A végelszámolás lépései – 3. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A végelszámolás lépéseiről és határidőiről szóló cikksorozatunk harmadik részében a végelszámolás utolsó részét, a lezárást vizsgáljuk meg, és átnézzük a kapcsolódó feladatokat.

Cikksorozatunk első részében az alábbi eseményeket és a kapcsolódó feladatokat vizsgáltuk meg:

  1. Végelszámolás elhatározása és a végelszámoló megválasztása

  2. Végelszámoló legfontosabb feladatai

  3. Végelszámolás közzététele és értesítések megküldése

  4. Végelszámolás kezdetén felmerülő számviteli és adózási feladatok

A második részben áttekintettük a következőket:

  1. Végelszámolás időszaka alatti teendők

  2. Végelszámolás befejezése

A végelszámolás befejezésének vannak további záró lépései, vizsgáljuk meg ezeket a teendőket.

  1. Végelszámolás lezárása

 

A legfőbb szerv határozatot hoz:

  • a végelszámoló által előterjesztett iratok tárgyában,

  • a vagyonfelosztás tárgyában,

  • a cég teljes működési iratanyagának elhelyezéséről, őrzéséről,

  • a cég jogutód nélküli megszűnésének kimondásáról (azzal, hogy a cég ténylegesen a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg).

A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell továbbá:

- a végelszámoló díjáról, költségeiről, felmentéséről,

- a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.

(A végelszámolásnak a cég megszűnése nélküli befejezésekor:

A legfőbb szerv határoz:

- a végelszámolás befejezéséről,

- a tevékenység továbbfolytatásáról,

- a végelszámoló felmentéséről és

- az új vezető tisztségviselő(k) megválasztásáról.)

A végelszámoló további nyilatkozatokat tesz:

- engedményezésről, kötelezettségek átruházásáról és tartozásátvállalásról;

- bírósági, hatósági eljárásokról;

- iratanyag elhelyezéséről;

- kötelezettségvállalás a vagyonfelosztás végrehajtásáról.

A végelszámoló benyújtja a törlési kérelmet és mellékleteit a cégbírósághoz. A végelszámolási eljárás során felmerülő költségek és díjak:

- változásbejegyzési eljárás illetéke: 15 000 forint

- változásbejegyzési eljárás közzétételi költsége: 3000 forint

- ügyvédi díjak.

A végelszámoló gondoskodik a vagyonfelosztás végrehajtásáról, de csak a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát követően.

Év közbeni és év végi számviteli teendők, jogszabályok helyes alkalmazása, gyakorlati példákkal és tippekkel.

MEGRENDELÉS >>

 

Záró adóbevallások

A végelszámoló a jóváhagyott záró adóbevallásokat (leggyakrabban a ’71., ’65., ’08., ’01. számú bevallásokat, amelyek időszakának záró napja a végelszámolás befejezésének napja), a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles benyújtani az adóhatósághoz.

A végelszámolási eljárást lezáró bevallásokat is – függetlenül azok darabszámától – egyidejűleg kell benyújtani.

A végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

Záró számviteli beszámoló

A végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló cégbírósághoz benyújtandó törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni.

Tehát a végelszámolást lezáró beszámolót (a céginformációs szolgálathoz), a záró adóbevallásokat és az ezzel együtt „lejáró” határidejű bevallásokat (az adó- és vámhatósághoz), és a törlési kérelmet (a cégbírósághoz) egyszerre kell benyújtani, mégpedig a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőben.

Döntéstámogató számvitel - érthetően, szórakoztatóan

Hiánypótló mű, melynek ott a helye gyakorló vezetők, kontrollerek, gazdasági informatikusok, egyetemi hallgatók könyvespolcán.

Szerző: Laáb Ágnes

További információ és megrendelés >>

 

Nyugdíjbiztosítási jogviszonyokról szóló adatszolgáltatás

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

Ezen igazolás kiadása iránti igényét a végelszámoló elektronikus úton, az epapir.gov.hu weboldalon keresztül – a Témacsoport – ’Adóügy’ majd az Ügytípus - ’Kérelem (Adóügy)’ űrlap kiválasztásával, a végelszámolás (pl. tájékoztató levélen, hitelezői igénybejelentésen található) 10 számjegyű ügyszámára hivatkozással – terjesztheti elő.

