A vállalkozások működési feltételein is könnyít az akcióterv

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkahelyvédelmi akcióterv a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások helyzetén is könnyít a társasági és a számviteli törvény módosításával, a változások jórésze már hatályba is lépett. Az Adó szaklap 2012/14-15. száma külön mellékletben, példákkal illusztrálva segíti alkalmazni a munkahelyvédelmi akcióterv részletszabályait.

A Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény több intézkedést is tartalmaz a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére. Ezek egy része a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt (Gt.), míg más része a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (Számviteli törvény) érinti. A Gt.-t részben pontosítják, részben pedig új szabállyal egészül ki, a számviteli törvényben pedig az egyik opcionális előírást bővítik ki.

Közbenső mérleg alkalmazása

A Gt.-t pontosítják: a saját tőke jelentős csökkenése esetére előírt tulajdonosi döntéseket (tőkepótlás, tőkeemelés, átalakulás, megszűnés stb.) nem kötelező meghozni, ha a tőkevesztést naprakész számviteli adatok nem támasztják alá. Más oldalról közelítve: nincs szükség a tulajdonosi beavatkozásra, ha a vállalkozás tőkehelyzete időközben a tulajdonos beavatkozása nélkül is helyreállt, rendeződött, és ezt friss számviteli adatok is alátámasztják. A naprakész számviteli adatok forrásának a Gt. a Számviteli törvény szerinti közbenső mérleget tekinti.

Az Adó szaklap 2012/14-15. számában Pankucsi Zoltán cikke részletesen, számítási példákkal alátámasztva tekinti át, hogy minden társaságra, illetve az egyes társasági formákra vonatkozóan melyek ezek a tulajdonosi intézkedést igénylő esetek. (A továbbiakban a cikk kivonatos részleteit közöljük)

A Gt. a gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok között, hitelezővédelmi előírásként rögzíti az 51. §-ában, hogy ha a gazdasági társaság a Számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év Számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

Amennyiben az átalakulás mellett döntenek a tulajdonosok, akkor olyan társasági formát kell választaniuk, amely esetében a Gt. a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. E szabály társasági formától függetlenül minden gazdasági társaságra vonatkozik. Az előírásból adódóan a tulajdonosoknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy ha egymást követően már a második évben fogadnak el olyan számviteli beszámolót, amelyben a saját tőke nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke-minimum összegét, akkor a második beszámoló elfogadásától számítva három hónapon belül biztosítaniuk kell annyi tőke-pótlást, amellyel már a saját tőke eléri a jegyzett tőke-minimumot. Amennyiben ezt nem teszik meg, rendelkezniük kell a megfelelő tőkehelyzetet eredményező átalakulásról, vagy a jogutód nélküli megszűnésről.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Gt. ezen előírása a tőkepótlást nem akkor rendeli el, ha a saját tőke az adott gazdasági társaság ténylegesen bejegyzett jegyzett tőkéjének az összegét nem éri el, hanem akkor, ha az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke-minimum összegét nem éri el.

A Munkahelyvédelmi akcióterv keretében a Gt. úgy módosult, hogy mentesül a gazdasági társaság a beszámoló elfogadását követő három hónapon belüli tőkepótlási kötelezettség alól, ha a második év Számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkepótlásra irányuló intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.

A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a tulajdonosok figyelembe vegyék a beszámoló mérleg-fordulónapja és a beszámoló elfogadásától számított harmadik hónap vége közti időszakban történt eredményre, illetve saját tőkére jelentős hatást gyakorló tranzakciók hatásait. Ez az időszak akár 8 hónap hosszúságú is lehet (5 hónap áll rendelkezésre a beszámoló elfogadására, és 3 hónap a tőkepótlásra), amely időszakban a vállalkozás egyrészt jelentős számú és/vagy értékű ügyletet lebonyolíthat a normál működés keretében, másrészt előfordulhat, hogy azok a külső tényezők, amelyek a mérleg-fordulónapon a veszteséget okozták, év közben kedvező irányban változtak. Ez utóbbi csoportba tartozik a devizaárfolyamok alakulása is.

Előfordulhat, hogy a vállalkozás az év végi devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása miatt jelentős nem realizált devizaárfolyam veszteséget volt kénytelen elszámolni a devizás eszközök és kötelezettségek év végi kötelező átértékelése miatt, miközben egy kedvező irányú árfolyammozgás következtében lehet, hogy jelentős árfolyamnyereséget realizált az adott devizás kötelezettség kiegyenlítésekor a mérleg-fordulónapot követően. A realizált árfolyamnyereség olyan összegű is lehet, amelytől külön beavatkozás nélkül is helyreáll a vállalkozás tőkehelyzete.

