Adóelkerülőkről egyeztetünk az USA-val

Kormányközi megállapodás készül az Egyesült Államokkal az amerikai polgárok adóelkerülését célzó FACTA nyomán, mert a jogszabály néhány rendelkezése ellentétes a hazai törvényi szabályozással. Az egyezménnyel a magyar kormány is információhoz juthatna az Egyesült Államokban rejtegetett adózatlan pénzekről - áll a PwC Magyarország adószakembereinek tanulmányában.

A hazai pénzügyi szektorban nem ismeretlen a FATCA kifejezés, az új szabályozással, amely a ”Külföldi számlák adózásával összefüggő, adatszolgáltatásról szóló amerikai szabályozást” jelenti (Foreign Account Tax Compliance Act) már 2010 márciusa óta foglalkozik a szektor. Az amerikai Kongresszus ugyanis ekkor határozott annak törvénybe iktatásáról. A hazai pénzintézeteket főleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy hogyan, milyen keretek között tudnak majd megfelelni ennek az új amerikai törvénynek, ami egyrészt költséges, másrészről pedig időigényes. Na de ne siessünk ennyire előre, tekintsük át, hogy hogyan és miért is született meg ezt a törvény az Államokban.

A FATCA bevezetésének fő mozgatórugója, hogy az amerikai állampolgárok körében is előfordul: nem vallják be/nem jelentik külföldi számláikon tartott vagyonukat, annak ellenére, hogy az amerikai törvények szerint is az állampolgáraiknak belföldről és külföldről származó jövedelmeiket is le kell adózniuk az USA-ban. Az amerikai adóhatóság (Internal Revenue Service (IRS) már 2001-ben felismerte, hogy 110 milliárd dollárnyi bevétel hiányzik évente a költségvetésből a külföldi számlákra/offshore számlákra vonatkozó információhiánynak köszönhetően.

2008-ban az amerikai szenátus tanulmányt készített az „Adóparadicsomokban működő bankok és az amerikai adókötelezettség teljesítéseinek összefüggéseiről”, amelynek eredményeképpen feltárták, hogy az amerikai állampolgárok külföldi vállalatokba fektetnek és ezeket használják fel az amerikai jelentéstétel és forrásadó elkerülésére, továbbá felmerült, hogy a külföldi pénzügyi intézmények megkönnyítik a nemzetközi adóelkerülést.

Ezért a FATCA elsődleges célja az amerikai állampolgárok adókerülésének megakadályozása, lehetőséget teremtve az amerikai adóhatóságnak, hogy felfedje az amerikai állampolgárok külföldi számlákon tartott - adott esetben eltitkolt – jövedelmét, az amerikai adóztatás hatékonyságának növelése érdekében. A FATCA-t úgy tervezték, hogy betömje az adózási joghézagokat. A külföldi bankok számára becslések szerint száz millió dollárnyi költséget jelent összességében a megfelelés az új amerikai diktátumnak.

A pénzügyi szektor széles körét érinti a rendelkezés, a hitelintézetek mellett befektetési vállalatokat, alapkezelőket, tőzsdéket, elszámolóházakat, biztosítókat. Egyes becslések szerint több mint 150,000 pénzügyi szervezetet érinthet világszerte. Az Egyesült Államok 30%-os forrásadót vet majd ki a rendelkezésben meghatározott, amerikai forrásból származó jövedelmekre (pl. osztalék, kamat, jogdíj), amennyiben azt külföldi pénzügyi intézménynek fizetik. A forrásadó levonási és fizetési kötelezettség nem vonatkozik azon intézményekre, amelyek megállapodást kötnek az IRS-szel, arra vonatkozóan, hogy felülvizsgálják, átvilágítják ügyfeleiket, folyamataikat, és adott esetben forrásadót vonnak le és jelentést tesznek az IRS felé.

Hosszas tárgyalások és előkészületek után – gondoljunk itt a korábbi iránymutatásokra vagy a tavaly februári törvénytervezetre és a modellegyezményekre (IGA I és II) - ez év elején mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban felgyorsultak az események a FATCA szabályozás területén és 2013. január 17-én megjelent a végleges törvény.

Azt sem felejtsük el, hogy világszerte növekszik az adóhatóságok közötti információcsere megállapodások, jelentéstételi előírások száma, többek között azzal a céllal, hogy a kormányok költségvetési hiányaikat fedezzék az ilyen információkból származó bevételekből.

