Adóamnesztia: üzletrészek kedvezményes megszerzése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az RSM Blog korábbi bejegyzésében a 2017-től hatályba lépett kétféle új amnesztia lehetőség közül az utólagos adófizetés szabályaival kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdéseket járta körül. Ezúttal a másik lehetőséggel, a részesedések kedvezményes megszerzésével foglalkozik az írás.


Mit jelent az üzletrészek, részesedések kedvezményes megszerzése?

A jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy jogi személy vagy egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy tagi részesedés megszerzése az azt megszerző személynél adó- és illetékmentes legyen.

Ezzel a lehetőséggel  a jogalkotó azt kívánja ösztönözni, hogy az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetben működő, valós tevékenységet folytató cégeket egy új, transzparens struktúrába transzferálják a tulajdonosaik. Mindezt annak érdekében (legalábbis abban a reményben) teszi lehetővé a szabályozás, hogy a későbbiekben a vállalkozás által megtermelt jövedelmek után a hatályos adószabályoknak megfelelően fizessék meg az adóterheket. 

 

Az alkalmazás feltétele, hogy a megszerzett tagi részesedés legalább 10 százalékos részesedést biztosítson a megszerzőnek, az átruházást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalják, valamint a vételár (amennyiben van!) teljesítése legkésőbb 2017. június 30-ig megtörténjen.

Kik és milyen esetekben alkalmazhatják a részesedés kedvezményes megszerzését?

A részesedést megszerzőkre nincs korlátozás, magánszemélyként és céggel is megszerezhető a hazahozni kívánt üzletrész. Értelemszerűen a szabály hatálya a belföldi személyekre terjed ki, tehát egy külföldi magánszemély vagy cég természetesen ezt nem alkalmazhatja. Ugyanakkor egy külföldi végső tulajdonos által birtokolt cégstruktúrában, annak magyar tagja is kihasználhatja az amnesztia által kínált kedvezményes lehetőséget.

Az átruházó személy természetét illetően sincs korlátozás, magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is lehet az átruházó.

Mi a részesedés kedvezményes megszerzésének folyamata?

Az üzletrész, részesedés megszerzését közokiratba, okiratba kell foglalni. A szerződésben az átruházónak nyilatkoznia kell arról, hogy vagyona részben sem ered bűncselekményből, valamint a tagi részesedés átruházása bűncselekményt nem valósít meg. Figyelembe véve, hogy az adóelkerülés is minősülhet bűncselekménynek, ez a feltétel mindenképpen érdekes, hiszen az amnesztiák célja általában pont az eltitkolt vagy adóelkerüléssel megszerzett jövedelmek, vagyonok visszaterelése az adórendszer keretei közé.

A megszerzés történhet vételár ellenében és ingyenesen is. Abban az esetben, ha ellenérték nélküli az ügylet, akkor a magánszemély a részesedés megszerzését köteles az adóhatóság felé bejelenteni 2017. június 30-ig. 

Amennyiben vételárat fizet a megszerző, akkor azt csak az állami adóhatóság által erre a célra kijelölt banknál, a kizárólag e célból megnyitott bankszámláról teljesítheti. Ebben az esetben nem kell az ügyletet az adóhatóság felé bejelenteni, a részesedés megszerzéséről a bank fog igazolást kiállítani. Tekintettel arra, hogy az anonimitást a vételáras ügylet biztosítja, ezt a megoldás vonzóbb lehet az adóamnesztiában részt venni kívánók számára. 

A bankot 5 évig – az utólagos adófizetés szabályaival egyezően – bizonylat-megőrzési kötelezettség terheli az átruházási szerződés vonatkozásában.

Fontos további korlátozás, hogy az így kialakított új struktúrában fő szabály szerint már nem lesz lehetőség a megszerzett részesedés társasági adómentes értékesítésére, mivel az amnesztia keretében megszerzett részesedéseket nem lehet bejelenteni. A szabályozás azonban ezen a téren nem teljes, néhány plusz lépéssel ez a cél is elérhető.

Csak magyar cégek megszerzésére lehet alkalmazni az adóamnesztiát?

Nem! Magyar és külföldi cégekre egyaránt alkalmazni lehet a kedvezményes szerzést. A magyar részesedések megszerzésével kapcsolatban azonban feltétel, hogy kizárólag külföldi tulajdonostól lehetséges. Külföldi részesedésekre ilyen korlátozás nincs. 

Mikor nem lehet ezt a típusú adóamnesztiát alkalmazni?

A kedvezményes szerzés nem alkalmazható, ha:

  • a tagi részesedést/értékpapírt tőzsdén forgalmazzák, vagy a tőzsdei forgalmazás engedélyezése iránti eljárás már folyamatban van
  • OECD-vel együtt nem működő államban (Irán és Észak-Korea) székhellyel rendelkező cég tagi részesedése a tranzakció tárgya
  • a tagi részesedés megszerzése az Szja. törvény szerint nem önálló jövedelem megszerzését eredményezi
  • egy Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott tagi részesedés megszerzése belföldön székhellyel rendelkező jogi személytől vagy belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személytől történt.

Milyen adókockázatai lehetnek a részesedés kedvezményes megszerzésének?

Az egyik legfontosabb dolog, amit figyelembe kell venni a részesedés kedvezményes megszerzésének alkalmazásakor, hogy az átruházó számára ez a megoldás nem biztosít semmilyen kedvezményt, így nála nem megfelelő tervezés esetén komoly adókötelezettség keletkezhet.

Az adókötelezettség keletkezésének kockázata eltérő lehet attól függően, hogy magyar vagy külföldi, illetve jogi, vagy természetes személy az átruházó. Az üzletrész értékesítés esetén alkalmazandó adószabályokról itt olvashat részletesen.

 

Egy magyar társaság esetén például, ha a szerződéses vételár alacsonyabb, mint a piaci ár, akkor az átruházónál a hiányzó bevételre tekintettel akár adóalap növelési kötelezettséget is megállapíthatnak, amennyiben kapcsolt vállalkozásokról van szó. És itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy ha az átruházás pillanatában kizárólag csak az elrejtett valós tulajdonosi szerkezet miatt nem voltak kapcsoltak a felek, akkor ez a transzferár szabályok miatti kockázat valós, hiszen az átruházóra nem vonatkoznak kedvezményes szabályok és pont az amnesztia alkalmazásával ez a kapcsolt viszony transzparenssé válhat.

Egy külföldi átruházó társaság esetében is keletkezhet adókötelezettség külföldön, de akár Magyarországon is. Ugyanis a magyar adóamnesztia szabályok semmilyen kedvezményt nem biztosítanak (nem is biztosíthatnak) egy külföldi adó megfizetése alól. A piaci ár alatti eladás vagy az ellenérték nélküli átruházás pedig nagy eséllyel adókötelezettséget keletkeztethet, feltéve persze, hogy van az adott országban társasági adónak megfelelő adó.

De egy külföldi átruházó társaságnál magyar társasági adókötelezettség is jelentkezhet, amennyiben az általa átruházott magyar társaság eszközei többségében belföldi ingatlanvagyonból állnak.

Előbbieken túl számos egyéb eshetőség is felmerülhet, így javasolt gondosan megvizsgálni a lehetséges kockázatokat, mielőtt az átruházás megtörténik.

Az egyes adókötelezettségeket érintő kockázatokon túl pedig a már említett értelmezési kockázat is jelentkezik: mit jelent az átruházó esetében az, hogy vagyona nem származhat még részben sem bűncselekményből? Ez esetben ugyanis a kedvezményes szabály nem alkalmazható.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.