Az igazolást az adózónak a cégbíróságon előterjesztett törlési kérelemhez kell csatolnia, ebből adódóan az igazolás iránti kérelmet csak a végelszámolási eljárás végén, a záró bevallások benyújtását követően szükséges igényelni.

Az igazolás kiadására az Air. 50. § (2) bekezdésében meghatározott 30 napos ügyintézési határidő áll rendelkezésre, amely legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

Amennyiben a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatokat az adó- és vámhatóság végelszámolással összefüggő ellenőrzés során állapítja meg, az adatszolgáltatási kötelezettségteljesítéséről szóló igazolás helyett az adó- és vámhatóság határozatát kell megküldenie az adózónak a cégbíróság részére.

A biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás igénylése és kiállítása az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés

23. pontja alapján az adó- és vámhatóság részéről illetékmentes.

Cégbíróság tájékoztatása folyamatban hatósági lévő eljárásokról, tartozásokról

Az adó- és vámhatóság a záró beszámoló közzétételét követő 90 napon belül, az ügyfél külön kérelme nélkül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot arról, hogy a társaságnál adó- és vámhatósági eljárás van/nincs folyamatban, valamint az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása van/nincs.

A társaság akkor törölhető a cégjegyzékből, ha az értesítés szerint eljárás nincs folyamatban és a társaság nyilvántartott köztartozással nem rendelkezik.

Cég törlésére irányuló kérelem benyújtása

A cég a törlésére irányuló kérelmét 3 éven belül köteles a cégbíróságra benyújtani, ellenkező esetben kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor.

A kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg a végelszámoló tisztsége megszűnik, de az eljárás során köteles a cégbírósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot tájékoztatni.

A végelszámolási eljárást követően elrendelt kényszertörlési eljárás során a volt végelszámoló köteles az Art. szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.

(Az eljárással kapcsolatos további információk a 63. számú „Kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók” című információs füzetben találhatóak)

 

Forrás: NAV 60. számú tájékoztatási füzetet (A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)

Cikksorozatunkat folytatjuk.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.

  • Fotó: shutterstock

    A végelszámolás összetett folyamatában segít eligazodni cikksorozatunk, melynek második részében a végelszámolás időszaka alatti teendőket vesszük sorba.

  • cégbíróság

    A Ctv. 116. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása azokkal a cégekkel szemben indokolt és lehetséges, amelyek egyáltalán nem határozták el az egyszerűsített végelszámolásra biztosított 150 napos törvényi határidő leteltét követően az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérést.

  • lakat

    A gazdasági válság bekövetkezte óta csúcsra jár a társaságok jogutód nélküli megszűnése Magyarországon, hónapról-hónapra rekordokat dönt a becsukott cégek száma. Rosszabb esetben egy hosszadalmas felszámolási eljárás után törli a cégbíróság a társaságot. Felszámolásra abban az esetben kerül sor, ha a jogutód nélkül megszűnő társaság meglévő vagyontárgyai nem nyújtanak fedezetet a fennálló kötelezettségei teljesítésére. Szerencsésebb esetben a társaságok tulajdonosai döntenek arról, hogy jogutód nélkül meg szeretnék szüntetni a céget olyan módon, hogy a fennálló kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget kívánnak és tudnak is tenni, a megmaradó vagyontárgyakat pedig egymás között osztják fel. Ezt az eljárást nevezzük végelszámolásnak. A BDO Magyarország cikksorozatában a végelszámolás eljárási és adózási szabályait mutatjuk be részletesen, az első részben a végelszámolás megindításával kapcsolatos eljárási szabályokat ismertetjük      

  • lakat

    A gazdasági válság bekövetkezte óta csúcsra jár a társaságok jogutód nélküli megszűnése Magyarországon, hónapról-hónapra rekordokat dönt a becsukott cégek száma. Szerencsésebb esetben a társaságok tulajdonosai döntenek arról, hogy jogutód nélkül meg szeretnék szüntetni a céget olyan módon, hogy a fennálló kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget kívánnak és tudnak is tenni, a megmaradó vagyontárgyakat pedig egymás között osztják fel. Ezt az eljárást nevezzük végelszámolásnak. Cikksorozatunk előző részében a végelszámolás megindításával kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze, amelyben bemutattuk a végelszámoló és a korábbi vezető tisztségviselő feladatait és felelősségét. Cikksorozatunk mostani részében a végelszámolás lefolytatásának és befejezésének eljárásjogi kérdéseit vesszük górcső alá.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.