A FATCA-n kívül számos olyan törvény és szabályozás lép napjainkba is hatályba, amelyek ezt a célt szolgálják, beszélhetünk akár a pénzügyi tranzakciós adóról, az OECD (Tax Relief and Compliance Enforcement (TRACE) projektjéről, EU megtakarítási irányelvről vagy akár OECD tagállamai által 2010-ben aláírt adó-információcsere megállapodásokról (Tax Information Exchange Agreements - “TIEAs”), amely több mint 600 kétoldalú megállapodást jelentett.

Lesz-e magyar-amerikai FATCA kormányközi megállapodás?

A FATCA megfelelésre vonatkozó alternatív megoldásként, 2012 novemberében az Amerikai Egyesült Államok egy sajtóközleményben bejelentette, hogy jelenleg 50 országgal folytatnak tárgyalásokat a szabályozásra vonatkozóan (Lásd alábbi ábra).

facta2

A kormányközi megállapodásokra azért van szükség, mert a külföldi pénzügyi intézmények a helyi adatvédelmi, titoktartási szabályoknak megfelelően nem tudnak adatot szolgáltatni közvetlenül az IRS-nek, ellenben a megállapodás értelmében az „illetőség szerinti ország” hatóságának jelentenének az amerikai számlákról, majd az „illetékes hatóság” szolgáltatná az információkat az IRS-nek. Ez a tényező több országban megoldaná a titoktartással összefüggésben felvetődő problémákat, ugyanakkor jelentősen megnövelheti a globális pénzügyi szervezetek jelentéstételi költségeit. A FATCA szabályok bizonyos előírásai a magyar banktitokkal, az adatvédelmi és fizetési szolgáltatásokra vonatkozó törvényekkel ellentétesek. Az automatikus információcsere rendszeren keresztül az USA is információt gyűjt majd és szolgáltat a szerződött országok rezidenseiről az amerikai pénzügyi intézményeknél vezetett számláikról.

A kétoldalú megállapodások révén láthatjuk majd, hogyan kerül átültetésre a FATCA a helyi jogrendszerekbe, és hogyan nyit újabb tereket. Amennyiben Magyarország megállapodást köt az USA-val, úgy a FATCA szabályokat a helyi jogszabályi környezetbe is be kell építeni ahhoz, hogy a hazai pénzügyi intézmények annak meg tudjanak felelni.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól származó információk szerint a magyarországi FATCA egyezménnyel az NGM, Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztálya foglalkozik. Tavaly novemberben Orbán Viktor felhatalmazást adott a nemzetgazdasági miniszternek és a külügyminiszternek, hogy a FATCA-ra vonatkozó tárgyalásokat elkezdje az USA-val. Az NGM az időkorláttal tisztában van és a bankszövetség illetve a MABISZ közreműködésével aktív kommunikációt folytat a hazai hitelintézeteket érintő szempontjairól és az egyezmény részleteivel kapcsolatosan, operatív és szoros együttműködésre tett ígéretet mindkét oldal.

A megállapodás javasolt szövegében megjelölték azokat a magyar szervezeteket, termékeket, amelyek az alacsony adóelkerülési kockázatuk miatt kivételt képezhetnek a szabályozás alól. Ilyen magyar szervezetek lehetnek - amelyek kormányzati tulajdonúak vagy a FATCA szabályoknak megfelelően mentes tulajdonossal rendelkeznek - a Magyar Államkincstár, a Magyar Fejlesztési Bank, MEHIB, Eximbank, Magyar Nemzeti Bank és az olyan nemzetközi szervezetek mint az Europai Fejlesztési Bank, Nemzetközi Monetáris Alap. A mentes szervezetek közé sorolná a minisztérium a magánnyugdíj pénztárakat és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakat, továbbá úgynevezett „deemed-compliant státuszt” (megfelelőnek vélt státuszt) kapnának azok a kisebb pénzügyi intézmények amelyek kizárólag magyar ügyfélkörrel rendelkeznek illetve a nonprofit szervezetek mint például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.

Rodin adózási konferenciák

Az összes Rodin-konferenciáról itt tájékozódhat.

