Adóellenőrzés: más szemlélet kell

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Szakítaniuk kell az eddigi szemlélettel az adóellenőrzések kapcsán a vállalkozásoknak, ha nem akarnak kellemetlen meglepetéseket – figyelmeztet a Deloitte új elemzése. 

Közzétették az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvények tervezetét, melyek – rendeleti kiegészítésekkel – együttesen fogják alkotni várhatóan 2018. január 1-jétől az alkalmazandó adóeljárási szabályokat - írja közleményében a Deloitte. „A törvénytervezetekkel több olyan jogintézményt is bevezetnének, amelyek könnyebbséget jelentenének az adózók számára, azonban olyan korlátozások is várhatók, amik alapjaiban rengetik meg az eddigi jogorvoslati rendszert” – mondta el dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes szakértője.

A Deloitte legfőbb változásokat bemutató sorozatának első cikkében az ellenőrzésekre fókuszálva mutat rá azokra a lényeges jogorvoslati lépésekre, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a társaságoknak.

Bár a jogalkotó úgy tűnik, korlátok közé kívánja szorítani a korábban parttalanná vált ellenőrzési eljárásokat azzal, hogy az ellenőrzések a szünetelés, vagy a meghosszabbításuk esetén sem haladhatnák meg a 365 napot és nem hosszabbodna meg az ellenőrzési határidő a külföldi hatóságok megkereséseivel és a kapcsolódó vizsgálatok időtartalmával sem, azonban az ellenőrzés lezárultát követően megérkező új érdemi információk a felülellenőrzés elrendeléséhez vezethetnek. Így bár le kell zárni az ellenőrzést egy év után, de ezt követően indulhat egy másik vizsgálat is ugyanazon időszakra és adónemre, amelynek eredménye – bizonyos korlátok között – súlyosabb is lehet.

Szükséges lesz az iratokat és a vállalkozások által elvégzett belső partneri ellenőrzések eredményét rendezett formában tárolni, mert az adóhatóság az adóellenőrzés megindítását követő 15 napon belül fel fogja hívni a társaságokat arra, hogy nyilatkozzanak az átadott iratok, bizonyítékok teljeskörűségéről. Az is fontos lesz, hogy ezen felhívásra miként nyilatkoznak majd a társaságok.

Jogorvoslati (pl. fellebbezési) határidő esetén igazolási kérelmet, vagy szabálytalan kézbesítés okán kézbesítési kifogást a korábbi 6 hónapos végső határidővel szemben a jövőben legkésőbb az elmulasztott határnaptól / kézbesítési vélelem beálltától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül lehet majd előterjeszteni. A gyakorlatban azonban ezen időintervallumon belül rendszerint a társaságok még nem realizálták a mulasztásukat, vagy azt, hogy beállt a tényleges közlés hiánya ellenére a kézbesítési vélelem, így a kimentési lehetőségek a jövőben kiüresedni látszanak.

A legjelentősebb változás mégis az lesz, hogy a fellebbezési eljárásban – egy-két kivételtől eltekintve – nem lehet majd olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a társaságnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, az adott tényre nem hivatkozott. Ha pedig a társaság az adóhatóság felhívása ellenére az iratpótlási kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt mulasztási bírságot kap, a fellebbezésben új tény, bizonyíték előterjesztésének ugyancsak nem lesz helye.

„Ez lényegében azt jelenti, hogy hiába lesz 5 fokozatú a jogorvoslati eljárás és hiába lesz lehetőség az észrevételt követően fellebbezést, keresetet, elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezést és felülvizsgálati kérelmet benyújtani, amennyiben a társaság az általa ismert és számára kedvező bizonyítékokat és tényeket nem teljes körűen fedte fel az ellenőrzési eljárás során, vagy legkésőbb az észrevételében, úgy azokra a későbbiekben már nem hivatkozhat” – mutatott rá dr. Huszl Zsuzsanna.

A jelenlegi gyakorlat szerint a vállalkozások az ellenőrzési eljárás során nem adnak át lényeges iratokat, vagy az észrevételük nem tartalmaz minden releváns tényt és érvet, mondván, hogy ezt majd a jogorvoslati eljárásban pótolják, ha szükséges. 2018. január 1-jétől ezzel a megközelítéssel azonban végleg eleshetnek a számukra kedvező bizonyítékok felhasználásától és már az elsőfokú eljárásban megdönthetetlenek lehetnek a jelentős megállapítások.

A jövőben tehát az észrevétel válik a legfontosabb védekezési eszközzé és az ellenőrzésre való felkészülés mellett (mint pl. az adóhatósági ellenőrzések esetén alkalmazandó eljárási rend kialakítása, illetve a társaság üzleti partnerei megbízhatóságának ellenőrzése és dokumentálása) fontos lesz, hogy az észrevételt hozzáértő kezek szerkesszék.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Közérthető, logikus, a hatályos szabályozással mintegy 80 százalékban megegyező az adózás rendjének tervezett - és társadalmi vitára bocsátott – új törvényi szabályozása. Csökken számos esetben az adóbírság, legfeljebb egy évig tarthat az adóellenőrzés, viszont a jogorvoslati rendszer az adózók számára inkább kedvezőtlenül alakul át. A kormány azt tervezi, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat egyáltalán nem lesz megismerhető, ha adótitoknak minősül. Az EY összefoglalója.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    Nyilvános a GDPR alapján kiszabható közigazgatási bírságról szóló iránymutatás – írja az adatvedelmirendelet.hu.

  • Facebook

    Történtek előrelépések, a vizsgált közösségi médiavállalatok közül kettő, a Facebook és a Twitter működése azonban továbbra sem felel meg teljes mértékben az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak - közölte az Európai Bizottság.

  • sztrájk

    A szakszervezet 19 százalékos béremelést követel – írja az Index.

  • számítógép_klaviatura

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai dokumentáció elérhetővé vált az adóhatóság oldalán. Ha eddig nem is, a leírásból egyértelműen kiderül, hogy a cégek új feladatának megoldásához pénzügyi, adós és IT kompetenciákra is szükség van, mindvégig a folyamat során.

  • fired2

    A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető - a Kúria eseti döntése.