A tao alapelveinek változása jövőre

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A társasági adóról szóló törvény alapelvek között szereplő módosítása tágítja az adóelkerülés szankcionálási lehetőségeit és nagyon sok értelmezési problémát fog generálni a gyakorlatban.

2017. január 1-től lép hatályba a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1.§. (2) bekezdésében egy aprónak tűnő módosítás.

A jelenleg (2016-ban) hatályos szöveg a következő:

„Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.”

A 2016. évi LXVI. törvényben kihirdetett új szövegezés a következő lesz 2017-től:

„Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.”

Az idézetből kiderül, hogy a módosító törvényben a „célja csak adóelőny” kifejezést kicserélték a „fő célja adóelőny” kifejezésre.

Ezt nem sokan tekintették fontos módosításnak, pedig az. A törvénymódosítás indoklásában az szerepel, hogy a visszaélések visszaszorítása érdekében a módosítás pontosítja a Tao. törvény alapelvét, azzal, hogy ha a jogügylet fő célja adóelőny elérése, akkor adóelőny nem érvényesíthető.

A társasági adóról szóló törvény alapelvek között szereplő módosítása tágítja az adóelkerülés szankcionálási lehetőségeit azzal, hogy nem kizárólagos feltételként határozza meg az adóelőny alkalmazásának célját. Vagyis már azzal is kimeríti az adóalany az alapelv megsértését jelentő rendelkezéseket, ha az adóelőnnyel azért él, mert fő, de nem kizárólagos célja az adóelőny elérése.

[htmlbox adokodex]

 

Ezzel szigorodik a társasági adózás egyik kiemelt jelentőségű alapelve, amely az ügyletek céljához kapcsolódó minősítést ír elő. A módosított alapelv alapján a jövőben azon gazdasági eseményekkel kapcsolatos költségek, ráfordítások, amelynek ugyan nem kizárólagos, de legfőbb célja az adóelőny érvényesítése, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek, - tehát az adóalap meghatározása során nem számolhatók el, - illetve ezen ügyletekkel kapcsolatban adóelőny sem érvényesíthető.

Ez a rendelkezés nagyon sok értelmezési problémát fog generálni a gyakorlatban, hiszen az absztrakt alapelvi szabályozás nem tartalmaz meghatározást arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok alapján állapítható meg egy adott ügylet esetében, hogy az elsősorban az adóelőnyök érvényesítését célozza vagy sem.

Az új szabályozás kapcsán ne legyintsünk megnyugodva, hogy majd a bírói gyakorlat kialakítja az ügyletek minősítési szempontjait az adóelőny vonatkozásában!

Kezdjünk hozzá a rendszeres, sűrű dokumentáláshoz! A tervezett gazdasági esemény minden lépéséről, minden megbeszélésről készüljön hitelesített jegyzőkönyv, összefoglaló, feljegyzés annak érdekében, hogy utólag is bizonyítható legyen a gazdasági megfontolás kiemelt szerepe.

A jövőben az átszervezések, átalakulások esetében azt is szükséges lesz majd mérlegelni és dokumentálni, hogy az átszervezéssel összefüggésben esetlegesen jelentkező adóelőny hogyan viszonyul a kapcsolódó gazdasági célokhoz, és ennek alapján sérül-e a társasági adózás adóelőnyre vonatkozó alapelve.

Egyúttal felhívom a figyelmet arra a jogtechnikára, hogy újabban módosítják a már kihirdetett adótörvény módosításokat is! A legutolsó törvénymódosítás (a mostani, már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett T12741) tartalmaz egy olyan fejezetet is, mely „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve hatálybalépésének elmaradásáról” rendelkezik.

[htmlbox adokodex_2]

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Fotó: shutterstock

    Elfogadta az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács kedden a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot, és ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy az állampolgárok június 15-től a belföldi feltételekkel megegyezően telefonálhassak, küldhessenek SMS-t és használhassák az adatkeretüket az Európai Unió területén.

  • Tállai András

    Több mint 820 ezer magánszemélynek postázta bevallási tervezetét az adóhivatal, amelyet a hét végéig az érintettek kézhez is kapnak – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

  • ügyvéd

    A munka törvénykönyve módosításáról szóló, az Országgyűlés előtt lévő javaslat visszavonását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága kedden.

  • cipő, kínai piac, kína

    Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak jelentik az EU gazdaságának gerincét, mivel a gazdasági összteljesítmény közel fele a régióból származik, ugyanakkor a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd euró, vagyis az értékesítés 7,4%-a esik ki, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.

  • cafeteria

    Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.