A vártnál kevésbé pörgött föl az SMSZ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hiába tette a kormány átmenetileg, 2015. július 1. és 2016. június 30. között rendkívül kedvezményessé az eddig külföldön rejtegetett vagyonok hazahozatalát, e lehetőséggel kevesebben éltek, mint amennyire a könnyítés mértéke alapján számítani lehetett – írja a Világgazdaság.


Egy év alatt 1065 stabilitás megtakarítási számlát nyitottak magánszemélyek, melyeken összesen 84,4 milliárd forintot helyeztek el – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A 2013-ban megalkotott eredeti – és július 1-jétől ismét élő – szabály szerint ugyanis az smsz-eken elhelyezett, legalább ötmillió forint három éven belüli felvétele esetén 32 százalék (az akkor még 16 százalékos személyi jövedelemadó duplájának megfelelő) adót, három és négy év között 16, négy és öt év között pedig 8 százalékot kell leszurkolni, s csak öt év után válik adómentessé a legalizált összeg. A 2014. január 1. és 2015. június 30. közötti, másfél éves időszakban 815 smsz létesült, amelyekre 50,8 milliárd érkezett. A rendkívüli kedvezmény szerint már egy év várakozást követően mindössze 10 százalék adó megfizetésével fölvehető volt az összeg.

Az, hogy a rendkívüli kedvezmények a kormány által vártnál kevésbé dobogtatták meg a vagyonaikat eddig külföldön, a NAV elől elrejtve tartók szívét, szakértők egyértelműen annak tudják be, hogy január 1-jén szigorodtak a nemzetközi banktitkokkal kapcsolatos adatkezelések és az adóegyezmények. Ötvenegy ország kötelezte magát (s további harminc fontolgatja a csatlakozását), hogy a nála lévő, külföldi tulajdonú bank- és értékpapírszámlákról, biztosításokról és egyebekről az idei évtől tájékoztatja a külföldi személy országának adóhivatalát is.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

„Az smsz bevezetésekor a jogalkotók és a privátbanki piac szereplői is éves 100 milliárd forint feletti nagyságrendet jelöltek meg, amit mi túlzottnak tartottunk, annak ellenére, hogy nemzetközi mércével is egyedien kedvező e konstrukció, nem is szólva az elmúlt egy év feltételeiről” – mondta a Világgazdaságnak Karagich István, a hazai privátbanki szektort elemző Blochamps Capital Kft. ügyvezetője. Szerinte azonban az indítás óta eltelt tíz negyedév összteljesítménye még akkor is elmarad a várakozásoktól, ha a friss adatok szerint az idei április–június közötti időszak végre olyan beáramlást hozott, mely a hazai vagyoni viszonyokat tekintve joggal elvárható volna.

Az idei második negyedéves hajrát egyébként Karagich annak tudja be, hogy sokan vélhetőleg kivártak, fenntartja-e a kormány a tavaly még kedvezőbbé tett adókedvezményt, s amikor érzékelték, hogy nem hosszabbít, gyorsan hazaáramoltatták pénzeiket – olvasható a lapban.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.