Hasonlóan, külön beavatkozás nélkül is helyreállhat a vállalkozás tőkehelyzete például akkor, amikor a mérleg-fordulónapon jelentős összegű céltartalékot kellett képezni egy folyamatban lévő peres ügyre, amely veszteségbe fordította a tárgyévi eredményt, ha a következő üzleti évben a peres ügy kedvező eredménnyel jogerősen lezárult, és emiatt a korábban megképzett céltartalékot fel lehet oldani, eredményt növelő tételként.

Ugyanilyen eredménnyel járhat a korábban értékvesztéssel vagy terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékű eszközök könyv szerinti értéket meghaladó áron való értékesítése, és természetesen az is, ha a vállalkozás időközben nyereségessé tudta tenni a működését.

Többet szeretne tudni az új szabályokról? Kérdései vannak? Jöjjön el konferenciánkra!

Időpont: 2012. november 7.

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont, 1097 Budapest Könyves Kálmán Krt.12-14.

Előadók: az NGM szakértői

  • Dr. Honyek Péter
  • Dr. Laki Gábor
  • Dr. Lóránt Szabolcs
  • Palotai Kinga
  • Pankucsi Zoltán

További részletek és jelentkezés itt.

Indokolt utalni arra, hogy a közbenső mérlegre a Számviteli törvény előírásait kell alkalmazni. Ebből adódóan azt a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell – a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével – a Számviteli törvény beszámolóra vonatkozó szabályai szerint elkészíteni. A közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredmény­kimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon – leltár alapján – kell összeállítani.

A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés-elszámolás, céltartalék-képzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.

Ugyanakkor fontos sajátosság, hogy bár a közbenső mérleg összeállításához az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat fel kell használni, a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés-elszámolás, céltartalék-képzés, időbeli elhatárolások) az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. Továbbá meg kell említeni azt is, hogy amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat jogszabály szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a közbenső mérlegre is vonatkozik.

Az új előírás a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény kihirdetését követő napon, azaz 2012. október 16-án hatályba lépett.

A nem realizált árfolyamveszteség figyelmen kívül hagyása a tőkerendezés során

A Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény egy lényeges kiegészítést tett a Gt-hez, a 336/F. § beépítésével. A kiegészítés lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egy átmeneti időre figyelmen kívül hagyják a devizában fennálló eszközeik és kötelezettségeik mérlegfordulónapi kötelező átértékeléséből származó nem realizált összevont árfolyamveszteségeiket, amikor arról kell dönteniük, hogy szükség van-e a tőkehelyzet rendezésére.

A devizában fennálló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi devizaárfolyamra való átértékelése (a nem realizált árfolyamkülönbözetek elszámolása a mérlegben és az eredményben) egy hektikus árfolyamváltozás időszakában azt eredményezheti, hogy az üzleti év végén veszteségbe fordul az érintett vállalkozások eredménye, miközben reálisan feltételezhető, hogy e veszteségeket rövid időn belül, a következő üzleti évben kompenzálja az árfolyamok ellenkező irányú elmozdulása, és az ebből fakadó realizált és/vagy nem realizált árfolyamnyereségek elszámolása.

Ezek a veszteségek és nyereségek sok esetben a vállalkozótól független, külső tényezők hatására keletkeznek, és függetlenek a vállalkozás „normál” működésének eredményétől. A Gt. kiegészítése ezért úgy rendelkezik, hogy egy átmeneti időszak alatt, 2014. május 31-éig, figyelmen kívül hagyható a saját tőke hiányának megállapításakor a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi árfolyamra való átértékeléséből adódóan elszámolt összevont árfolyamveszteség.

Pankucsi Zoltán cikke részletesen ismerteti és példákkal illusztrálja, hogy milyen új szabályok vonatkoznak a Számviteli törvényben a forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolására. A Számviteli törvény módosításai 2013. január 1-jével lépnek hatályba, azonban már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók. Amennyiben a vállalkozás élni kíván az árfolyamveszteség elhatárolásának lehetőségével a forgóeszközhitelei esetén, akkor erről a számviteli politikájában is megfelelően rendelkezni kell.

A munkahelyvédelmi akcióterv részét képező új jogszabályok magyarázatát tartalmazó melkléklet az Adó szaklap 2012/14-15. számában jelent meg, ez a lapszám a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok