NAV-Figyelő 16. hét: SZJA Bevallási tervezetek, NAV Infóvonal
Az adóhatóság kiadott, 3005/2024. útmutatója alapján az alábbi ügykörök és intézhetők április 22-étől a NAV telefonos rendszerén azonosítást követően:
A román utat követjük az adópolitikában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Míg a régió egyes országaiban a válság hatására a jövedelemadókat csökkenték, a fogalmi típusú adókat növelték, más országok éppen ezzel ellentétes stratégiát választottak – derül ki a Mazars legfrissebb, a közép-kelet európai országok adózási jellemzőit bemutató kiadványából. A magyar különadókat több ország másolta le, és a nagyvállalatok adóelkerülésének visszaszorításában jók vagyunk – derült ki a tanácsadó cég sajtóbeszélgetésén.
A gazdasági válságra különböző adópolitikai válaszokat adtak régiónk országai, Magyarország annak a megközelítésnek a mintapéldája, amely az áfakulcsok emelésével és a jövedelemadók csökkentésével igyekezett válaszolni a kihívásokra – fejtegették a Mazars szakértői a kiadványt bemutató sajtórendezvényen.
A magyarhoz hasonló adópolitikát valósít meg Románia is, ahol a felső áfakulcsot 24 százalékosra emelték, ám a társasági adó kulcsa és az szja-kulcs egységesen 16 százalékos.
Más országok viszont, mint például a korábban egykulcsos adót bevezető Szlovákia a forgalmi típusú adók helyett a jövedelemadókat növelte, bevezette újra a progresszív adózást a személyi jövedelemadónál, 25 százalékos felső kulccsal, s megemelte a társasági adót is 19 százalékról 23-ra. Ausztriára is a magasabb jövedelemadó-, s alacsonyabb áfakulcsok a jellemzők, legalábbis a régiós átlaghoz képest: a magánszemélyek jövedelemadója progresszív, a felső kulcs 50 százalékos, a társasági adó 25 százalékos. Az áfa 20 százalékos, egy százalékponttal a régiós átlag alatt van.
Zsugorodó gazdaságban bizonytalan bármely adópolitikai stratégia sikere – mondta nem téve le a garast egyik irányzat mellett sem Szmicsek Sándor, a Mazars partnere a sajtóbeszélgetésen, hangsúlyozva, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a bizalom többet nyomhat a latban egy-egy befektetési döntésnél, mint egy akár még oly vonzó adórendszer. Fölhívta a figyelmet arra is: az adóváltoztatásoknál a költségvetési hatásokra is oda kell figyelni. A hazai egykulcsos szja bevezetése – hasonlóan az azt több évvel megelőző áfacsökkentéshez – lyukat ütött a költségvetésen, amelyet azután csak nagy nehézségek árán lehetett befoltozni – emlékeztetett a szakértő.
A Mazars szakemberei szerint még mindig magasak Magyarországon a bérterhek régiós összevetésben is: ezer eurós nettó havi jövedelmet vizsgálva hazánkban a legmagasabb a teljes bérköltség. Igaz, ez a szám nincs kiigazítva az szja kedvezményekkel. Továbbá ehhez a régió átlaga alatti bruttó minimálbér társul.
Emellett Magyarországon a térségben is nagyon alacsonynak számít a társasági adókulcs: az alsó, 10 százalékos kulcsnál kisebbet csak Montenegró alkalmaz a térségben.
A Mazars szakértői beszéltek a magyarországi válságadókról is, amelyek mintha mintául szolgálnának a régióban más országokban is. Romániában különadókkal sújtották az energiaszektort, Szlovákiában is egyes ágazatokat sújtottak különadóval, de csak azon vállalatoknál, amelyek várható éves profitja meghaladja a 3 millió eurót.
Szmicsek kiemelte a BASE – Base Erosion and Profit Shifting –, népszerűbben szólva a nagyvállalatok adóelkerülésének a jelenségét. Magyarországon – mint Csizmadia Heléna adóigazgató és Szmicsek Sándor az Adó Online kérdésre kifejtette – régiós összevetésben jól áll a BASE elleni küzdelemben, a helytelen, illetve adóelkerülő szándékú transzferárazás visszaszorításában. A szakértők szerint a magyar szabályozás jó irányban halad, egyszerűsödik, mindemellett az adóellenőrök nem pusztán a transzferárazások piaci értékét, hanem annak valós gazdasági értelmét is ellenőrzik.
Különösnek tűnhet, hogy az alacsony magyar társasági adókulcsok mellett is szükséges a szigorú ellenőrzés, de – mint a szakértők az Adó Online kérdésére elmondták – több oka is lehet annak, hogy az anyacég igyekszik a magyar leánycég jövedelmét máshol kimutatni. Akár például az anyacég a könyvelésében csökkenteni akarja a veszteséget, esetleg a küldő ország adóhatóságának elvárásainak igyekszik inkább megfelelni, vagy éppen a magyar viszonyokkal szembeni bizalmatlanság érhető abban is tetten, hogy inkább egy másik országban venné ki a vállalat a profitot.
Magyarország azonban a transzferárazás szabályozásának területen versenyelőnyben van a szakértők szerint régió többi országához képest, évekkel korábban kezdett a magyar adóhatóság komolyan foglalkozni a témával, mint a többiek – emelték ki a pozitív adópolitikai elemet a szakértők.