A végelszámolás lépései – 3. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végelszámolás lépéseiről és határidőiről szóló cikksorozatunk harmadik részében a végelszámolás utolsó részét, a lezárást vizsgáljuk meg, és átnézzük a kapcsolódó feladatokat.


Cikksorozatunk első részében az alábbi eseményeket és a kapcsolódó feladatokat vizsgáltuk meg:

  1. Végelszámolás elhatározása és a végelszámoló megválasztása

  2. Végelszámoló legfontosabb feladatai

  3. Végelszámolás közzététele és értesítések megküldése

  4. Végelszámolás kezdetén felmerülő számviteli és adózási feladatok

A második részben áttekintettük a következőket:

  1. Végelszámolás időszaka alatti teendők

  2. Végelszámolás befejezése

A végelszámolás befejezésének vannak további záró lépései, vizsgáljuk meg ezeket a teendőket.

  1. Végelszámolás lezárása

 

A legfőbb szerv határozatot hoz:

  • a végelszámoló által előterjesztett iratok tárgyában,

  • a vagyonfelosztás tárgyában,

  • a cég teljes működési iratanyagának elhelyezéséről, őrzéséről,

  • a cég jogutód nélküli megszűnésének kimondásáról (azzal, hogy a cég ténylegesen a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg).

A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell továbbá:

– a végelszámoló díjáról, költségeiről, felmentéséről,

– a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.

(A végelszámolásnak a cég megszűnése nélküli befejezésekor:

A legfőbb szerv határoz:

– a végelszámolás befejezéséről,

– a tevékenység továbbfolytatásáról,

– a végelszámoló felmentéséről és

– az új vezető tisztségviselő(k) megválasztásáról.)

A végelszámoló további nyilatkozatokat tesz:

– engedményezésről, kötelezettségek átruházásáról és tartozásátvállalásról;

– bírósági, hatósági eljárásokról;

– iratanyag elhelyezéséről;

– kötelezettségvállalás a vagyonfelosztás végrehajtásáról.

A végelszámoló benyújtja a törlési kérelmet és mellékleteit a cégbírósághoz. A végelszámolási eljárás során felmerülő költségek és díjak:

– változásbejegyzési eljárás illetéke: 15 000 forint

– változásbejegyzési eljárás közzétételi költsége: 3000 forint

– ügyvédi díjak.

A végelszámoló gondoskodik a vagyonfelosztás végrehajtásáról, de csak a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát követően.

[htmlbox sznkk_2018]

 

Záró adóbevallások

A végelszámoló a jóváhagyott záró adóbevallásokat (leggyakrabban a ’71., ’65., ’08., ’01. számú bevallásokat, amelyek időszakának záró napja a végelszámolás befejezésének napja), a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles benyújtani az adóhatósághoz.

A végelszámolási eljárást lezáró bevallásokat is – függetlenül azok darabszámától – egyidejűleg kell benyújtani.

A végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

Záró számviteli beszámoló

A végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló cégbírósághoz benyújtandó törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni.

Tehát a végelszámolást lezáró beszámolót (a céginformációs szolgálathoz), a záró adóbevallásokat és az ezzel együtt „lejáró” határidejű bevallásokat (az adó- és vámhatósághoz), és a törlési kérelmet (a cégbírósághoz) egyszerre kell benyújtani, mégpedig a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőben.

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

Nyugdíjbiztosítási jogviszonyokról szóló adatszolgáltatás

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

Ezen igazolás kiadása iránti igényét a végelszámoló elektronikus úton, az epapir.gov.hu weboldalon keresztül – a Témacsoport – ’Adóügy’ majd az Ügytípus – ’Kérelem (Adóügy)’ űrlap kiválasztásával, a végelszámolás (pl. tájékoztató levélen, hitelezői igénybejelentésen található) 10 számjegyű ügyszámára hivatkozással – terjesztheti elő.

Az igazolást az adózónak a cégbíróságon előterjesztett törlési kérelemhez kell csatolnia, ebből adódóan az igazolás iránti kérelmet csak a végelszámolási eljárás végén, a záró bevallások benyújtását követően szükséges igényelni.

Az igazolás kiadására az Air. 50. § (2) bekezdésében meghatározott 30 napos ügyintézési határidő áll rendelkezésre, amely legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

Amennyiben a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatokat az adó- és vámhatóság végelszámolással összefüggő ellenőrzés során állapítja meg, az adatszolgáltatási kötelezettségteljesítéséről szóló igazolás helyett az adó- és vámhatóság határozatát kell megküldenie az adózónak a cégbíróság részére.

A biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás igénylése és kiállítása az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés

23. pontja alapján az adó- és vámhatóság részéről illetékmentes.

Cégbíróság tájékoztatása folyamatban hatósági lévő eljárásokról, tartozásokról

Az adó- és vámhatóság a záró beszámoló közzétételét követő 90 napon belül, az ügyfél külön kérelme nélkül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot arról, hogy a társaságnál adó- és vámhatósági eljárás van/nincs folyamatban, valamint az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása van/nincs.

A társaság akkor törölhető a cégjegyzékből, ha az értesítés szerint eljárás nincs folyamatban és a társaság nyilvántartott köztartozással nem rendelkezik.

Cég törlésére irányuló kérelem benyújtása

A cég a törlésére irányuló kérelmét 3 éven belül köteles a cégbíróságra benyújtani, ellenkező esetben kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor.

A kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg a végelszámoló tisztsége megszűnik, de az eljárás során köteles a cégbírósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot tájékoztatni.

A végelszámolási eljárást követően elrendelt kényszertörlési eljárás során a volt végelszámoló köteles az Art. szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.

(Az eljárással kapcsolatos további információk a 63. számú „Kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók” című információs füzetben találhatóak)

 

Forrás: NAV 60. számú tájékoztatási füzetet (A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)

Cikksorozatunkat folytatjuk.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.