A webáruházak és az áfa

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elektronikus kereskedelem felöleli egyrészt a kereskedő vállalkozásokat, másrészt pedig azokat a magánszemélyeket, akik az internet segítségével eladják a használt ingóságaikat. Ez utóbbival cikkünk nem foglalkozik, hiszen újabban úgyis az állami adóhatóság látóterébe kerültek, mert ismerethiányukból következően előfordul, hogy a tevékenységük nagyságrendje eléri a vállalkozásra jellemző mértéket. Most a webáruházakon, internetes portálokon keresztül értékesítő kereskedelmi vállalkozásokkal és azok vevőivel foglalkozzunk az általános forgalmi adó szempontjából.

Ezen belül is a termékforgalmat vizsgáljuk, amikor például megrendelek egy cipőt vagy könyvet az interneten, azt kiszállítják és kifizetem. Ez nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 46.§-ának (5) bekezdése értelmében elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:

• a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
• b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
• c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
• d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
• e) távoktatás,

feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása – ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

Most viszont nem ezzel, hanem az internet segítségével bonyolított termékforgalmazással foglalkozunk. A magyar kereskedelmi törvény ezt csomagküldő kereskedelemnek nevezi, ami valójában egy tágabb fogalom. (Sajnos több különbözőképpen meghatározott fogalom szerepel a kereskedelemmel foglalkozó jogszabályokban.)

Interneten keresztül történő termékforgalmazás esetén előfordulhat, hogy a magyar fogyasztó (vevő) külföldi kereskedőtől vásárol, de fordítva is, amikor a külföldi fogyasztó magyar web-áruháztól vásárol.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény II/1. fejezetét kell tanulmányoznunk ahhoz, hogy a termékértékesítések teljesítési helyét meghatározzuk, vagyis azt, hol adózik (melyik országban) az értékesítés.

A Közösségen belüli adómentes értékesítés (fordított adózás) szabályainak alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az eladó is és a vevő is – más tagállambeli – adóalany (ill. nem adóalany jogi személy). Ilyenkor – az egyéb feltételek fennállása esetén (például közösségi adószám) – az értékesítés adómentes, az általános forgalmi adót pedig a célországban a vevő vallja be, Közösségen belüli beszerzés címén (amelyhez adott esetben egyidejű adólevonási jog is kapcsolódhat). Problémát jelent a gyakorlatban, hogy nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy ha egy áfa-alany vállalkozás kíván közösségen belüli web-áruházból vásárolni, akkor közösségi adószámra van szüksége, amit a megrendelésen is fel kell tüntetnie.

A közösségi adószám igénylése nem az adóalany választásától, akaratától függ. Amennyiben az adóalany a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, kötelező közösségi adószámot kérnie.

Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen, azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések fordítottan adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállambeli adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany (ideértve mindazokat az adóalanyokat, akiknek az Art. 22. § (1) bekezdése alapján közösségi adószámmal kell rendelkeznie), és a terméket akár a vevő vagy az eladó, vagy bármelyikük megbízásából egy harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre egy másik tagállamból.

Úgy látszik, hogy ez a szabály még mindig nem eléggé ismert. Példaként említem, hogy egy magyar vállalkozás ügyvezetője leült a számítógépe elé és megrendelt egy külföldi web-áruházból egy terméket. Hiába írta rá a megrendelőre, hogy Egye-vegye Kft és a saját nevét is, mert a beszerzés szabálytalan. A megkapott számlán a külföldi eladó angol fontban megállapított 27% áfát számított fel, valamint feltüntette a magyar adószámát is. A könyvelő ráadásul azon a véleményen van, hogy ezt az áfát ő majd levonásba helyezi a Kft-nél. Ez az eljárás ismerethiányból adódó kapitális hibát rejt, mert belekeveredtek egy távolsági értékesítésbe az adóhatóságunknál bejelentkezett külföldi kereskedővel.

Úgy látszik nem elégséges mindig csak a különleges szabályokkal foglalkozunk, vagyis azzal, hogy a webáruházak vevői jellemzően magánszemélyek, s ebből következően az adót minden esetben a termék külföldi székhelyű értékesítője fizeti. Azt, hogy az adókötelezettségét mely tagállamban kell teljesítenie, a termékértékesítés teljesítési helye határozza meg. Ez utóbbit pedig az áfa-törvény attól teszi függővé, hogy az értékesítés volumene az adott államban – ahová a kereskedő értékesít, – az adóévben, illetve a megelőző adóévben elér-e egy bizonyos mértéket (értékhatárt).

Tehát az adóalanyok közötti Közösségen belüli ügylettől eltérő a forgalmi adó kötelezettje, ha a kereskedő adóalany a saját maga vagy a megbízásából harmadik személy által a Közösség más tagállamába eljuttatott termékkel nem adóalanynak (magánszemélynek) teljesít termékértékesítést, vagy olyan kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes, vagy különleges jogállású mezőgazdasági termelőnek vagy nem adóalany jogi személynek, aki nem rendelkezik közösségi adószámmal. Ők végső fogyasztók és nincs áfa-levonási joguk.

Amennyiben az ilyen értékesítések összesített ellenértéke az említett értékhatárt meghaladja, a teljesítés helyének a célország minősül, ami a kereskedő számára azt jelenti, hogy adóalanyként regisztrálnia kell magát ebben a tagállamban, és az ottani forgalmi adót kell felszámítania valamint adóbevallást benyújtania. (Megjegyzendő, hogy a bejelentkezést Magyarországon a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán kell megtenni, és a külföldi által kapott adószám kicsit eltér a belföldi adószámtól, de a közösségivel sem keverhető össze.) Egyébként az országonkénti eltérő értékhatár figyelése helyett gyakran már az értékesítés megkezdésekor bejelentkeznek a célországba a távértékesítést végző kereskedők.

Tehát, ha egy külföldi webáruházban vásárol egy belföldi vállalkozás, akkor előtte közösségi adószámot kell kérnie és ezt a megrendeléskor hangsúlyoznia szükséges. Így nem fog áfás számlát kapni, hanem ő fogja leadózni.

---