a részletszabályokat, először is azt, hogy melyek azok a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a pénzforgalmi áfa elszámolás választható legyen!

1. feltétel

Az az adóalany, aki (amely)

a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,

jogosult pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül.

Példák az áfatörvény alkalmazásához
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. Megrendelés >>

Ebből a feltételből további magyarázatra szorul az, hogy hogyan kell megállapítani, hogy egy vállalkozás kisvállalkozás-e, vagy nem felel meg ennek a kitételnek.

A Kkv. tv. 19. § 5. pontja szerint – a törvény alkalmazásában – vállalkozásnak minősül az egyéni vállalkozó, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat. Tekintettel arra, hogy a pénzforgalmi elszámolást nemcsak azon adóalanyok választhatnak, amelyek a Kkv. tv. hatálya alá tartoznak, így például az ügyvédi, közjegyzői, szabadalmi ügyvivői irodáknak, illetve az adószámos magánszemélyeknek is el kell végezni – a választással összefüggésben – a méret szerinti besorolást.

A méret szerinti besorolás nem jelent újdonságot azon adózók számára, akik (amelyek) a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján a társasági adó rendszerében olyan kedvezményt érvényesítettek, amelyet meghatározott vállalkozási mérethez kötődik; a pénzforgalmi elszámolás vonatkozásában ugyanis azonos módon kell meghatározni a vállalkozási méretet.

A kisvállalkozási méret meghatározásához a Kkv. tv. 3. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott mutatóértékeket kell figyelembe venni.

A kis- és középvállalkozási (KKV) kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

– összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

– összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás a Kkv. tv. rendelkezései alapján mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősüljön, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése.

Ahogy a mutatószámokból kitűnik, a mikrovállalkozások a kisvállalkozásoknál kisebb méretűek, így ahol a Kkv. tv. kisvállalkozást említ, azalatt a mikrovállalkozást is érteni kell, ez pedig azt eredményezi, hogy pénzforgalmi elszámolást – a többi feltétel fennállása esetén – természetesen a mikrovállakozások is választhatják.

A vállalkozás adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni minden, a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozás adatait, hacsak ezek az adatok a vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolójában már eleve nem szerepelnek

A kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban (keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot figyelembe véve) már szerepelnek.

A legfontosabb tehát, hogy a vállalakozási méret besorolásnál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásért is. E fogalmak meghatározását a Kkv. tv. tartalmazza, de további hasznos információkat olvashatunk a NAV által kiadott tájékoztatóban (A kisvállalkozási méret, mint a pénzforgalmi elszámolás választásának egyik feltétele címmel került kiadásra).

2. feltétel

A pénzforgalmi elszámolás továbbá abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 125.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Ebbe a felső értékhatárba nem számítandó be az adóalany vállalkozásában tárgyi eszközként használt termék értékesítése, illetve immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése; a termék Áfa tv. 89. § szerinti értékesítése; az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás; az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Navigátor Adózás modul
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. Megrendelés >>

Az adó megállapítása

Ha az adóalany él a pénzforgalmi áfa választási jogával, akkor

a) az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után – ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89. §-a szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;

b) termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti;

A számla érvénytelenítése vagy módosítása esetén az Áfa tv. pontosan meghatározza, hogyan kell eljárni, ezért célszerű a megfelelő részeket pontosan áttanulmányozni.

Ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele, megfizetése részletekben történik, akkor a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani, a levonási jog pedig a megfizetett részlet erejéig gyakorolható. Az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg.

Számlahivatkozás alkalmazása

A pénzforgalmi áfa szerinti elszámolás nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany az Áfa tv. 169. § h) pontja szerinti hivatkozást, utalást nem tüntette fel, mely a következő: „pénzforgalmi elszámolás”.

Pénzforgalmi áfa elszámolás választása

Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik. A nyilatkozattételre az Art. változás bejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja. Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.

Pénzforgalmi áfa elszámolás megszűnése

A pénzforgalmi elszámolás megszűnik

a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül;

c) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül a 196/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak;

d) az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;

e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Ha a pénzforgalmi elszámolás a b) pont szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt. Ilyen esetben az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Speciális jogállások

A jogszabály további speciális eseteket is tárgyal, mint például ha a teljesítés és a fizetendő adó megállapítása között jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, stb.).

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---