Az egyezményben a mentes termékeket - amelyek a FATCA szempontjából nem minősülnek pénzügyi számláknak - is megjelölheti a szerződő állam, így például felmerült, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla, a tartós befektetési számla, a START- számla (babakötvény) vagy a lakáselőtakarékossági számla (vagyis az ún. magyar adókedvezményben részesülő termékek) kivételt képezhetnek-e a szabályozás alól. A Minisztérium, az USA által már megkötött egyezményekben (az Egyesült Királysággal, Dániával, Mexikóval, Írországgal) foglalt mentes szervezetek és termékek listáját vette alapul, mint iránymutatás a magyar megállapodás tervezet szövegének kialakításánál. Az USA a szövegezésre szintén javaslatot tesz majd és így alakul ki a végleges megállapodás.

A magyar kormány egyértelmű célja, hogy az egyedi megállapodások – pénzügyi intézmények szerződései közvetlenül az IRS-el - helyett IGA I kormányközi megállapodást kössön az USA-val a FATCA szabályokra vonatkozóan többek között azért, mert a nyilvánosságra hozott modellegyezmények a FATCA iránymutatásoknál és a nyilvános vitára bocsátott végrehajtási szabálynál kedvezőbb feltételeket tartalmaznak. A kormányközi megoldás kölcsönösségi alapú információcserével jár, amely Magyarországnak is egyértelműen előnyt jelentene, hiszen adatot kapna az ország az USA-ban forgó/parkoló adózatlan magyar pénzekről. Magyarország és USA között létezik adóügyi együttműködés ezért valószínű, hogy egy, az információcserén alapuló megállapodást az USA-val meg lehet kötni.

Nyomás alatt

A FATCA-nak való megfelelés meglehetősen nagy nyomás alá helyezi a pénzügyi szektort, tekintve, hogy a rendelkezéseket - többször módosított határidők után - már 2014-től alkalmazni kell, azonban a felkészüléshez 1-1,5 évet becsülnek a szakértők így a rendszermódosításokat, a munkavállalók képzését már 2013-ban el kell kezdeni. Szintén idei feladat az IRS-nél történő regisztráció, melyet október közepéig az IGA I-t aláíró országok pénzügyi intézményeinek is meg kell tenniük a FATCA megfelelés érdekében. A pénzintézeteknek továbbá ki kell jelölniük egy munkatársat, egy olyan felelős személyt, aki aláírásával igazolja, hogy a pénzügyi intézmény időről-időre megfelel a FATCA előírásainak (ún. Responsible Officer). Rendkívül fontos, hogy az érintettek megértsék az új szabályozást, illetve az ebből fakadó - üzleti- és működési modelljüket érintő - számos adaptációs követelményt. Amit pedig mindenképpen a hazai pénzintézeteknek figyelemmel kell kísérniük, az a helyi jogszabályi környezet változása a magyar-USA kormányközi FATCA megállapodást követően, amely megállapodás megkötésére valószínűleg még ebben az évben sor kerül.

Cikksorozatunkban mélyebben tárgyaljuk majd az egyes pénzügyi intézmények teendőit és a magyar-amerikai kormányközi megállapodás előrehaladását.

Cikkünk egyik szerzője, Koncsos Rita a PwC Magyarország adótanácsadás menedzsere, másik szerzője, dr. Kelemen János a PwC Magyarország adótanácsadás cégtársa.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • teherfuvarozás

    Az ügyfélkapuval rendelkező vállalkozások december 20-tól bejelentkezhetnek az online árukövetési rendszerbe.

  • pénztárgép

    Már 2014-ben életbe lépett az a rendelkezés, mely szerint valamennyi pénztárgép használatra kötelezett adóalany, aki bizonylatadási kötelezettségét pénztárgépnyugta helyett számla kibocsátásával helyettesíti, kötelezett az általa kibocsátott számlákra vonatkozóan adatot szolgáltatnia a NAV felé. Azonban bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozói kör türelmi időszakot kapott, ez azonban 2015-től lejár. Így január 1-től már minden vállalkozás, aki online pénztárgép használatára kötelezett, azonban nyugtaadási kötelezettségének számlakibocsátással tesz eleget, kötelező a NAV fele adatot szolgáltatnia – hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS. A könyvvizsgáló és adótanácsadó cég hozzáteszi: 2014 végéig le kell lecserélniük a hagyományos pénztárgépeket azoknak a cégeknek is, amelyek pénztárgép használatára nem kötelezettek.

  • hús

    Ötmilliárd forint adót csalt el egy húskereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoport, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói harminchárom embert hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben - közölte az adóhatóság bűnügyi szóvivője.

  • ügynök

    A NAV nyomozást indított novemberben költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében - írja a Magyar Nemzet.

  • Üzemanyagár

    Bruttó 6-6 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó