A társasházak áfa-szempontjai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Előző cikkemben az adóalanyiság egy speciális változatát, a sorozatértékesítés kapcsán adóalannyá válás körülményeit jártam körbe, ezen felbuzdulva jutottam arra, hogy sokak számára lehet hasznos, ha a tulajdonostársak közösségének adóalanyiságát is megvizsgáljuk.

Az Áfa tv. 5. § (2) bekezdése alapján adóalanyisága keletkezik a tulajdonosi közösségeknek, amibe ha mélyebben belegondolunk, nem csupán társasházak tartozhatnak bele, hanem klasszikusan a házassági tulajdonközösség is, ha van közös tulajdonuk, ezen felül pedig jogi személyek tulajdonközössége is adóalannyá tud válni.

Az adóalannyá váláshoz elengedhetetlen a közös tulajdonnal való gazdasági tevékenység végzése is. Ha például egy házaspár él a közös tulajdonú ingatlanjukban, azzal még nem válnak adóalannyá, vagy ha az ingatlan egy helyiségét a feleség manikűrszalonná alakítja és ott gazdasági tevékenységet végez, akkor csak a feleség válik adóalannyá, a pár (a közösség) nem. Azért fontos ezt ilyen mélységben elemezni, mert a jogalkotó „csak a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében” hasznosítandó dologra irányuló gazdasági tevékenység kapcsán hoz létre adóalanyiságot.

A közösség jogait és kötelezettségeit egy képviselő útján gyakorolja, akinek ha nincs egyéb tevékenysége kapcsán adóalanyisága, akkor a hivatal olyan adószámot állapít meg részére, amiből kitűnik adóalanyiságának különleges volta.

A leggyakoribb hasznosítási módja a közös ingóságnak, ingatlannak, ha azt a közösség bérbe adja, vagy eladja / megveszi, ahogy előbb rögzítettem, a közös képviselője útján. Előbbi gondolatot továbbszőve arra juthatnánk, hogy a hasznosítás során elvileg csak egy számla kellene, hogy képződjön, azonban a hivatal megengedő jogalkalmazásának köszönhetően, azt is el tudja fogadni (nem mindig kifogásolja), ha a tagok – tulajdoni hányaduk arányában – külön-külön számlákat adnak a bérbevevőnek. Már csak azért is, mert a közösség egyes tagjainak egymás közötti ügyleteiben nem történhet áfa hatálya alá tartozó, áfa-tartalmú bizonylat kiállítása, csak számviteli bizonylat kísérheti a „belső” ügyleteiket.

Ha a közös tulajdonnal folytatott gazdasági tevékenység az ingatlan bérbeadás, akkor itt is érvényesül a főszabály, azaz az ingatlan bérbeadás adómentes, amelyhez kapcsolódóan megilleti az adókötelezettség választásának a joga. Ha nem választja az adókötelezettséget, akkor – tárgyi mentes – tevékenység lévén, számlát sem kell kiállítania a bérleti díjról, és a nem áfa-alany természetes személyeknek sem kell adószámot kiváltaniuk a mentes bérbeadás kapcsán.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

Ingatlan tulajdonosi közösség által történő megvásárlása kapcsán azt érdemes alaposan körbejárni, hogy milyen célból történik a vásárlás. Ha annak célja gazdasági tevékenység végzése, akkor a közösség részére egyetlen számlát kell kiállítani, míg ha nem gazdasági tevékenység folytatása a cél, akkor külön-külön számlákon kell bizonylatolni (számlázni) az adásvételt minden vásárlónak az őt megillető tulajdoni hányad arányában.

A leggyakoribb tulajdonközösségi forma a társasház. A társasházat, a fentiekben ismertetett általános tulajdonközösségi adóalanyiságtól az különbözteti meg a legmarkánsabban, hogy előbbinek célhoz kötött jogképessége (jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat) van, amit a közös tulajdon fenntartása, valamint az az ingatlan fenntartása tekintetében áll fenn. Fontos kiemelni attól, hogy egy társasház megalakul, nem lesz automatikusan alany az áfa-nak. Meg kell vizsgálni, hogy végez-e gazdasági tevékenységet a közös tulajdon (használat) tekintetében.

