Adminisztrációval az adócsalás ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az online pénztárgépek, az e-útdíj és az EKÁER mind olyan rendszerek, melyek a valós gazdasági folyamatokról szolgáltatnak hatalmas mennyiségű információt az állam és az adóhatóság részére. A 2015-ös adócsomag ezen a téren is változást hozott.


A vállalkozások forgalmukról áfa-bevallásukban, EU-s tevékenységünkről pedig az azt kiegészítő úgy nevezett összesítő jelentésben, valamint az Intrastat adatszolgáltatásban adnak számot.

A belföldi áfa összesítő jelentések bevezetését az államháztartás bevételeinek növelésén túl a feketegazdaság fehérítésével, valamint a kockázatos számlázási láncolatok felderítésével indokolták.

A 2015-ös adócsomag ezen a téren is változást hozott, hiszen:

Az eddigi 2 millió forintos áfa-tartalomra vonatkozó értékhatár 1 millió forintra csökkent (valamennyi irányba történő jelentés tekintetében).

Az értékhatár feletti számlákról ugyanabban a formában és ugyanazzal a tartalommal kell nyilatkozni, vagyis a 65-ös bevallás részét képező 65M-es jelentésben.

Emlékeztetőül a tételes belföldi összesítő jelentés kiterjed minden kiállított vagy befogadott számlára, melynek áfa tartalma a most már 1 millió forintos értékhatárt eléri vagy meghaladja.

Egyazon áfa-bevallási időszakban ugyanattól a számlakiállítótól befogadott számlák esetében pedig az összesített értékben 1 millió forintot elérő vagy meghaladó áfa visszaigénylést is jelenteni kell.

Ráadásul az adóalany dönthet úgy is, hogy az értékhatár figyelembevétele nélkül készíti el belföldi összesítő jelentését, vagyis minden számláról, illetve partnerről tételes nyilatkozatot tesz az általános szabályok szerint.

Talán furcsán hangzik, de lehet, hogy valójában ez az egyszerűbb megoldás: csökkenti a számlák rendszerezésére, válogatására és figyelésére fordított időt, mely akár a teljes folyamat automatizálását is eredményezheti.

Mindazonáltal kétségtelen, hogy ez a változás is az adózók adminisztrációs terheinek növekedését és az adóhatóság információs bázisának szélesítését eredményezi.

Bár ez nem egyezik meg az Európai Unió áfa-rendszerében előirányzott egyszerűsítési törekvésekkel, korántsem példa nélküli a Közép-európai régióban.

A belföldi összesítő jelentéshez hasonló bevallási rendszer például Szlovákiában és Csehországban is érvényesül, ráadásul szomszédainknál a bejelentési kötelezettség minden egyes számlára kötelezően kiterjed.

A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője.

Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.