A társasház és tagjainak egymás felé nyújtott szolgáltatásai

A társasház és a tagok egymás felé irányuló szolgáltatásait kezelni tudjuk, itt sem szabad másból kiindulni, minthogy a társasháznak célhoz kötött adóalanyisága van, így az üzemeltetéssel, fenntartással kapcsolatos kiadásokra (közüzemi költségek, takarítási költség, közös költség…) nem keletkezik adóalanyisága a társasháznak, már csak azért sem ezek a tételek nem adóköteles tevékenység érdekében merülnek fel.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

A társasház áfa-alanyisága alá tartozó legjellemzőbb ügyletek

Az áfa-alanyisághoz leggyakrabban kapcsolódó ügyletek a közös tulajdonú és hasznosítású dolgok bérbeadása, elidegenítése közösségen kívüli személynek, vagy a közösség valamely tagjának. Az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása főszabály szerint (Áfa tv. 86. §) adómentes, amelyről számlát nem kell kiállítani, és az ehhez kapcsolódó áfa nem vonható le, ellenben ha a bérbeadásra adókötelezettséget választanak, akkor számlázni kell, és levonási jogával is élhet.

Adásvétel esetén természetesen alkalmazni kell az új ingatlanra vonatkozó szabályokat, azaz két éven belül csak adókötelesen lehet értékesíteni, két éven túl adómentesen, de választható az adókötelessé tétel, és attól függően, hogy a vevő adóalanynak vagy nem adóalanynak minősül, fordított adózás alkalmazásával, vagy áfa-n kell értékesítenie.

Összefoglalva tehát a társasház csak a közös tulajdon hasznosítása révén válik adóalannyá, így a közműszolgáltatóktól kapott számlák tekintetében nem élhet adólevonási jogával, és nem is terhelheti ki azt (az áfa-t) számla ellenében a tagok felé, csak egyéb számviteli bizonylattal kérheti be azt. Ezzel szemben a közös tulajdonú helyiség bérbeadására alapozva adóalanyisága keletkezik, így a közüzemi költségnél a szolgáltatás közvetítőjeként lép fel, tehát a saját nevében rendeli meg a szolgáltatást, a társasház nevére szól a számla. Ha a közös tulajdonú helyiségek, valamint a tagok saját tulajdonában álló ingatlanrészek fogyasztásának mérésére nincs a társasháznak külön mérőórája, akkor a társasház még arányosan sem vonhatja le a kiterhelt közüzemi díjakat. A bérbe adott közös tulajdoni hányadra vonatkozó közüzemi díjat a bérlő felé az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó adómértékkel kell számlázni.

Amennyiben a tag a saját tulajdonát adja bérbe, akkor e tekintetben nem a társasház, hanem a tag lesz az adó alanya, aki a saját neve alatt jogképesnek minősül. Önálló jogalanyiságára tekintettel a tulajdonos a bérlő felé a közüzemi díjakat is áfa-s szolgáltatásként tudja érvényesíteni a bérbeadás adómértékével.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • lakás

    Számtalan cikkel találkozhatunk, hogy mostanában mennyire pörög az ingatlanpiac, milyen gyorsan kelnek el az ingatlanok, ráadásul a bankok is – köszönhetően a rekord alacsony jegybanki alapkamatnak – nagyon kedvező hitelkonstrukciókkal rukkolnak elő ügyfeleiknek. Ezt érzékelve sokan üzletet látnak ingatlanok természetes személykénti forgalmazásában, mivel arról is lehet tudni, hogy aki ezt mértékkel teszi – két év alatt három ilyen tranzakciót visz véghez -, az még az áfa-t is megúszhatja. Valóban ennyi volna? Elég csak a két évre, és hármas számra koncentrálni? A válasz – ahogy már az általános forgalmi adó esetében megszokhattuk – nem ilyen egyszerű.

  • panellakás

    A társasház alapításának és működésének szabályozása hatályos jogunkban heterogén, változó, és számtalan, technikai jellegű részletszabályt és működéssel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Kilenc egészségügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés 141 igen, 24 nem szavazattal és nyolc tartózkodással: egyértelműsítették a betegadatokhoz hozzáférést - a kezelőorvos nem továbbíthatja és nem használhatja más célokra a betegek személyes adatait -, továbbá rögzítették, hogy a kezelőorvosoknak 2 órán belül igazolniuk kell a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedéseket.

  • felhő

    Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.

  • Parlament

    Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

  • lakás

    Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.